104962. lajstromszámú szabadalom • Csuklós zsilip

3 — nemcsak azt biztosítja, hogy a zsiliprésziek egymással szomszédos részei, függőleges irányban, egymással teljesen egyenlő mértékben mozduljanak el, hanem 5 azt is lehetővé teszi, hogy a zsilip két szomszédos része közé — függetlenül az egyenlő üliepedést biztosító és az elfordulást lehetővé tevő szerkezettől — olyan új vagy eddig is ismert, vízzáró tömité-10 sek építtessenek be, amelyek a vízzárást a két résznek egymáshoz képest való élforgósa esetére is biztosítják — és így a találmány szerinti elrendezés amellett, hogy alkalmazása a zsilip anyagában 15 megtakarítással jár, a több részből álló, fekvő zsilip problémájának új és erőműíani szempontból teljesen biztos megoldását szolgáltatja. A találmány szerinti elrendezés lényege 20 abban van, hogy a zsilip két vagy több szakaszból áll, melyek vízzáró szerkezetek közbeiktatása mellett, egymással csuklósain Vannak összekötve, mimellett az egymással folyadékáramlás szempontjából 25 storba kapcsolt szakaszok mindegyikében egy vagy több, egymással az árulás szempontjából párhuzamosan kapcsolt csatorna lehet. A találmány szerinti zsilipet az alan-30 tiafchaii, néhány példaképein, foganatosítási alakjában, részletesen ismertetjük a csatolt rajzok (2—18) ábráival kapcsolatban, amelyek közül a 2—9. ábrák kétcsatornás, felsőcsuklós szerkezetet szemléltet-35 nek és pedig a 2. ábra a zsilip részleges függélyes hosszmetszete, a 3. ábra I—I vonala mentén, a 3. ábra a zsilip függélyes harántmeí-40 szete a 2. ábra II—II vonala mentén, a 4. ábra ugyanilyen metszet a 2. ábra III—III vonala mentén, az 5. ábra ugyanilyen metszet a 2. ábra IV—IV vonala mentén, a 45 6. ábra vízszintes hosszmetszet a 2. ábra V—V vonala mentén, a 7. ábra az. össziorakott 2. ábrabeli (A és B) zsiliprészek távlati képe, a 8. ábra (B) zsiliprész csuklós végének 50 távlati képe, míg a 9. ábra részlet-metszet, mely az (A) és (B) zsiliprészek közötti vízzárószerkezetnek egy példaképeim, foganatosítási alakját mutatja. A 55 10. ábra egyosatornáis (egynyílású) zsilip részleges, függélyes hosszmetszete, mely szierkezetnél az egyszárnyú csukló alul van, 1.1. ábra a 10. ábra II—II vonala menü 60 metszet, a 12. abra a 10. ábra III—III vonala menti metszet, a 13. ábra egynyílású, felsőcsuklós zsilip részleges távlati képe. A 65 14. ábra oldalcoukiós, egynyílású zsilip részleges oldalnézete, a 15. ábra a 14. ábra III—III vonala menti metszet, a 16. ábra a 15. ábra IV—IV vonala 70 menti metszet, a 17. ábra a 14. ábra I—I vonala menti metszet, a 18. ábra a 14. ábra II—II vonala menti metsziet. 75 Mint a 2—8. ábrákból latható, a zsilip felső részén az (A) részből a vele egy testet alkotó, vagy vele szilárdan összeépített, pl. betonból, vasbetonból, vasból vagy más alkalmas anyagból készült (a) 80 csuklósizárnyak, a (B) résziből pedig a vele szintén egy testet alkotó vagy vele szilárdan összeépített, szintén betonból vagy vasbetonból, esetleg vasból vagy más alkalmas anyagból készülő (b) csuklószár- 85 nyak nyúlnak át a másik rész teste fölé. Az egyik részről a másik részre ható nyomások egyenletes átadásának biztosítása céljából az egyik rész csuklószárnya és a másik rész teste közé, a szükséghez ké- 90 pest, a (t) teherátadó réteget lehet közbeiktatni, mely pl. óloimlcmez lehet, az elfordulás tengelyének minden eshetőségre való biztosítása céljából pedig pl. a (k) tüskéket vagy csapokat lehet alkalmazni, 95 amelyek erre alkalmas anyagiból, pl. rúdvasból vagy rozsdamentes acéllemezből készülhetnek és az (A) és (B) részekbe vannak erősítve, pl. betonozva és az (A) és (B) részek elmozdulásakor meghajol- 100 nak. Használhatunk azonban e két rész között más, pl. láncszemekhez hasonló kapcsolódású összekötőszerveket is, lényeges csak az, hogy ezek a netán fellépő és a zsiliprészek hossztengelye irányában 105 ható húzóereknek ellenálljanak s így a két rész hosszirányú, relatív eltolódását meggátolják. Ez a csuklószerkezet a két egymással szomszédos zsiliprésznek, egymáshoz ké- 110 pest, csak azt az elmozdulását engedi meg, hogy a zsilip hossztengelyére merőleges, vízszintes tengely körül, a talaj minősége és a terhelés egyenetlen volta által megkívánt mértékben elforduljanak. 115 Vízzáró szerkezet gyanánt lehet pl. a 9. ábrán keresztmetszetben vázolt, ismeretes szerkezetet alkalmazni, ahol is (A) és (B)