104710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből

Megjelent 1933. évi decembei1 hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 104710. SZÁM. — XTI/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből. Freeman Horace vegyészmérnök Cascade Inn (Shawinig-an Falls Quebec Caiiacla). A bejelentés napja 1931. évi március hó 5-ike. É A. E. Á.-beli elsőbbsége 1930. évi március hó 5-ike. A találmány eljárás és berendezés kén­tartalmú vasérceknek, mint pl. pirit­nek, vagy pyrhobitnek feldolgozására vasoxid és kéndioxid előállítása cél-5 jából. A találmány szerinti eljárás legfonto­sabb jellemzője az, hogy a szulfidot ke­mencében, finoman eloszlott állapotban, gázhalmazállapotú oxidálószerben, mint 10 pl. levegőben, szuszpendálva tartva éget­jük el, mimellett a hőmérséklet olyan ma­gas, hogy megolvadt, fekete, mágneses vasoxid és kéntrioxidtól gyakorlatilag mentes kéndioxid keletkezik; emellett az 15 áramló gázokat azon hőmérséklet övön át, melyben a kéndioxid kéntiioxiddá oxidálódhatik, olyan gyorsan hűtjük le, hogy kéntrioxid gyakorlatilag számottevő mennyiségekben nem keletkezik. 20 Kéntartalmú vasércekből már eddig is nagy mennyiségben állítottak elő kén­dioxidot, még pedig úgy, hogy az ércet levegőn pörkölték vagy égették el. Utóbbi időkben ezt az eljárást rendszerint 25 olyan pörkölőkben foganatosították, me­lyekben az ércet mechanikai eszközökkel lassan mozgatták, a levegőhöz képest el­lenáramban. Az ilyen típusú pörkölőknek jellegzetes példája a sokszoros, illetve sok 30 rostélyos berendezés, melybe az ércet a legfelső rostélyra táplálták és ezen a ros­télyon gereblyeszerű szervekkel akként mozgatták, hogy a rostélyról az alatta fekvő rostélyra essen és ezt a műveletet 35 minden egyes következő rostélynál meg­ismételték. Ebben a pörkölőberendezés­ben, valamint az általában használatos egyéb pörkölőberendezésekben a szulfid elégése aránylag lassan megy végbe. Da­cára annak, hogy igen nagymennyiségű hő fejlődik, az égő szulfid hőmérséklete ritkán haladja meg" az 1000 C°-t és rend­szerint még a 700—800 C°-t sem haladja meg. Az ily módon kapott vasoxid meg nem olvadt és össze nem ragadt apró ré- 45 székből áll, melyek színe pirostól bíbor­vörösig változik, továbbá észrevehető vagy számottevő mértékű mágneses tu­lajdonságokat nem mutat. Tekintettel az eljárás folyamán előálló nagy hőmeny- 50 nyiségekre, a mozgó részeknek fenntar­tása mechanikai pörkölőberendezésekben igen tekintélyes költségeket okoz. A be­rendezés megóvása és túlzott fenntartási költségek, valamint az érc megolvadásá- 55. nak elkerülése céljából rendszerint hű­tést kísérelnek meg és pedig úgy, hogy jóval több hevegőt táplálnak be annál a mennyiségnél, mely elméletileg az érccel való reagálásra szükséges. Ezenkívül az gQ. ilyen mechanikai pörkölök üzeménél a pörkölőberendezésbe belépő érc hideg és így a pörkölőt elhagyó gázokat még job­ban hűti, úgy, hogy a kéndioxid számot­tevő része kéntrioxiddá oxidálódik. Az 65, ércet a pörkölőn való áthaladása folya­mán sohasem kísérlik meg oly magas hő­mérsékletre felhevíteni, hogy az megol­vadjon, és a hőmérséklet a kemence bár­mely részében gyakorlatilag ugyan- 70 akkora, mint az érc hőmérséklete a ke­mencének ugyanabban a részében. Ennek az eljárásnak szilárd maradókterméke meg nem olvadt vasoxid, mely változó mennyiségű ként tartalmaz. A kén meny- 75 nyisége rendszerint 2—6% között válto­zik és az érctől, a használt pörkölőtípus­tól és az eljárás foganatosítási módjától

Next

/
Oldalképek
Tartalom