104651. lajstromszámú szabadalom • Rotációs hőerőgép
Megjelent 1932. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104651. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Rotációs hőeró'gép. Ledács Kiss Aladár oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi jnlius hó 9-ike. A találmány oly rotációs hőerőgép, amelynél valamely expandáló közeget, illetőleg robbanó keveréket két egymással fogaskerékszerűen 'kapcsolódó forgó 5 gépelem logközeibe vezetünk, mely ott expandálva, a fogazott elemeket forgásba hozza, mimellett a hasznos munkát az egyik, vagy mindkét forgó elem tengelyéről vesszük le. Az ily expanziós hőerőgép 10 gazdaságos működésének feltétele, hogy az expandáló közeget tartalmazó cellák az expanzió tartama alatt kellő módon zárva legyenek, vagyis a szükséges mértékű tömítést biztosítsák. A helyes működés 15 feltétele tehát, hogy a fogak közötti cellák az együtt dolgozó fogak túlkorai szétválása következtében ne nyíljanak, továbbá a fogak közötti cellákban uralkodó nyomás a munkát szolgáltató forgó elemre 20 kellő nyomatékkal hasson és ekközben egyúttal a tömítést is biztosítsa. A találmány az ily erőgépek fogazásának kiképzésére és egyéb, a jó tömítést és ezzel a gazdaságos munkát biztosító intéz-25 kedésekre, valamint a gép további konstruktív részleteire vonatkozik. A találmány szerinti erőgép foggörbe kiképzése a jó tömítés és erőátadás feltételének messzemenően megfelel. E foga-30 zásnól a mindenkor együtt dolgozó fogpároknál az egyik fogazás fogoldalai a másik fogazás fogain, nevezetesen fogfejein, a fogak teljes elválásáig felfeküsznek. E célból a belső fogazású tárcsa fog-35 fejeit tetszőleges görbe, p. o. kör, ellipszis, vagy parabola szerint alakítjuk és a külső fogazású tárcsa fogoldalait a belső fogazású tárcsa fogfejeinek ezeken való legördülése által, a belső fogazású tárcsa 40 fogoldalait pedig a külső fogazásrá tárcsa fogoldalainak ezeken való legördülése által képezzük ki. A fogoldalak profiljai tehát a szokásostól eltérően, nem cikloisok. hanem .görbék egymáson való legördülése által létesített görbe vonalak. Az 45 1. ábra a gép fogazásának példakénti megoldását, a 2. ábra a gép példakénti kivitelének hosszmetszetét, a 3. ábra egy keresztmetszetet, a 50 4,. 5. és 6. ábrák részleteket tüntetnek fel, a 7. ábra egy másik változatot mutat. Az 1. ábrában (I) a belső fogazású, (II) a külső fogazású tárcsa. A belső fogazás 55 fogfejeinek profilját szabadon választjuk, p. o. kör, ellipszis, parabola stb. alakban. A külső fogazás fogainak (B) oldalai azáltal keletkeznek, hogy az (A) fejgörbék az (I) és (II) tárcsák forgatása közben azo- 60 kon legördülnek, viszont a belső fogazás fogainak (C) oldalai azáltal keletkeznek, hogy a (B) foggörbék az (I) és (I)) tárcsák forgatása közben azokon legördülnek. A foggörbék ily kiképzése mellett két egymással 65 kapcsolódó fog (G) közös érintkezési pontjai a fogak teljes szétválása előtti periódusban a tárcsák forgási irányát tekintve, a külső fogazású tárcsa elülső oldalán feküsznek, amint ez az áb- 70 rán az utolsó, még kapcsolódó fogpárnál látható. Ezáltal elérjük, hogy a (G) és (F) pontok közötti cellatér teljesen ziárva van és tömítetlenségi veszteségek nem állanak elő. 75 Ha a cellák belsejében uralkodó nyomásviszonyokat vizsgáljuk és a nyomás alatt álló felületeknek a menetirányokba eső vetületeit képezzük, úgy kitűnik, foctgy e kiképzés mellett az (I) tárcsa fér- 80 A
