104710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasoxid és kéndioxid előállítására kéntartalmú vasércekből

függ. Ha pl. az ilyen pörkölőkben nagy kéndioxidtartalmú gázt akarunk előállí­tani, akkor ez csak oly módon lehetséges, hogy minimális levegőmennyiségekkel 5 dolgozunk. Ennek erdeménye az, hogy a hőmérséklet a pörkölő ben magasabb lesz, mi a berendezésnek túlságosan gyors él­rongálódását idézi elő és a kapott vas­oxidban nagymennyiségű kénmaradékot 10 eredményez. A találmány szerinti eljárásnál az előzőleg finoman elosztott ércet gáznemű oxidálószerben szuszpendált állapotban égetjük el az elégési kamrán való lassú 15 áthaladása közben, mimellett az oxidáló­szer mennyisége nem lényegesen nagyobb annál, mely az összes kén és vas oxidá­lásához szükséges. Minthogy a fölös mennyiségű oxidálószerrel okozott hűtés 20 elesik és minthogy az egyes ércrészecs­kék az oxidálószerben való szuszpenzió következtében aránylag nagyobb távolsá­gokra vannak egymástól és az elégési kamrán lassan haladnak át, — igen. 25 gyors és tökéletes elégés következik be, olyan hőmennyiségek felszabadulása mel­lett, melyeket nagyrészt az egyes részecs­kék vesznek fel. Ennek folytán e ré­szecskék megolvadnak, azután felfúvód-30 nak és a belsejükben keletkezett gáz ha­tása következtében szétpukkadnak. Az ezután bekövetkező teljes elégés és az oxidálószer számottevő fölöslegének hiánya folyamán elmaradó hűtés ered-35 ményeképen a kemence hőmérséklete ál­landóan a fölött a hőmérséklet fölött ma­rad, melyen a kéndioxid kéntrioxiddá oxidálódik és így az előállott kéndioxid a kemencében nem oxidálódik. A kiáramló 40 gázokat azon a hőmérséklet övön keresz­tül, melyben a kéndioxid kéntrioxiddá oxidálódhatik, oly gyorsan hűtjük le, hogy a kéndioxid gyakorlatilag számot­tevő mennyiségben egyáltalán nem oxi-45 dálódilt. A találmány szerinti eljárásnak egy példaképem, előnyös foganatosítási mód­ját alantiakban részletesebben ismerte­tem. 50 Az éirerészeasikék az, előzőiéig felmelegí­tett elégéisi kiaimira egyik véigén levegő kí­séretében lépnek bie, mely levegő mennyi­sége nem elegendő az érc-, kén- és vas tar­ftalmánaík teljes elégetéséire. A belépő érc­.55 részecskék előssör forró gázokon haliadnak; át, mielyeik a gázkiveizieitő nyílás felé áram­lanak és az, érerészeesikéket gyorsain fel­hevítik a gyulladása ás a részecskék ol­vadási hőmérsékletére. A forró ércrésziecs­kclk a levegővel való érintkezésük íolya- 60 mán meggyulladnak ós felületükön az el­égés megkezdődik. A kemuciuice szamiben­fekvő végén hciziaigteveigő lép be legalább olyan mennyiségibein, mlcly a szuilfid tel­jes oxidálásához elegendő. Ez a hozagle- 65 vegő egyrészt a,z érc teljes elégetéséihez szükséges oxigént szolgáltatja,, másrészt pedig az éncrészecsfcékeit a,z elégés teljes befoijezitéig szruszpieindáilt állapotban tartja. Az érc tinóim eloszlású állapota köveiíkez- 70 tében, az egyes ér erés,zacskók a megolva­dás magas hőmérsékletére igen gyorsan hevülnek fel és a hirtelen fölhevülés ered­ményeképpen! üreges gömbalakká fúvód­iraük fel, valószínűleg a belsejükben fej- 75 lődő gáz hatása köviatkezitáben. A felfúvó­dott gcmbalaíkú rés,zacskók közül siolk a belső gáznyomás hatása alatt széttörede­zik. Az egyes részecskéik ezen felfúvódásá­•niak követ'kieaménye'keppan. a szilárd 80 ainyiaiginál a felrekdnek a térfogait,ho>z való aránya igen nagy és minthogy az egyes néisizieicskék egymástól! aránylag" niaigy tá­volságokra és levegő-bem sziuszipeinidáiva vámnak, az egyes részecskéknek úgysizól- 85 vám eigésiz térfogata szabadon áll az oxi­dációra. Ennek folytán majdnem mindéin részecske teljesem eiléig és az össizes részecs­kék igein gyorsan éig-nek el. A kém eltávo­lítása tökéletese,bb annál, mint amely mie- 90 cihiainikai pörkölőkkel elwheítő. A gyors oxidáció folytán felszabaduló hőt az egyes részecskék veszr'k fel és ez a hőmemnyi^ í.séig ő'keit teljasea mieigolvasztja és nretgoih vadt állapotban is tartja. A megolvasztott 95 részecskék hőmérséklete minden valóisaí­'nűség szenint magasabb annál, melyet imás pörkölés! módszerekkel elérhetünk. Ezt bizninyíitja az a tény, hogy a kiaipotit vasoxid mieigiolvadt, fekete színű és máig- 100 tmesies. Ismeretes, hogy ha a niem-imáigneises vörös vasoxidot- 1650 C°-ra vagy eninél. magasabb hőmérsékletre hevítjük, alkkior .megolvad és fekete, mágneses vasoxiddá alakul. Ebből a tényből arra következtet- 105 hetünk, hogy bár 1650 C° nagyságrendű hőmérsékleteket a keimemcébein orom észlel­hetünk, miiindazicináiltal az egyes egyéni részecskékéit, elégési hőjük, erre vagy en­nél még magasabb hőmérsékletre heví- no tette fel. Az oxidált ércrésizecskék végül az elégési kamrából a belépő hűvös sze­kund er levegőáramon (hozagle vetgőáriaimoin) át lépnek ki és ennek folytán hirtiellem le­hűlnek. A kapott oxidot a nem mágneses 115 ainyaigok, minit pl. tökéletlenül oxidált ré­szecskék, kvarercszeeskék és más az érc­ben foglalt tisztáitktinságoik elválasztása

Next

/
Oldalképek
Tartalom