105005. lajstromszámú szabadalom • Hűtő-készülék

— 5 — az a célja, hogy egy kis mennyiségű, le­vegő mindig jut a (94) szívókamrába, úgy hogy a vízsugár mindig visz magával le­vegőt s ennek folytán eléggé van felka-5 varva ahhoz, hogy a (142) szelepház bebo­esátónyílásánál tömítő zárást létesítsen. A hűtőtér állandó hőmérsékének bizto­sítására szolgáló (144) szelep beszabályo­zására a (160) járulékos rugó szolgál, 10 melynek feszültségét a kézzel beállítható (162) excenter révén szabályozzuk; ezen rugó a (156) ránczsák összehúzódását gátló hatást fejt ki. Az etilklorid nyomásának csökkenésével 15 a (120) rugó a (112) ráczsákot fokozatosan összeszorítja. Mikor az abszorbeáló anyag már teljesen telítődött ammoniákgázzal, az abszorbeálási meleg már nem hevíti tor vább az etilkloridot, úgy hogy ennek nyo-20 mása a gőzgörbének (424—426) része sze­rint fokozatosan csökken. Mire a nyomás a (426) pontig csökkent, a (120) rugó a (112) ránczsákot annyira összeszorította, hogy az a (124) vákuumszelepet nyitja s 25 ezzel újabb fűtési időszakot indít meg". Ekkor az imént leírt körfolyamat önmű­ködően ismétlődik. A 3. ábrából láthatjuk, hogy az etilkloridnak és az ammoniákgáz­nak nyomása egymáshoz mindig közel 30 van. Ezt a etilklorid, stronciumklorid és ainmoniákgáz alkalmazása kombinációjá­nak köszönhetjük; ez a körülmény azzal az előnnyel jár, hogy a generátorabszorber köpenye nincs túlságosan igénybevéve. 35 Ha a generátorabszorber bármilyen ok­ból, pl. az etilkloridnak a gőzkör járatból való kiszivárgása folytán, túlhevülne, a (140) olvadó biztosíték kiolvad, megszün­teti a vákuumot s ezáltal elzárja a láng-40 zót, mielőtt a hőmérsék veszélyes értéket érne el. A készülék fűtése teljesen a vá­kuum fennállásától függ s ennek viszont előfeltétele egyrészt a hűtővíz megszabott árama, másrészt a vezérlő körvezeték 45 hibátlansága. Ennek folytán, amíg nem folyik tényleg annyi hűtővíz, amennyi az ammóniák kondenzálásához szükséges, a gázlángzót nem lehet meggyújtani. Ha viszont a körvezetékben bármiféle törés 50 vagy tömítetletnség lépne fel, a vákuum megszűnik s a készülék nem működhet. 2. ábra az 1. ábrabeli (52) hűtőelem mó­dosított elrendezését mutatja. A (66a) hő­szigetelt tartály fenekéből kiinduló (160) 55 cső a (68a) élpárologtatókamra felső ré­szébe nyílik; ezen kamra a (66) tartály fölött foglal helyet. A rendszer annyi hű­tőközeget tartalmaz, hogy ha az abszor­beáló anyag teljesen telítve is van ammo­niákgázzal, a (66a) vagy (68a) tartályok 60 egyike tele legyen. A fűtőperiódus kezde­tén ez a hűtőközegfölösleg a (66a) tartály­ban van, míg a (68a) elpárologtató üres, A fűtés megkezdésekor a fejlesztett hűtő­közeg-gőz nyomása elsősorban a folyadé- 65 kot az elpárologtatóba szorítja, úgy hogy ez megtelik vele s nem kondenzálódhat benne gázalakú kűtőközeg. Az ez után kondenzálódó hűtőközeg már a (66a) tar­tályba folyik. Az abszorbeáló periódus 70 kezdetén úgy a (66a) tartály, mint a (68a) elpárologtató folyadékkal van tele. Első­sorban a (66a) tartályból fog hűtőközeg elpárologni, amíg a tartály le nem hűlt az elpárologtató hőmérsékletére; ez után már 75 az eleipárologtatóban fog végbemenni az elpárolgás, miközben a gáz a (66a) tar­tályban lévő folyadékon bugyborékol ke­resztül, hogy a generátorabszorberhez jut­hasson. Mindkét ismertetett elpárologtató 80 berendezés meggátolja a fűtőperiódus kez­detén melegnek az elpárologtatóhoz való jutását; a 2. ábrabeli elrendezés előnyö­sebb, mert a hatékony hűtőfelületeket a hűtendő tér legmagasabb pontján rendez- 85 hetjük el. A kondenzátor szerkezet. Az 1. ábra a megértés megkönnyítése céljából a (74) gőzkondenzátort és az (56) hűtőközegkondenzátort külön-külön tün- 90 teti fel, a gyakorlatban azonban ez a két kondenzátor hőcserélő viszonylatban áll egymással és egységet képez. A 4. ós 5. áb­rák szerint a (C10) dob veszi körül az egész kondenzáló szerkezetet s (C12) gőzkonden- 95 záló kamrát képez, mely az 1. ábrabeli (74) résiznek felel meg. A (C12) kamra a (G16) gőzbevezető és (C18) gőzkibocsátó veze­tékkel közlekedik. A kamrában elrende­zett (C24) hűtővízikígyó a (021) bevezető és 100 (C23) kivezető csonkok közé van iktatva. Ez a (C24) csőkígyó az 1. ábra (62) és (90) csőkígyóinak felel meg. A kígyó kanyaru­latai közé egy hasonló (034) csőkígyó ka­nyarulatai vannak helyezve, mely a hűtő- 105 közeget bebocsátó (C37) furat és a hűtőkö­zeget kibocsátó vagy elzáró (C44) szelep közé van iktatva. Ez a (C34) csőkígyó az 1. ábra (56) kamrájának felel meg. A (024) és (C34) csőkígyók célszerűen egy- no máshoz vannak hegesztve, hogy jó hőve­zetés legyen köztük. A (044) szelep (045) csészealakú testé­nek (046) bebocsátó furatával a deformál­ható csöves (048) szelepülőke működik 115 össze. A (045) szeleptest szája fölé a (C50) csészealakú diafragma van hegesztve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom