105008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabb alkoholoknak etilalkoholból való előállítására

— 2 — hogy kétségtelenül a magnézia aktivátoraimak tekinthetőik; a magnézia ugyanis már- egymagában is előidézi a butanolnak és magasabb .alkoholoknak számottevő 5 nemkívánatos melléktermék nélkül való képződését, noha ilyenkor az átvezetett alkoholnak csak néhány százaléka alak 111 át. Az említett adalékok kis mennyiségben 10 való alkalmazása azért is fontos, mert ha ezeket az adalékokat nagyobb mennyiségben alkalmaznók, a nem kívánatos melléktermékek képződését segítenők elő. így pl. magnéziának és nikkeloxidnak mo-15 lekuláris viszonyú elegyéből álló katalizátor az átvezetett etilalkoholból 9%-ot alakít át butanollá, 17%-ot pedig metánná és szénoxiddá, míg ezzel szemben 99 MgO és 1 X i O -elegyéből álló katalizátor az etil-20 alkoholnak 20%-át alakítja át butanollá és esak 10%-át gázalakú melléktermékekké. Hasonlóképpen, magnézia és rézoxid molekuláris viszonyú keveréke az alkoholnak csak 4%-át alakítja, át butanollá, míg 99 25 MgO és 1 CuO elegyéből álló katalizátor az alkohol 21%-át alakítja át butanollá, miközben csak 1%-nál lényegesen kevesebb gázalakú melléktermék képződik. Általában az igen kevés fémoxidadalékot 30 tartalmazó .kontaktusai)yag az említett aldehideken kívül bizonyos mennyiségű normál butilalkoholt és emellett hexilalkoholt szolgáltat, míg pl. a molekuláris viszonyú oxidkeverékek túlnyomórészt acet-35 aldehidet, sokkal kisebb mennyiségű butilalkoholt és minimális mennyiségű hexilalkoholt szolgáltatnak. Ez utóbbi kontaktusanyagok emellett az észterek, pl. etilacetát képződését is elősegítik. 40 Kitűnt továbbá, hogy a kontaíktusanyag élettartamát olyan adalékokkal nyújthatjuk meg, amelyek tulajdonképpen nem katalitos hatásúak. így pl. magnéziumoxidból és 1-5% rézoxidból álló katalizátor 45 az első hat órában az alkalmazott etilalkoholra számítva kb. 20 mol. % butanolt és néhány mol. % magasabb alkoholt eredményié-/. Tartós üzemben azonban a hozadék 8.5 mol. % butanolra és 5.5 mol. % ola-50 jóikra esik vissza. Ha azonban a katalizátort úgy készítjük, hogy a magnéziumoxid 9%-át közönséges aluminiumoxidhidróttal helyettesítjük, akkor az eredeti hozadék, mely együttesen 23 mol. % buta-55 nolt és magasabb alkoholt tesz ki, több napi üzem után is állandó marad. Az ilyen stabilizáló adalék alkalmazása esetén a termelt magasabb alkoholok mennyisége a butanolhoz viszonyítva valamivel nagyobb lesz, mintha a kontaktus nem tar- 60 talmaz stabilizáló adalékot. 1. példa: 89 s. r. magnéziából, 9 s. r. aluminiuinioxidból és 2.15 s. r. rézoxidból jó összekeveréssel létesített katalizátor fölött 260°-nál etilalkohol és hidrogén 1:1.5 mol. 65 arányú keverékét vezetjük. 44 mol. % alkohol változatlanul megy át 12 mol. % aldehiddé, 8 mol. % olajokká (hexilalkohollá stb.) és 15 mol. % butanollá alakul át. Ezen értékek 160 órás kísérlet átlag- 70 eredményei. 2. példa. Ha a stabilizáló adalékos katalizátor helyett csak két alkatrészből, nevezetesem 98 s. i'. magnéziumoxidból és 1.5 s. r. rézoxidból álló katalizátort használunk, 75 akkor az első hat órában kb. 20 mol. % butanol és 3.3 mol. % olaj fog keletkezni. Ha azonban a reakciót 48 órán .át folytatjuk, az eredmény átlaga csak 8.6% butanol és 5.6 mol. % olaj lesz, mert a katali- 80 zátor hatékonysága gyorsan csökken. Némely adalék, pl. az alumíniumoxid a katalizátor szilárdságát is kedvezően növeli. A katalizátort pl. úgy készíthetjük, hogy a magnéziát a rézoxiddal keverjük 85 s azután az aluminiumhidroxidot annyi vízzel adagoljuk, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk, melyet összegyúrás után lapokon szárítunk. A szárított anyag pl. borsónagyságú töredékei tetemes és tar- 90 tós szilárdságúak. Az .alumíniumoxidot hasonló hatású anyagokkal, pl. ónsav-gellel helyettesíthetjük. Használhatunk továbbá kovasavgelt i.s. Jó eredményeket érünk el pl. ha 95 a kereskedelmi szemcsés kovasav-gelt 0.1 mm-nél kisebb .szemesenagyságra megőrölve, 8—10%-nyi mennyiségben keverjük a többi alkatrészhez. De másnemű anyagokkal is lehet hasonló hatást elérni. 100 Igv pl. 12% linómra őrölt, hamuban szegény faszén ugyancsak megnyújtja a kontaktusanyag élettartamát. Minthogy a találmány szerinti kontaktusany.agot, úgy mint a szerves reakcióknál használt más 105 kontaktusanyagokat időnként 300—500° közti hőmérséken oxidálógázok és vízgőz hatásának kell tisztítás céljából alávetni, az utóbb említett kontaktu.samyagból a szén adalék a tisztítás folytán eltűnik, de 110 a reakcióanyagnak a reakcióra kifejtett kedvező hatása és szilárdsága mégis megmarad. Hasonló eredményeiket érhetünk el pl. alumiuiumhidroxid-gelekkel, aktív szenekkel, koksz féleségekkel stb. Ügy lát- 115 szik tehát, hogy ezek a közömbös adalékok a kontaktusanyagnak eredetileg jelen levő és a reakciót kedvezően befolyásoló