104971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vágó- és más állatoknak alkalmas oldattal való injiciális révén történő konzerválására

— 2 — rőjének meg kellett egyeznie a kezelt állat aortájának belső átmérőjével. Minden egyes esetben alkalmas csövet kellett keresni, ami a műveletet nagy mértékben 5 nehézkessé tette, mert közben az állat vére az átlyukasztott szíven kifolyt; ha a cső átmérője nagyon, nagy volt az aortába való bevezetéséhez, nagy erő kifejtését követelte meg, ami gyakran idézett elő szív-10 repedést; ha pedig szűkebb volt a csövecske az aortánál, akkor meg újjal kellett az aortát a csövecskéhez szorítani, hogy megakadályozzuk a konzerváló folyadék kifolyását és hogy a csövecske ne 15 csúszszék ki az aortából. A találmánybeli tökéletesített csőre jellemző, hogy mellőzd a cserélhető csőrendszert s így gyorsítja a befecskendezés műveletét, mert nem szükséges minden 20 egyes esetben új csövet keresgélni. Nem szükséges a csövet mélyen benyomni az aortába, úgyszintén az aortát sem kell többé újjal szorítani a csőhöz. A találmánybeli cső másik lényeges tu-25 lajdonsága, hogy lehetővé teszi a konzerváló oldat belövelésének szabályozását úgy, hogy az említett oldattal az állati test különböző részei többé vagy kevésbbé vagyis egymástól eltérő mértékben telít-30 hetők. A csatolt rajz a találmány példaképem íogaiiatosítási alakját szemlélteti. Amint a rajz egyetlen ábráján látható, a fecskendő két (1) és (2) fémcsőből áll, 35 amelyek egymásban teleszkopszerűen csúsztathatók el; a belső (1) cső hosszabb, mint a külső (2) cső. A csavarmenetes belső (1) cső mellső végére csavarolódik a kúpos (3) végződés, 40 míg az (1) csőnek szintén csavarmenetes hátsó végén (4) csődudor nyer megerősítést, amelyre a konzerváló oldatot bevezető tömlő húzható. A (4) csődudor közelében foglal helyet az (5) csap a konzer-45 váló oldat belövelésének szabályozására. Ettől a csaptól bizonyos távolságra az (1) belső csövön létesített csavarmenetre, a (6) anya esavarolható, amelynek mellső vége a (2) külső eső hátsó végéhez csatla-50 kőzik. Ez a (6) anya a rúgós (7) retesz révén függ az említett csővel össze, amelynek egyik végét (8) csavar köti a (6) anyához, másik vége pedig — a külső (2) cső végével ellátva — a (10) fenéktest gyűrűs 55 (9) rovatékába illeszkedik. A (12) gombbal ellátott (11) tolóka lehetővé teszi az anyacsavar és a (2) cső elkülönítését. A külső (2) cső mellső végén létesített (13) dudor szemmel láthatóan hasonlít a 60 (3) csúcs hátsó végéhez. A (13) dudor és a (3) kúpos végződós közé bármily alkalmas, hengeres, gömb, stb. alakú (14) gumitest van iktatva. Esetleg gyűrűalakú (15) fémhüvely is illeszthető a (14) gumitest és a (13) dudor közé. 65 A fent leírt cső révén az anyák megfelelő kezelésével a kúpos végződés és a külső (2) cső (13) dudora közé helyezett gumitest átmérője növelhető. Ha az anyát vízszintes irányban fordítjuk el, a belső 70 cső jobbfelé fordul, ami a gumitestet megrövidíti, a külső átmérőt pedig az aorta belső metszete szerint növeli. Az így szorosan az aorta falához simuló gumitest lehetetlenné teszi, hogy az oldat kifolyjék. 75 Sőt az (5) csap alkalmazásával az állati testbe vezetett oldat sugara is szabályozható. Azt tapasztaltuk, hogy a konzerváló oldat sugarának alkalmas szabályozásával 80 elérhető: J 1. az állat mellső és hátsó részének egy- | öntetű telítése; 2. csak a hátsó részének telítése; 3. az egyik (a mellső vagy a hátsó) rész- 85 nek a másiknál nagyobb mértékű telítése. A folyamat két-hérom percig tart. Anélkül, hogy a befecskendezés műveletét megszakítanék és a csövet az aortából eltávolítanók, egyidejűleg aromás szert is 90 vezethetünk be. Csupán az (1) cső hátsó végét kell az említett szert vezető más tömlővel összekapcsolnunk. A művelet menete a következő: Amint az állatot leütötték, megnyitjuk 95 a mellkast úgy, hogy a véredények érintése nélkül, szabadon hozzáférhessünk a szívhez. A bal szívkamrában létesített nyíláson kúpos végével bevezetjük a fecskendőt és a (6) anyacsavar alkalmas ke- 100 zelésével megrögzítjük az aorta bejáratánál. Ezután az oldatnak az állat testébe való fecskendezésére fokozatosan megnyitjuk az (5) csapot. Az így belövelt oldat a véredényekből kiűzi a vért ós ke- 105 ringése során a test szöveteibe beivódván, biztos konzerválást idéz elő. A vér kiürítésének biztosítására — a találmány értelmében — a jobb szívkamrába az imént leírthoz mindenben hasonló, de ne kisebb (4—5 mm.) átmérőjű fecskendőt szúrunk. Ez a fecskendő szintén kúpban végződik, amelynek vége célszerűen ferde vágású, hogy a szív fala a fecskendő beszúrásakor könnyen átdöfhető legyen. Ez 115 a fecskendő a folyadék haladásának megfigyelése céljából üvegcsővel látható el; szabályozó csapja azonban nincs, mivel a kiürülő vér sugarát szabályozni felesleges.