105005. lajstromszámú szabadalom • Hűtő-készülék
vagy összehúzódhat. A (112) ránczsák kitágulásakor a (114) emelőt leszorítja s ezáltal megemeli a (121) kart, amely felemeli a (124) vákuum bontó szelepet (126) 5 ülőkéjéről; a (112) ránczsák összehúzódásakor a (114) kar a (124) szelepet megint zárja, A (82) gázlángzó gáztáplálását vezérlő (130) szelep a (132) ránczsákra,, van erő-10 sítve, melynek be,litere a (98) vákuumvezetékkel közlekedik. Ez utóbbi a túlhevítős ' ellen biztosító (136) vezetékkel közlekedik, melynek a (140) olvadóbiztosítékkal elzárt vége a (70) kazán köpenyének falába 15 nyúlik. A (92) vezetékbe, a (144) fojtószelepet befogadó (142) szelepház van iktatva. A (144) szelepet a (152) rugó nyitja s a (158) vezeték révén a (64) hűtőközegveze-20 1 ékkel közlekedő (156) ránczsák révén működtetett (146) emelő zárja. A működés módja: Üzembehelyezéskor a (134) gyujtólán got meggyújtjuk s a vizet a (92) vezeték-25 ben megindítjuk. Ilyenkor a generátorabszorber ammóniák-gázzal telítve van, a (68) elpárologtatócsövek pedig folyékony ammóniákkal vannak tele. A (70) kazán bán a nyomás alacsony, úgy hogy a (112) 30 ránczsák összehúzódva zárja a (124) vákuumszelepet. A vízáram révén létesített vákuum a (100) ránc-zsákot összehúzza s ezáltal zárja a (84) gőzszelepet s egyidejűleg összehúzza a (132) ránczsákot, úgy 35 hogy gáz áramlik a (82) lángzóhoz. Ennek folytán a generátorabszorber fűtése megkezdődik. A 3. ábra. görbéi az üzem egy működési szakaszának állapotváltozásait mutatják 40 különböző időpontokban, ahol is az (I) görbe a fűtő- és hűtőgőz, (II) a hűtőközeg, (III) a hűtőtér-hőfok görbéje. Az absciszszák az időt jelzik, az ordináták pedig a nyomást kg/em2 egységekben, kivéve a hű-45 tőtérhőfok görbéjét, amelynél az ordináták a hőfokot jelentik. A fűtés megkezdésekor az etilklorid nyomása rohamosan növekszik, mint ezt a gőz görbéjének 400— 402 szakasza mutatja. A stronciumklorid 50 is gyorsan hevül i'el az etilklorid révén, mint ezt a hűtőközeg görbéjének (406— 408) része mutatja. (408)-nál a stronciumkloridból az ammoniákgáz kezd kidesztillálni s az (56) kondenzátorban a hűtővíz 55 hatására kondenzálódik. Ennek folytán most mái- az ammoniákgáz-körvezetékben • a nyomás lényegileg állandó marad, mint ezt a hűtőközeg görbéjének (408—410) része mutatja. Minthogy az ammoniákgáz párolgási melegét folytonosan az etilklo- 60 ridból veszi, ez utóbbi is meglehetősen állandó nyomáson marad, mint ezt a gőz görbéjének (402—412) része mutatja. A (410) pontnál az ezen hőmérséken és nyomásnál fejleszthető ammoniákgáznak túl- 65 nyomó része már ledesztillálódott, úgy hogy ekkor az ammoniákgázfejlesztés megszűnik s az etilklorid nyomása hirtelen felszökik, mint ezt a gőz görbéjének (412—414) része mutatja. 70 A (120) rugó a gőz-körpályában uralkodó (12) kg/cm- nyomásra van beállítva, ami kb. a (414) pontnak felel meg. Ha a gőznyomás ezt az értéket elérte, a (112) ránczsák annyira expandál, hogy nyitja a 75 (124) vákuumszelepet, úgy hogy ennek folytán a (130) gázszelep záródik s a (84) gőzszelep nyílik. Ezzel befejződik a fűtési szakasz. A (84) szelep nyitása folytán az etilklorid immár keringhet, úgy hogy a 80 (90) hűtőtekercs révén kondenzálódik s hűti a generátorabszorbert, mi mellett nyomása gyorsan csökken, amint ezt a gőzgörbe (414—418) szakaszából látjuk. Minthogy a generátorabszorber a hideg, 85 folyékony etilkloridban hirtelen lehűl, az ammoniákgáz nyomása is hirtelen csökken a hűtőközeggörbe (416—420) részének megfelelően. A (420) pontnak megfelelő alacsony nyomásnál a stronciumklorid az 90 ammoniákgázt abszorbeálja s ismert módon hűtőhatást idéz elő. Az ammoniákgáz abszorbeálásakor fejlődő meleget az etilklorid vonja el, mely az (58) kondenzerköpenyen folytonosan elpárolog és a (74) 95 kondenzátorban kondenzálódik. A hűtés tehát lényegileg állandó hőmérséknél megy végbe a hűtőközeggörbe (420—422) szakasza szerint, minthogy a (156) ránczsák az elpárologtató hőmérsókének meg- 100 felelően vezérli a (144) szelep révén ,a hűtővíz áramlását s ezáltal az abszorbeió mérvét pontosan a hűtési szükségletnek megfelelően szabja meg, vagy esetleg egészen zárja a szelepet s megállítja a készüléket, 105 ha folytatólagos hűtésre nincs szükség. A vákuumvezeték szűk (166) nyílással bír, melyet rendszerint a (170) terhelt szelep zár el. A nyílás nagysága és a szelep terhelése olyan viszonylatban állnak, hogy 110 a szelep csak akkor nyílik, ha a (96) sugárszivattyú már akkora vákuumot létesített, mely a (100) és (132) ránczsákokat összehúzza; még ez után sem tud annyi levegő a nyíláson át egyszerre belépni, hogy é 115 kél ránczsák összehúzásához szükségelt vákuumot lerontsa. Ennek a szerkezetnek
