104726. lajstromszámú szabadalom • Közvetített fűtésű izzókatoda kisütőcsövekhez

_ 2 — szab meg, a drót méreteit akként választjuk meg, hogy a fűtés éppen csak azzal a hőmérséklettel menjen végbe, mely az alkalmazott drótelosztásnál még elegendő 5 arra, hogy az izzókatóda a kívánt hőmérsékleten mardjon. Ez a drót élettartamát még lényegesen növeli. A találmány szerint némely esetre célszerű a kiisütőcső izzókatódáját egyes, ön-10 álló részekből előállítani, melyeket egymással párhuzamosan kapcsolunk, míg a spirálizált fűtődrótoknak az ezen katódarészeken átvezetett szakaszait egymásután kapcsoljuk. Ily módon lehetővé' vá-15 lik, hogy igen nagy fűtőfeszültségeknél is kedvező emissziós és fűtési viszonyokat létesítsünk. Ismeretes, hogy az izzókatódák előállítása folyamán az ú. n. „kifűtés" és „öreg-20 bítés" közben a katódának igen nagy hőmérsékletekre való felhevítése szükséges. Ha a szóbanforgó fűtődrótot ily magais hőlmériséfcletekre hevítenők, úgy ezzel annak élettartama lényegesen megrövidülne. 25 Hogy már most biztosíthassuk azon előnyöket, amelyeket a találmány a fűtődrőtok élettartamának említett meghosszabbítása tekintetében tesz lehetővé, a találmány szerint az izzókatóda belsejében a 30 spirálizált dróton kívül közönséges, egyszerű fűtődrótot is helyezünk el, melyet különálló áraimkivezetésekkel szerelünk fel é« melyet akként méretezünk, hogy az már a szokásos alacsony feszültséggel lé-35 tesítse az emisszióhordozónak az előállításnál szükséges nagy hőmérsékletét (kb. 1200—1400"). A lámpa elkészülte után ez a drót fölöslegessé válik; e drót tehát tetemesen túl is hevíthető, minthogy sze-40 repe csak rövid tartamú. E drót azonban akként is méretezhető, hogy a csövet kisegítésképpen vagy felváltva, üzemközben is lehessen csekély feszültségekkel fűteni, amikor is pl. oly csőre teszünk 45 szert, mely akár a hálózatból, akár pedig akkumulátorokkal fűthető. Lehet azonban az előállítás folyamán szükséges felhevítést (mint amilyen a cső említett ltifütése vagy a katóda öregbí-50 tése) más úton is, a fűtődrót igénybevétele nélkül foganatosítani. Emisszióra képes réteggel bevont fémcsövecske helyett emisszióképes rétegű drótspirálist alkalmazhatunk, melyet a nagy hőmér-55 sékletekre való felhevítés céljából közvetlenül fűtünk, vagyis a hevítő áramot a drótsp'irálison vezetjük át. Azonban a cső elkészülte után, vagyis üzem közben a fűtést a spirális belsejében elhelyezett, találmánybeli fűtőtest végzi. Alkalmas 60 áramkivezetések révén az esetre is gondoskodhatunk arról, hogy a cső üzemközben is, felváltva kétféle feszültséggel, illetve egyszer közvetlen, mászor közvetett fűtésű csőként legyen működtethető. 65 Az ily izzókatódák minden oly esetben alkalmazhatók, melyekben közvetett fűtésű izzókatódák használatosak, különösen világítőcsöveknél és más hasonló kisütőcsöveknél is. 70 A csatolt rajz a találmány néhány példaképpen! megoldási alakját tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán oly izzókatóda megoldási példája látható, melynél emittáló réteggel 75 bevont hengeres csövecskét spirálizált és többször ide-oda vezetett dróttal fűtünk, ahol is azonban mindegyik drótszakasz külön szigetelő csövecskében van. A 3. és 4. ábra oly változatot mutat, mely- 80 nél a fűtődrót egyes szakaszai oly kerámiai szigetelő test csatornáinak belsejében haladnak, mely az izzókatóda. üregét kitölti; az ábrák egyúttal a fűtődróton kívül alkalmazott segéddrót példaképpeni 85 alkalmazását is szemléltetik. Az 5. és 6. ábrákon az izzókatóda oly változata látható, melynél az emissziós réteget. mintegy két síkra szorítkozó, szekrényalakú tartó hordja; e megoldási alak- go nál a fűtődrót szintén a szekrény üregét kitöltő kerámiái szigetelőtest csatornáinak belsejében van elhelyezve. A 7. ábra az izzókatódának oly további megoldási alakját mutatja, melynél a szí- 95 get elő test a 3. és 4. ábrához hasonló, azonban a tulajdonképpeni katóda spirális alakjában tekercselt drótból áll, mely emisszióképes réteggel van bevonva. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett, közvetett 100 fűtésű izzókatóda üreges, hengeralakú (a) nikkelesíövecskéből áll, mely emiszióképes réteget hord, melyet a csövecske belsejében lévő (b) fűtődrót hevít. A fűtődrótnak, mint fentebb kifejtettük, oly nagy 105 hosszúsága van, hogy a drót ellenállása elegendő arra, hogy a kívánt fűtőteljesítményt aránylag nagy feszültségeknél a kívánt, nem túlmagas hőmérséklettel adja le. E dróthossznak a fűtendő felülettel 110 bezárt tér belsejében való kompendiózus elhelyezésére a fűtődrótot végig spirálizáljuk és ezenkívül, a feltüntetett megoldási példában, négy meanderalakú menetben vezetjük ide-oda az üreges hen- 115 garalakú katóda. belsejében. A meanderalakúan ide-odavezetett drót mindegyik szakasza külön-külön csövecske belseje-