104726. lajstromszámú szabadalom • Közvetített fűtésű izzókatoda kisütőcsövekhez
Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI fiKS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104726. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű izzókatóda kisütőcsövekhez. Gustav Ganz & Co. cég- Wien. A bejelentés napja 1930. évi december hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi julius hó 3-ika. A kis ütőcsövek közvetett fűtése tetszőleges fajtájú elektromos áramok alkalmazását és így tetszőleges áramforrások használatát is lehetővé teszi, tekintet nél-5 kül a csövek üzemére. Javasolták :má,r az ily csöveknek ama feszültségekkel való üzem céljaira való előállítását, amelyek — mint pl. a szokásos hálózati feszültségek — a fogyasztónak tényleg rendelke-10 zésére állanak. E javaslatok azonban nagyfeszültségű fűtéshez a gyakorlatban nem tudtak elterjedni, nyilván azért, mert azok a cső gazdaságossága, élettartama és az üzembehelyezés indítási ideje tekin-15 tetében nem tudtak amaz igényeknek eleget tenni, melyeket a közvetett katódafűtés jelenleg szokásos rendszereméi szoktak előírni, amelyeknél a kisfeszültségű fűtőáramot külön áramforrásokból véte-20 leziik el vagy pedig a hálózati áram transzformátoros átalakításával fejlesztik. A találmány az említett hiányoktól mentes, közvetett, hálózatból való katódafűtést létesít, még pedig akként, hogy a 25 nagy hosszúságú, nevezetesen legalább 40 cm. hosszú fűtődrót a katódával körülvett szigetelőtestben, az utóbbi keresztmetszetének kihasználásával iákként van elhelyezve, hogy a hatékony katódafelület 30 1 cm2 -jére legalább 1—1.5 watt fűtőteljesítmény jut. A cső ily alakításánál nincsen szükség az elektródacső szokásos szerkezetének megváltoztatására. Azonban külön kell 35 gondoskodnunk arról, hogy a nagy fűtődróthosszúságot a katódán belüli térben elhelyezhessük, amit azzal érünk el, hogy a, drótokat magában véve ismert módon végig spiralizáljuik és a spiralizált drótnak meanderalakú menetekben való ide- 40 oda vezetésével az izzókatóda belsejében lévő szigetelő testben koncentráljuk. Ily elhelyezésnél a fűtődrótoj csak alacsony hőmérsékletre kell felhevítenünk, aminek a cső élettartama szempontjából 45 igen nagy fontossága van. Ekkor a fűtődrót egyes szakaszai között csak aránylag csekély feszültségkülönbségek lépnek fel, úgy hogy az ezen drótszakaszok közötti rövidzárlatok meggátlására elegendő, ha a szakaszok közötti szigetelőrétegeket oly vékonyra választjuk, amennyire az csak lehetséges, ami viszont azzal a kedvező következménnyel jár, hogy a katódatest hőkapacitása igen kicsinnyé válik és a 55 katóda a szokásos kis energiaértékek alkalmazásánál aránylag rövid indítási idő után éri el a maga üzemi hőmérsékletét. Ennek folytán továbbá módunkban áll a fűtődrótot oly koncentráltan elhelyezni, 60 hogy a reákapcsolt nagy feszültség sem kapacitíve, sem induktíve nem hat zavarólag. E módszerek nemcsak az itt szükséges nagy dróthosszúság elhelyezése tekinteté- 65 ben bizonyúlnak igen hatásosaknak, hanem a hő gazdaságos elosztását, különösen pedig koncentrációját is lehetővé teszik és így igen (kedvező fűtési viszonyokat létesítenek. E körülmény kihasználá- 70 sával a fűtődrót hőmérséklete oly minimális mértékre hozható, mely már nincsen igen magasan ama hőmérséklet fölött, melyet maga az izzókatóda igényel; ezt pedig azzal érjük ©1, hogy ama hatá- 75 rok között, melyeket egyrészt a feszültség, másrészt pedig a fűtődrótnak tartós üzemhez még megengedhető felhevítése
