104938. lajstromszámú szabadalom • Öblítőberendezés egyenáramlású belső égésű erőgépekhez

— 3 — nincs és a levegő közel sugárirányban lép be a hengerbe, ennek közepében halmozódik össze és felfelé törekszik. A levegőrészecskék pályáját erre az esetre a 2. és 5 a 4. ábra nyilai tüntetik fel. Könnyen belátható, hogy ebben a fázisban a henger falazata mellett tartózkodó gáztömeg ott, helyben összetorlódik és a középső légáramlás nem tudja magával ragadni. Mi-10 kor aztán a dugattyú a munkalöketet befejezi, széltében-hosszában feltárja, a (3) réseket úgy, hogy ezek nagyobb levegőtömeg beömlését engedik meg. A (4) vezetékben a légnyomás most erősen megcsök-15 ken, a (20, 20') bejáratokon át beömlő levegő a (4) vezetékben gyorsan körülfut és ennek folytán a hengerbe is egyre ferdébben lép be, annál ferdébben, minél erősebb ez a körülfutó mozgás. A levegő pályáját 20 erre az esetre a 3. és az 5. ábra nyilai jelzik. A ferdén beömlő levegő a henger belsejében tudvalevően forgó és egyben felfelé emelkedő, üreges oszlopot alkot, mely a hengernek már kiöblített közepén ugyan 25 nem halad át, azonban a most csak a henger falazata mentén összetorlódott gázokat hathatósan eltávolítja. Ezen a módon az öblítés aránylag kevés levegővel hathatósan vihető keresztül és a levegő mozgása 30 épen az öblítőfolyamat vége felé a leghevesebb, emellett egészen az elégés periódusába is továbbfolytatódik és tökéletesebb elégést létesít a tüzelőanyag befröccsentése alatt. 35 A rajzban ábrázolt kiviteli alakokon a (21, 21') nyílások nagyságának célszerű megváltoztatásával azt a célt lehet elérni, hogy a (4) vezetékben levő levegő még hevesen tovább kering, mialatt a dugattyú 40 már kezdi elfedni a (3) réseket. Ha a (21) nyílások nem volnának meg, a levegő legnagyobb sebessége mindjárt az után következnék be, hogy a dugattyú alsó holtponti helyzetén már egy kissé túlhaladt. 45 Ugyanis ebben a pillanatban a legerősebb a levegő tódulása. mert a pörgetőhatás a légtömeg tehetetlensége miatt némi késedelemmel áll be. Ezután az időpont után a levegő sebessége fokozatosan csökkenne ós 50 vele együtt a pörgetőhatás is a hengerben. A (21) nyílások tehát a levegő továbbkeringését teszik lehetővé a (4) vezetéken belül, függetlenül a henger előidézte szí-55 vóhatástól. Azonban úgy kell azokat méretezni, hogy a keringőmozgás röviddel a következő öblítőperiódus kezdete előtt eléggé lecsökkent legyen. A levegőnek ez a körülkeringése mellesleg még azzal a hatással is jár, hogy a levegőnek az ér in- 60 tőirányú beömlésből eredő keringéséi; a hengeren belül még jobban fokozza és erősíti. A találmány szerinti berendezésnek az lehet a hátránya, hogy megnehezíti a mo- 65 tor elindítását, mert lehetséges, hogy a motorban keringő levegő a henger falazatától túlságosan lehűlhet. Azonban könnyű ezt a bajt elhárítani olyképen, hogy az egész (4) vezetékrendszert a henger hossz- 70 irányában eltolhatóan képezzük ki úgy, hogy indításkor a (3) rések közvetlenül a (9) övkamrával hozhatók összeköttetésbe, míg normális üzemben csak közvetve, a (4) vezetéken át, kapnak levegőt. Ezzel az 75 előbbi esetben kizárólag sugárirányú, az utóbbi esetben pedig kezdetben sugárirányú, azután egyre inkább keringő öblítést létesítünk. Emellett a nevezett (4) vezetékrendszer 80 közbülső helyzetbe is beállítható, úgy, hogy ekkor a (3) rések részben közvetlenül a (9) kamrából, nagyjában sugárirányban áramló levegővel és .részben a (4) vezetékrendszerből keringő levegővel táp- 85 láthatók. Kzzel a (4) vezetékrendszernek célszerű magassági beállítását és vele tetszés szerinti sebességi és tüzelőanyagviszonynak megfelelő öblítést is elérünk. A nevezett beállítás célszerűen mechani- 90 kai úton lesz eszközölhető. A 6., 8. ábra szerinti motor ugyan oly a u berendezésű, mint az 1. ábra szerinti, csakhogy itt a (4) vezetéket spirális alakú (31) lemezek alkotják, melyeket felül és 95 alul egy-egy (35) lap határol, úgy, hogy csaknem légmentesen zárt vezeték, vagy rekesz keletkezik, melynek két (20, 20') bejárata és két (21, 21') össz>e!kötőnyílása van. E két (31) lemez egyike a (32) csap 100 körül elmozdulhat s ennekfolytán, ha ideoda lengetjük, a (20, 20') bejáratok tágasságát tetszés szerint változtathatjuk. Ha ezeket a mozgásokat mechanikailag akarjuk előidézni, a (13) rudat alkalmaz- 105 hatjuk, mely az ismert és alkalmas módon működtetett" (15) könyökemeltyűtől kapja ide-odamozgását. Az elrendezésnek olyannak kell lennie, hogy a (20, 20') bejáratok az öblítőperiodus kezdetén nyitva állja- 110 nak, azután e periódus folyamán fokozatosan összeszűküljenek. A 9. ábra szerinti kiviteli alakban a (4) vezeték több rekeszre van felbontva és bizonyos számú, mozgatható (16) lapát al- 115 kotja, amelyek felállított helyzetben, úgy, amint a rajz mutatja, csaknem sugár -irányú, összecsukott állapotban azonban