104962. lajstromszámú szabadalom • Csuklós zsilip
— 2 — akkor a. víznek a talajban csak az (x—z) uíai kell megtennie, .mely a fentinél jóval rövidebb és így az alámosás veszélye ez esetben sokkal nagyobb. 5 A fekvő zsilipeket, rendszerint, magára a talajra helyezik, cölöpráes vagy minden más, különleges alapozó mód mellőzésével. A zsilip alátámasztását tehát a talaj szolgáltatja, terhelését pedig a í'e-10 lette levő töltésnek a súlya alkotja, amely a zsilip hosszában egyenetlenül oszlik meg: közepe táján sokkal nagyobb, mint a két végén. A fekvő zsilip tehát, erőműtani szempontból, hajlításra igénybevett 15 olyan tartó, amelynek felső szálai rendszerint nyomásra, alsó szálai pedig húzásra vannak igénybevevő s ezek az igénybevételek a zsilip középső szakaszán a 1 e g na gyo bbak. 20 A tapasztalat azt mutatta, hogy ezeknek az igénybevételeknek hatására a legtöbb fekvő zsilip megrepedt. Az első pillanatban azt lehetne hinni, hogy ez ellen egyszerűen úgy lehelne védekezni, hogy 25 a zsilip terhelését egyenletesebbé tesszük, vagyis az árvízgátat a zsilip felett kiszélesítjük pi. úgy, amin4 azt a.z 1. ábra szakadozott vonalai mutatják. Ez azonban tévedés, mert a tapasztalat szerint- olyan 30 hosszú szakaszon, mint amilyen ezeknek a, fekvő zsilipeknek a hossza, a talaj estik a legritkább esetekben egyenletes; ugyanolyan terhelés hatására egyik helyen többet, a másik helyen kevesebbet üllepedik. 35 Tehát a fekvő zsilip egyenetlen üllepedését a terhülés egyenletessé tétele sem akadályozza meg, már pedig, ha az egyenetlen üllepedés valószínűségét nem tudjuk kiküszöbölni, akkor nem tettük lehetet-40 lenné a zsilip megreped ését sem úgy, hogy — hacsak költséges, különleges alapozó módokat nem alkalmazunk, a zsilip megrepedésénok a megelőzésére csak egyetlen mód marad — és pedig az, hogy 45 ezt az erőmű tani szempontból hajlításra igénybevett tartót megfelelő erősre készítsük. Alacsony árvízgátak alatt elhelyezett vagyis rövidebb, fekvő zsilipeknél ezt 50 meg is teszik, •— magas gátak alatti, tehát hosszabb zsilipeknél azonban ez a megoldás rendszerint lehetetlen. Tisztán betonból épülő, fekvő zsilipeknek ugyanis egyáltalában nem lehet olyan méreteket 55 adni, amelyek a megrepedést lehetetlenné tennék, a vasbetétes betonzsilipekbe pedig olyan sok vasat kellene építeni, ami azokat rendkívül megdrágítaná. Ezért már régen felmerült az a gondolat, hogy a fekvő zsilipeket több, egy- ''0 mástól különálló, olyan részből kellene építeni, amelyek egymástól függetlenül ülepedhessenek s az egyes részek közt olyan vízzáró tömítéseket vagy olyan közvetítő szerkezeteket kellene alkalmazni, 65 amelyek amellett, hogy a szomszédos részek szabad üllepedését megengedik, a vízzárást is biztosítják. Olyan vízzáró szerkezet azonban, amely amellett, hogy az előállítás szempontjá- 70 bői gazdaságos és az egymással szomszédos részek üllepedésének a gyakorlatban előfordulható különbözősége mellett is biztosítja a teljes vízzárást, mindeddig ismeretlen. ' 75 Ezért arra törekedtek, hogy valami módon biztosítsák azt, hogy a fekvő zsilip egyes részcinek egymással szomszédos végei vagy egyáltalában ne, vagy csak egymással egyenlő mértékben üllepedje- 80 nek és egymáshoz képest csak a zsilip hossztengelyére merőleges, vízszintes tengely körül fordulhassanak el a talajminőség és a terhelés egyenetlen volta által megkívánt mértékben — vagyis néhány 85 ívpercnyirc-, — mert ismeretesek olyan szerkezetek, amelyek csak ilyen mozgást végző zsiliprészek közt levő hézagoknak vízzáró tömítésére alkalmasak. Ilyen megoldás gyanánt felmerült pl. a 90 zsiliprésszek végeinek cölöpökkel való alátámasztása. Alkalmazásra azonban az ilyen megoldások sem kerültek, még pedig több okból. így pl. vagy azért, mert nem nyújtották az egyforma ülüroedé", 95 teljes biztosságát; — vagy pl. azért, mert nagyon drágák lettek volna; •— vagy pl. azért, mert fekvő zsilipeknél a szivárgás megakadályozása céljából szükséges, hogy a zsilip teste és a talaj egymással min- 100 denütt belső érintkezésben legyen vagyis, hogy a zsilip teste a talajra nyomást gyakorolva, azt tömörítse és tömörített állapotban tartsa, már pedig a cölöpökkel vagy más hasonló szerkezet!r! 105 történő, teljes mozdulatlanságot eredményező alátámasztás esetében megtörténhetik, hogy a zsilip egyes részei csak magukon a cölöpökön nyugosznak, tehát közbeeső helyeken a zsilip, teste és a t - ^Q laj közt hézagok támadhatnak, .amelye a víznek a zsilip alatti átszivárgás' t rn egkönny í tik. A találmány szerinti elrendezés a fele. zsilip egymással szomszédos részei ÍM : UQ csak olya ti vízszintes tengely körül vrY elfordulását engedi meg, amely merő ges a zsilip hossztengelyére, de emeli..
