104366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek a nyerstőzeg gépi víztelenítésével való kitermelésére és nemesítésére
— 7 — oly szilárdakká válnak, hegy már ebben az állapotban igeifr értékeis tüzelőanyagai, adnak. A fotrimladaraibok eükoksaosítása igen ke 5 mény, nagy darabos kokszot ad. mely a tisztaság szempontjából majdnem eigyanérr.ékű a legjobb faszénnel. az utóbbit, azonban kei:n:nyiság éis szilárdság .fcrikikiitetcibe-n messze íölül'iEulja. 10 A víztielienítőíoilyaimBit keresztülvitelére a sajtolandó anyagbon tetemes fajlagos nyomásokra van szükség. Ehhez járul az, hogy mint már említettük, csak nagyterű sajitók képesek gazdaságosan éis üzieimbiztio-15 sian működni. A sízükséigieB naigy erőhatások szempontjából a hirdauílilkus sajtó biztosabb és alkalmasabb. mint a mechanikai sajtó, mieirt a hidraulikus sajtó mechanikai sajtóval ellentétben a szerkesz-20 lésnél alapul vett maximális véginyoimást éri el ugyan, de azt merni lépi tűi. Itt a végnyoirnást a sajtolandó anyag minden változó körülményei között, nevezetesen úgy a sajtóiba vezetett mennyiséig váltó-25 zésa, mint a sajtolandó anyáig száMardanyaig-tartalmának változása esetén is, melyek mindketten megszabják a késiz. sa-jtoilt lepény térfogatát, minden e&etben elérjük. Tiekintetbe veendő ugyanis, hogy 30 a sajitolóiíolyamat befejeztével, vagyis a tegmagasaibb nyom ás elérése után a sajtolt lepény ixgyszólván többé netm komprimáibaitó. Ezért a mechanikai sajtok, melyek, egész sajátosságuk folytán, meghatá-35 rozott végtéirfoigaitra törekszenek, a:z ily sajtolöfolyaimalhoz csak tökéletlenül használhatók. A tőzeg vagy hasonló anyaigok vízltelenátiélséinól rendez,eaint teltie'icies nagyságú 40 gépeikről va:n szó. Ha meggondoljuk, hogy a nyerstőzegnek 85—90%-cs víztartalma van, úgy könnyen belátható, hogy nagymennyiségű tőzeget kell feldolgozni, ha azt akarjrlk, hogy az üzem racionális le-45 gyen. Ezért a víztelenítő gépeiknek igen nagyiméreltűeknieik kell leniniek. A nagyméretű és niagy értéket képvlisielő sajtóknak a lehető leggyorsabban kell dolgozni ok, ha a bennük rejlő berendezési költsé-50 get kellően ki akarjuk használni. A víztelenítő folyamat elemzése azt eredményezi, hogy a tőzegdarabocskák és a tőzegper keverékét nem szabad átgyúrni és szétnyomni. Minden átkeverés a beágya-55 zott poiiriésiziek közötti csatorma ciskákat és hajszálcisövecskékeit nyerstőzegmlal«siziával elkenné és elteimmé. A keveréket tehát úgy a sajtóba való töltés, mint a sajtolófoíyamat alkalmával gondosam kell kezelni vagyis a telítésnek laza állapotban, a 60 sajtolásnak pedig csak eigye.lein irányban szabad történnie, nehogy a részeci-.kéU egyiir.áshoz képcet ciltr.lódjanak, Lameni csakis egymáshoz közeledjenek. A sajtolóioiyamiat feltételeit hidraulikus' sajtók 65 esetén csak két egyniásielé irányuló sajtoló kclyüvfti dolgozó sa.itók tnljcuí'ik. A keveréknek a hiflreulikm sajtó tolókosarába való töltéséinél követendő kíméletes kezelését, valamint az egész töltő- 70 sajtoló- s kitolófolyamatnak messzemenő egyszerűsítését a talákránv szijnint a következő eljárással érjük ei: 1. A sajtolókcisár részéire száint eigéisz töltésit fienélinélküLi töltőíkoesiivail vesszük 75 iiel és e kocsi segélyével a hirkiaulikus sajtónak a kitolóihelyzetben lévő ateó sajtr.ló'köly iij ére tójuk. 2. A keveréket az alsó sajtolókclyii sülyesztésviel a töllitőkocsiból a sajtoilókcaárba 80 juttatjuk és a sajtolok márnák a fell-ső kölyüvel való elzáráisa után az alsó kölyü segélyével sajtoljuk. 4. A sajtolás befejeztével és a két saj- 85 tolökölyü megeimiolése után a sajtóit lepényt a töltőkocsi segélyével eltávolítjuk. Ugyanekkor az újabb töltést veraetjük a sajtóhoz. A nyers tőzeg víztelenítésénél végbe- 90 menő sajátos folyamotok azonban még továbbá különleges műveleteket igényelnek, ha azt akarjuk, hogy a sajtolás a lehető legkedvezőbben monjmi végbe. A III. ábra a keverék részéről az öisiszie- 95 nyomással szemben kifejtett ellenállás ama lefolyását szemlélteti, mely kísérletek hosszú sóira után és gyakorlati tapasztalatok alapján célszerűnek bizonyult. A diagrammból látható, hoigy az arnya® a 100 sajtolási útnak A-tól B-ig terjedő túlnyomó réisizét a keverék kiiisebb ellenállásánál teszi meg, míg az útnak utolsó, B-től C-ig terjedő részében a nyomás, a maximális nyomásig, meredeken emelkedik. 105 A IV. ábra a sajtolóí'olyainat időbeli lefolyását mutatja. A III. ábrának megfelelően az A—C sajtolási út a IV. ábrán is az A—B és B—C szakaszokra oszlik. Az anyag a nagyobb A—B szakaszt a sajtó- 110 lási összidőnek kb. Vs-ad resze alatt, a kisebb B—C szakaszt pedig a sajtolási összidőnek %-ad része alatt, tehát rendkívül lassan teszi meg. A kísérletek folyamán kitűnt, hogy ha az idő-, nyomás- és 115 útgörbék e lefolyásától eltérünk, akkor a víztelenítési folyamat lényegesen rosszabbodik. E jelenség oka abban rejlik, hogy
