104862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek finomítására

— 3 — megemlítjük, hogy eddigelé az volt a szokás, hogy ,a fém egész mennyiségét hideg állapotban a kemencébe helyezték és azután az egész fémtömeget megolvasz-5 tották, majd az acélt salakképző anyagok hatásával finomították valamely folyadókfürdő felszínén. Ily módon az acélfinomítási eljárás két egymástól megkülönböztetett periódusból állott, úgymint az 10

olvasztási periódusból, melynek folyamán az egész beadagolt fémtömeget folyósították és a ftnomítási periódusból, mely alatt a fémtömeg folyékony részét finomították olykép, hogy azt fokról-fokra a felső ré-15 szén lévő salakkal tisztító érintkezésbe hozták a folyékony halmazállapotú fémben lévő áramlások révén. Ha a találmány szerinti eljárás foganatosítására nyitott olvasztókemencét hasz-20 nálunk, akkor pl. mészpátot, magnezitet és vasérceket adagolunk a kemencébe és ez anyagokat acélforgácsokkal és nyersvassal fedjük be, mire azután a hevítést megkezdjük, amikor az anyag olvadni 25 kezd. A kemencébe adagolt fémtömeg kb. 1250 és 1540 C° közötti hőmérsékleteken olvad, előbb a nyersvas az alacsonyabb hőfokokon, majd a vasoxid a magasabba kon. Mielőtt e hőfokokat elértük volna, a 30 mészpát kalciumoxiddá redukálódik, a vasérc pedig vasoxiddá, s ebből a két vegyü létből azután pépszerű anyag jön létre a kemence fenekén. Amint a íolyadékfürdő hőmérséklete emelkedik, ez a pépszerű tö-35 meg meglágyul annyira, hogy darabokban az olvasztott fémen át felemelkedjen, s bizonyos idő eltelte után a tömeg egész mennyisége a fémfürdő felszínére kerül és annak tetején úszik. E pépes anyag el-40 folyósítására a hőmérsékletet 1540 C°-ra vagy e fölé kell emelni. Amint ez anyagok megolvadnak, a folyékony fémben lévő szénnel vegyülnek a fém széntartalmát csökkentik, úgy hogy a folyékony acél 45 ilyen módon oxidáló salakrétegburkolatot kap, melyet tökéletesen eltávolítani nem lehet, nagy mennyisége és az, olvasztó kemencében elfoglalt nagy felülete folytán, noha ezen oxidáló salak az acélra 50 ártalmas. Ezért a salakot különböző kezeléseknek vetjük alá, pl. magnezitet, folypátot, mészpátot, kovaföldet, szenet, stb. adagolunk a salakhoz, hogy azt dezoxidáljuk. E művelet azonan nem hajtható 55 végre tökéletesen, a gázok egy részét a fém okvetlenül magába veszi és belsejébe zárja. Ha bázikus bélésű elektromos olvasztó kemencét használunk, ami a találmány szerinti eljárás további változata lehet, a 60 fémet közvetlenül adagoljuk a kemencébe •agyon égetett dolomittal együtt, melyet a kemence ajtóinál halmozunk fel, ezután az áramot bekapcsoljuk. Amikor a beadagolt tömeg már teljesen megolvadt, a, fo» 65 lyékony acélt oxidáló salak burkolja, melyet legaláb az acél felszínének egy részén eltávolítunk, mire azután újabb salakot létesítünk mészpátnak vagy hasonló anyagnak ,a folyékony acél felszínére 70 való adagolásával. Az így keletkezett salak felszínére koksz vagy a grafit kivételével más szénféleség porát adagoljuk, hogy ily módon ,a kemence atmoszféráját redukálóvá tegyük és mészpátot, vaia- 75 mint szenet viszünk be időnként a kemencébe, mindaddig, amíg a salak gyakorlatilag oxigénmentessé nem válik. A salakba az oxigén a fémből jut és mivel a salak oxigénjét lekötjük, az a fémbe nem 80 juthat vissza. Ez eljárásnál mégis lehetetlen a folyékony acélból az egész oxigénmennyiséget eltávolítani, úgy hogy a íinomított fém belsejében gázbuborékok lesznek. 85 A találmány értelmében a finomítást a fémtömeg olvasztásával egyidejűleg létesítjük, ,a fémben levő tisztátalanságokat pedig hatásosan eltávolítja a fémnek a salakkal való bensőséges és hosszantartó 90 érintkezése, miközben a fém finoman elosztott állapotban van. Azokat a salaik képző any agokat, melyek ,a finomítandó acélfajta tisztátalanságait eltávolítani képesek, megfelelő mennyi - 95 ségben és savanyúvá vagy lúgossá téve aszerint, hogy milyen bélése van a kemencének, bensőségesen elkeverjük a megfelelő anyagokkal, melyekről fentebb már volt szó, úgy hogy a salakképző 100 .anyagok megolvadnak és pedig valamivel alacsonyabb hőmérsékleten mint a finomítandó acél. E salakképző anyagokat a kemencébe azelőtt adagolhatjuk be, mielőtt még egyéb anyagot vinnénk 105 be, de a beadagolást a fémtömeg legelőször bevitt mennyiségének beadagolásával egyidejűleg is végezhetjük. Mivel a salakképzőanyagok olvadáspontja alacsonyabb mint a fémé, azok aránylag hamar no megolvadnak, a kemence fenekén folyékony salakból álló fürdőt hoznak létre. Még lia a salakképző .anyagok egész mennyisége nem is olvadt meg, mielőtt a fém olvadása megkezdődött, a legelőször 115 megolvadt fémmennyiség a folyékony salakkal érintkezve be fogja fejezni a salakképző anyagok olvasztását. Ná-