104309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos járművek működtetésére
— 2 •— 3. ábra a gyakorlatban a rermanmciamezőraiék, illetve a fegyverzet visszahatásának befolyása alatt létrejövő mágnesezési görbe menetét mutatja. Az eredményvo-5 nallial jelölt görbe feletti teljes vonallal kihúzott görbe a mágnesezési görbe lefolyása a remanenciamező befolyása alatt, az ailaitta levő másiik, teljes vonallal kihúzott görbe pedig egy máginesezési gör-10 bét a fegyverzet visszahatásának befolyása alatt szemlélite:t. A 4. ábra a primer hajtómotor teljesiiiményigörbéiinek különböző változatait mutatja a fordulatszám függvényeiként. Az 15 5. ábra a berendezésinek mozdonyon való ellrielndezéséit éis kapcsolását A'áziliatosan mutatja. A 6. ábra a mozdonyon elrendezett berendezésnek és kapcsolásának oldalnézetét tűn-20 téti fel. A 7. ábra a primer hajtómotor effektív teljesítményét és az ezen primer hajtógéppel kapcsolt dinamógép leadott teljesítményét mutatja. A 25 8. ábra a kerékkerületen fellépő vonóerőt ábrázolja a dinamógép által leadott áramerősséggel összefüggésben. Végül a 9. ábra a berendezés fordulatszáma és a dinamógép feszültsége közti összefüggést 30 tünteti fel. Az 1. ábra minimális remaneiiciájú mellékáramkörű gép elméleti mágnesezőgörbéje. Az ily gép tudvalevőleg csak a gép állandójából adódó minimális fordulatszá-35 mon gerjed. Indításkor a következő összefüggések étvén yések: 0 = k1 .Ie =-^;-, E = k2 .0 . n, k k, 0 = —^r—- . 0 . n, honnan We We 40 n = —í— = gerjesztési fordulatszám, ki. 22 E képletekben 0 a gép erőárama (fluxus), Ie a gerjesztő áramerősség, We a gerjesztőkör ellenállása. (E) a kapocsfeszültség (n) a fordulatszám, kx és k2 pedig állandók. 45 Ha a gépet gerjesztettük, akkor a fluxus eleinte Ie -vel lineárisan nő, de minthogy a vas telítődése mindinkább előtérbe lép, a fluxus görbéje lehajlik és végül csaknem vízszintesen halad (1. ábra). 50 Az 1. ábra 0 mágnesezési görbéje és a fordulatszám közötti összefüggés az alábbi egyszerű megfontolásból adódik: Minthogy egyrészt Ie = másrészt ^ 1 A ' * ^ E = k2 .0. n, azért n = -——. Az 1. ábra szerint Ie . We T=C0tg a,—=55 állandó. Ha tehát az (O)-ból húzott súgara-We kat az abscissatengelytől K =—^—távolka ságban húzott vízszintessel metsszük, akkor az ordinátatengely és a metszéspontok közötti távolságok a megfelelő fordu- 60 latszámokfcal egyenlők, mert a fentiek szerint n = K cotg a A 2. ábra a fordulatszámnak és feszültségnek az 1. ábrából adódó összefüggését mutatja, mely szerint a kapocsfeszültség 65 csökkenő fordulatszámnál kezdetben közel arányosan, a gerjesztési fordulatszám közelében erősen és végül hirtelen csökken. A 3. ábra vázlatosan mutatja, hogy az 70 1. ábra szerinti elméleti mágnesező görbe hogyan változik a remanencia és a mezőt gyöngítő fegyverzet-visszahatás befolyása alaitt. A mágnesezési görbe a remanenciamező 75 következtében a grafikonon (3. ábra felső, vastagon kihúzott vonala) felfelé tolódik, mert az I0 gerjesztő áram létesítette mező kifejlődését támogatja. Ezzel ellenkező hatást vált ki a fegyverzet visszahatása, 80 mert ez a mező képződésének ellene szegül. Ennélfogva a fegyverzet visszahatásának legyőzésére átvitt értelemben bizonyos Ie mágnesező áramot kell fordítani, amit a 3. ábra alsó teljes vonallal kihúzott gör- 85 béje fejez ki. A gép elektromos adatainaik változó áramvétel számára való megállapításával körülbelül állandó teljesítménynél az eredményvonallal rajzolt mágnesező görbét kaphatjuk, melyre az ugyan- 90 csak eredményvonallal rajzolt gerjesztési fordu 1 atszám érvénye s. Egész hasonlóan viselkednek idegen gerjesztésű, series-kompound vagy mellékáramkörű gerjesztőgéppel kényszer- 95 mozgásuan kapcsolt gépek is; erre nézve azonban a gerjesztőgép gerjesztési görbéjét meghatározott külső ellenállásra kell megállapítani és a főgépet megfelelő bőségesen kell méretezni. Mellékáramkörű 10c gépek az idegen gerjesztésű gépekkel szemben főleg kisebb egységeknél alkalmasak. Ily gép már most következőképen működik: Amidőn a mozdony teljes sebességgel 10E 0"/oo emelkedésű szakaszon, tehát vízszin-
