104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére

- 6 — vagy elpusztulását, minthogy a kolloidhártya csak a szárítás és hűtés révén létesül. A nedves sajtolt anyag őrlésénél nem a 5 tőzegrostok szabaddá tételéről (amint amilyent a 469603 számú német szababadalmi leírás ismertet), hanem a sajtolt anyag oly messzemenő megőrléséről van szó, hogy a rákövetkező szárítás után 10 szítálással legalábbis annyi adalékport kaphatunk, amennyi a nyerstőzegnek gépi úton, sajtolás révén való víztelenítéséhez szükséges. Nem okoz semmi hátrányt, ha az őrlést még messzebbmenően visszük 15 keresztül, semmint az e célra szükséges, mert a porfölösleget a brikettezendő anyaggal együtt visszük a brikettsajtókba. A brikettezendő anyag azután finom szemcséknek tetemes mennyiségét 20 fogja tartalmazni. A finomszemcséjű és dnrvaszemcséjű szárított anyag keverékéből előállított brikettek sokkal szilárdabbak és vízállóbbak, mint a kizárólagosan durva szemcsékből készült brikettek. 25 A tőzegben lévő rostoknak a 469603. sz. német szabadalmi leírásban ismertetett elkülönítése az őrlőbernedezésnek szitálóberendezéssel kapcsolatos megfelelő elrendezésével a sajtóból kikerült, bizonyos 30 nedvességű anyagnak finom őrlésénél is elérhető. A rostokat azért kell elkülöníteni, mert különben nehezen őrőlhetők és mert sem brikettezendő anyagnak, sem pedig adalékpornak előállítására nem at-35 k almasak. A találmány szerint a víztelenítő sajtókból jövő nagy, sajtolt lepényeket előapriíásnak vetjük alá, még pedig pl. durva működésű lepény törő készülékkel vagy 40 azzal, hogy a lepényeket egy tartályból láncos kaparószalag segélyével lekaparjuk, illetve leszedjük. Az előaprít ás révén az adalékpor legnagyobb részt egészen szabaddá válik, mert e pornak csak cse-45 kély része marad a nyerstőzegrészecskékhez hozzátapadva. A szabaddá tett pornak, mint fentebb említettük, 42—45%-os víztartalma van és e por az őrlés előtt könynyen szitálható le s közvetlenül vezet-50 hető a szárítókészülékekbe (gőz- vagy füstgázos szárítókba). Ezen előzetes leszitálás révén az őrlőberendezés a szükséges teljesítőképesség 50%-ig és még nagyobb mértékben tehermentesül, ami az őrlőbe-55 rendezést egyszerűsbíti és tetemes energiamegtakarítással jár. A sajtolt anyag ama része, melyet e folyamat után az őrlőberendezésbe vezetünk, lényegében véve víztelenített nyerstőzegből áll, melyet lehetőleg messzeme- 60 nően kell megőrölnünk. Ekkor a tőzeg rostjai szabaddá válnak. Az őrlés után az anyagot ismét megszitáljuk és ama részeket, melyek a malmon felaprítás nélkül haladtak át. amelyek tehát a malom ha- 65 tását elkerülték, a rostokkal együtt a kazántüzelésekbe adagoljuk. A kazántüzelésre a durvább sajtolt anyag alkalmasabb, mint a finom, melynek eltüzelése, hasonlóan a barnaszén és kőszén finom- 70 anyagához, nagy nehézségeket okoz. A leszitált finom anyagot a már az őrlés előtt leszitált adalékporral együtt a szárítókészülékekbe vezetjük és a szárítás után tőzegporra és brikettezendő anyagra választ- 75 juk szét. A II. ábra a sajtolt anyag előkészítésének és további nemesítéséinek folyamatát váziliaitos összeállításban szemlélteti. E vázlatból a munkafolyamatok sorrendje és az 80 anyag fit ja miinden további magyarázat nélkül érthető. Ha a sajtolt anyagból darabos tőzeg és tőzegkoksz állítandó elő, akkor a leszitált linóm anyagot, mely a rostokból és a dur- 85 vább sajtolt anyagtól megszabadult, nem vezetjük a szárítókészül ékekbe, hanem önmagáiban dolgozzuk fel tovább. E fin címanyagot újbóli finomi szitára vezetjük és 0—2 mm szemniagyságú anya.got szitálunk 90 le. Ez utóbbi anyagot az őrlés előtt leszitált aidalékporral együtt a szárítóklászülékekbe vezetjük. A portól megszabadított, 2 mm-nél nagyobb szemnagyságú anyag az elkokszosításra van szánva. Ez anyag 95 abban az állapotban, amelyben a.z az őrlőberendezésiből, a rákövetkező szíitáilás utáni á!l!l rendelkezésünkre, még nem jól forlmálható, mivel a nyeTstőzegirészíeia-lkétkan kívül még csekély mennyiségű, kemlény és 100 száraz porból álló alkatrészeiket tartalmaz. Igen jól formálható anyagra teszünk szert, ha a finoimanyagoit annyira pépessé tesszük és gyúrjuk, mígnem kenőesiszerű. 105 anyag létesül, ami pl. koller járatokkal érhető el. Mennél messzebbre visszük a, pépesítést és gyártást, annál jobb az eredmény. A kenőcsszerű anyagot sajtókban pl, a téglasajtókhoz hasonló gépekben no hozhatjuk a kívánt alakra. A pépesítés folytán a. finoimlanyagbiam a megelőző víztelenítés ellenére még megmaradt tőzegnyálíka a tőzegimiasszában egészen egyenletes elosztást kapott. A f0 rimáit 115 munka darabok a levegőn való' szárítás vagy enyhe meleg óvatos hozzávezetése i'évén, minden riepedésii tendencia nélkül.