104862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek finomítására
triumnak, káliumnak vagy báriumnak hidroxidok vagy karbonátok .alakjában való jelenléte a salakképző anyagokban azt eredményezi, hogy a folyékony tisz.5 títóréteg viszkózus lesz, lígy hogy midőn •a folyékony fém e réteggel érintkezésbei jut, finom elosztási] állapotba megy át és áthatol rajta, miközben hosszasan érintkezik e réteggel, majd alatta, a kemence íO fenekén összegyűlik, aliol a finomító réteg nagy hővezetőképessége miatt folyékony állapotban marad akkor is, ha a kemence fenekén hosszabb ideig állni hagyjuk. 15 Ennélfogva, amidőn a fém. megolvad és cseppenként átszivárog a kemence feneke felé az olvadási periódus alatt, a viszkózus finomító rétegbe ütközik, azon finoman elosztott állapotban áthatol, ben-20 sőséges érintkezésbe jutva .a. réteg anyagával. Amint azt már említettük, a rétegnek megfelelő vastagnak kell lenni, hogy minden egyes megolvadt fémrészecske hosszú időn keresztül érintkezzen a. fiuo-25 inító réteggel, tehát a rétegen való áthatolásnak hosszadalmasnak kell lennie. Mivel .a szilárd halmazállapotú vagy gáznemű tisztátalanságoknak bőséges alkalmuk van arra, hogy bensőségesen évint-30 kezzenek oly anyagokkal, melyeknek a vegyi rokonsága hozzájuk igen nagy, a fémet ezen tisztátalanságoktól hatásosan elkülöníthetjük. Emellett a salak úgy is szerepel, mint egy mechanikai szűrő, 35 mely a megolvadt fémnek a tisztítórétegen áthatoló minden egyes részecskéje felszínéről az ott levő tisztátalanságokat lesúrolja. Mivel továbbá a folyékony fém a tisztító réteg alatt gyűlik össze, fel-40 színe a réteggel érintkezésben marad, a folyékony fém tisztátalanságainak felvételére való időtartam tehát evvel is meghosszabbodik. Ha a beadagolt fémmennyiségben liideg 45 acélforgács is van, amint az szokásos, az olvadó fémtömeg jelentékeny mennyiségű vasoxidot (rozsdát) tartalmaz. E vasoxid a kemence tetejéről lecsöpő, valamint az oldalfalaknál megolvadt anyag-50 gal vegyül, sőt az .agyonégetett és megolvadt dolomittal is, föltéve persze, hogy ezen adalékanyagot is alkalmazzuk, ilyen módon oxidáló salak keletkezik, mely további vegyületeket alkot az oxiddal, 55 melynek keletkezését az acél olvasztása folyamán nem kerülhetjük el; a kemence magas hőmérsékleténél ugyanis az acéltömeg egy része oxidálódik. Ez oxidált fém lényeges funkciót végez, amennyiben a foszfort és ként eltávolítja, mivel ezen 60 elemek oxigénnel vegyülve a bázikus salakkal könnyen eltávolíthatók. Az eljárás gyakorlati megvalósításánál, mint azt fentebb már említettük, a megolvasztott fém minden cseppje kis mennyiségű 65 vasoxidot visz magával, mely a fémben a foszforral és kénnel vegyül és e cseppek midőn kicsiny részecskék alakjában a folyékony salakkal érintkeznek, leadják a kötött vasoxidtartalmukat, vala- 70 mint a foszfort és ként, a többi tisztátalanságokkal együtt. Ilyen módon amidőn már az egész beadagolt tömeg megolvadt, a fém alapos tisztulási folyamaton ment át a salakból álló tisztítórétegen való 75 áthatolása folytán és a kemence fenekén fémíiirdő .alakjában gyűlik össze, melyet salakból álló védőréteg takar; utóbbi rendszerint kb. .13 inm vastag, vagy ennél vastagabb. Ha a finomított fém nem 80 eléggé magas hőfokú ahhoz, hogy önteni lehessen, ,a. salakot meg kell tartani redukáló salak formájában a már ismeretes és általában használatos módon, mindaddig, amíg a fém öntésre alkalmas álla- 85 pótba jut. A fémnél .alacsonyabb hőfokon olvadó salakképző anyagok használata még azt is eredményezi, liogy a vasoxid és a kalciumoxid, ha vasércet és mészpátot alkal- 90 mázunk, alacsonyabb hőmérsékleten jut folyékony halmazállapotba mint különben és hogy a. salakrétegben olykép vegyül, hogy az ilyen módon a fém megolvadása előtt létesített salakréteg lénye- 95 gesen jobb tisztítóhatást fejt ki, mint az ismeretes eljárások szerint a megolvadt fém felszínén utólag létesített salakréteg. A salakképző anyagok rétegének nagy hővezető képessége lehetővé teszi azt, 10C hogy a fémíiirdő hőmérsékletét gyorsan emeljük arra a fokra, amelyen a fém önthető, úgy hogy sok esetben a finomított acél előállítására ténylegesen felhasznált idő alig nagyobb, .mint az ismeretes 105 eljárásoknál magára az olvasztásra, igényelt időtartam. A finomítandó fém lehető legnagyobb mennyiségét át kell vinni olvadt állapotban a folyékony salak rétegén, a gyakor- 110 latban mégis lehetetlen az egész megolvasztott fémmennyiséget a salakrótegen való áthatolásra kényszeríteni, mert a fém egy kis része rendesen a finomító réteg alatt olvad meg; mégis lehetséges a- ke- 115 rnencét olyképen megtölteni, hogy a fémtömeg legnagyobb része a folyékony sa lakréteg fölött olvad meg és áthatol rajta.
