105067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi textilrostanyagok nemesítésére

•> _ élettartamot ígérő szövetet vásárolt. De eltekintve attól, nogy az eddigi kikészítési módszerek a fogyasztókat íolytono san félrevezetik, a ki készítőiparnak ed 5 digi szokása, hogy t. i. a növényi textilrostanyagok nemesítéséie oly anyagokat használ fel, melyek azokból már az első mosásnál eltűnnek, a nemzeti vagyon liallatlan pazarlását jelenti, mivel sok 10 millió kg. keményítőt CSÍUÍ azért ágyaznak be painutszövetekbe, nogy az az első mosásnál a csatornába kerüljön. Ez a körülmény annál inkább fontos, minthogy a pamutszövetek, kötött áruk és fonalak 15 a használatban levő textilrostanyagok túlnyomó tömegét teszik ki. A kikészítőtechnikában természetesen nem készakarva alkalmaznak mosást nem álló kikészítőanyagokat, hanem csak azért, 20 mert eddig nincs oly kikészítőanyag, mely — anólkiil, hogy a szövet vagy a fonat külsejét és fogását károsan befolyásolná, — vízben oldhatatlan és mosásálló. volna. Azok a sokfelé megkísérelt igyéke-25 zetek, hogy a pamutszövetek vagy fonatok számára, cellulózból — azaz a textilanyaghoz vegyileg hasonló vagy rokon anyagból — álló, színtartó kikószífőanyagot találjanak, azon a körülményen hiu-30 sultak meg, hogy a textil rostokra vagy a textilrostokba viszkózból az eddigi módon kicsapott cellulóz oly appreturákat adott, melyek oly merevek és papírszerűek, hogy a szövetek vagy fonatok ruhaszöve-35 tek számára vagy fehérnemű vagy háztartási cikkek vagy ágynemű számára nem alkalmasak. Csak ott, ahol a merev appretura nem zavar vagy egyenesen köveleltmény (pl. a könyvkötővászonnál) 40 tudott a viszkóz, kikészítőanyag gyanánt, alkalmazást találni. A viszkózzal kikészített szövetek további hátránya abban van, hogy igen kis mértékben nyújthatók és az appreturát képező cetlulozaréteg hú-45 zásnál sokszor repedezik s a réteget számtalan durvább: vagy finomabb repedés borítja. Még a textilnyomásnál, különösen a pigmentnyomásnál is alkalmazott viszkóza ezen hátrányokat érezhetően mti-50 tatja, amennyiben a textilanyagokra nyomtatással felvitt rétegek, különösen akkor, ha nem túlságosan vékonyak, igen merev tapintásúak s sok esetben húzás alkalmazásakor elszakadnak. 55 Mindezen hátrányokat kiküszöböli a jelen találmány. E találmány segítségével minden további nélkül sikerül növényi textil rost anyagokba még igen nagy menynyiségű cellulózt is bevinni, beágyazni, anélkül, hogy azokat merevebbé vagy oly 60 merevvé tennők, hogy ruhaszövetek, fehérnemű, ágynemű, "háztartási fehérnemű számára alkalmatlanná válnának. Sőt mi több: a textilrostauyagpknak a jelen találmánnyal elérhető nemesítése azaz dúsí- 65 tása a keményítővel elérhető nemesítést nemcsak mennyiségileg, hanem minőségben is tetemesen felülmúlja. A keményítőappretura u. i. a pamut-szövetnek nem természetes jelleget kölcsönöz, mely a 70 szakéi-tőnek legalább is azt árulja el, hogy itt a szövethez képest idegen, annak szemeit pépszernen kitöltő anyag van jelén —- addig a jelen eljárás szerinti appre" ura a szöveteket vagy fonatokat oly 75 anyagszaporulattal dúsítja, mely nemcsak vegyileg, hanem külsejére is a szövettel hasonnemű. Más szavakkal: a jelen eljárás szerinti appretura még igen laza szőve teknek is a rostgazdagság jellegét adja 80 anélkül, hogy oly anyagot vezetnénk be, mély a szövettől vagy a fonattól vegyileg lényegében idegen volna és csupán annak pórusait tölti ki. A lágy fogás, a lényegben hasonnemű anyaggal való dúsí - 85 tássa-1 karöltve, azon következménnyel jár, hogy a jelen eljárással a választott munkaanyag és munkiafolyamat szerint sikerül még igen szegényes pamutszöveteknek is valódi gyapjú- és lenszövetek külsejét, 90 fogását és rugalmasságát kölcsönözni. A találmány szerint kikészített, bevont, töltött, nyomtatott szövetek vagy irezeti fonatok színtartósága kívánni valót nem hagy hátra. 95 Ezen elvi előnyük mellett az eljárásnak még más hatásai is vannak, melyek közül itt a. találmány szerint kezelt anyagok nagy nyújthatóságát, fokozott szilárdságát és súrlódás-, ill. hajlítás állóságát 100 említjük meg. A súrlódás, ill. hajlítá.s állóság" akkor is fennáll, ha a cellulozupreturához tekintélyes mennyiségű töltőanyagot, mint pl. kaolint, talkumot, cinki'eJiért vagy litopont vagy hasonlót keve- 105 rimk. A jelen találmány még más műszaki haladással is jár. Alkalmas textilanyag megválasztásánál ugyanis a találmány szerint a szöveteken vagy fonat okon. erő- 110 sen fénylő réteget kapunk, mely a szövetnek vagy a fonatnak igen nagyértékű, selyemhez hasonló, fényt kölcsönöz. A textilnyomásnál is hasznos a találmány , amennyiben — ellentétben a visz- 115