104304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasnak és egyéb fertőzményeknek aluminiumtartalmú anyagokból való elválasztására

— 3 •— savba kerülne, mert különben oxidálódna s ennek folytán egy része a lugzáskor visszamaradna. Fontos továbbá, hogy a vasnak kilugzásakor keletkező hidrogént 5 tisztán és gondosan gyüjtsük. A csatolt rajzon az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés egy példája van feltüntetve, mely természetesen sokféleképen módosítható. 10 A rajz szerint az elpárologtatásra forgó dobot, a képződött és lekapart oxidelegynek tömörítésére és az elpárologtató aknából való kiszorítására pedig dugattyúszerű szerkezetet használunk. A dob helyett ter-15 inészetesen leszedővel felszerelt más berendezés, pl. egy vagy több forgótárcsa vagy végtelen szalag stb. is szolgálhat. A rajz szerint a tömörítőberendezés fűtőszerkezettel van ellátva, melyben a tömörített 20 anyag a redukálási hőmérsékig hevül fel s azután tokokba kerül, melyekben levegőtől elzárva jut a kilugozótartályba, melyben a timföld mellől a savban oldható anyagok kilugozódnak. 25 A saválló bádogból, pl. Cr-Ni-ötvözetből, ferrosziliciumból, stb. készült (1) forgó dob a (2) tengelyre van ékelve; a dob egy alkotója mentén tápláljuk a dobra az első savas lugzásból eredő tömény oldatot, pl. 30 kloridoldatot. Lehetne az oldatot a dobra alulról is táplálni, úgy, hogy a dob alját egy a lúgot tartalmazó vályúba hagyjuk merülni. A rajz szerint a lúgot a (4) tartályból juttatjuk a (3) fúvókákon át a 35 dobra. A pörkölt nyersanyagnak a kovasav leválasztását célzó első savas lugzásából keletkező lúgot az (5) vezeték táplálja a (4) tartályba. A dobot a (6) sisak veszi körül s a gázzal, olajjal vagy szén-40 porral táplált (7) égők fűtik. Használhatjuk a fűtésre azonban a redukálásra való Lemenőéből kilépő gázokat is. A dob körüli (8) térben a hőmérséket úgy szabályozzuk, hogy a dobfelület hő-45 foka 500—600° legyen, hogy a rátáplált kloridoldat gyorsan párologjon és bomoljon. A keletkező gázokat és gőzöket a (10) cső vezeti el. Az égési gázok a (9) csatornákon át távoznak és pl. a redukált vas 50 kilugzásakor kapott kloridoldat bepárologtatására vagy más célra hasznosíthatók. A dobról a (12) késsel lekapart oxidkeverék meglehetősen száraz állapotban 55 hull a (13) tömörítő aknába, ahol ezt az anyagot több (14) dugattyú szorítja az oxidálásnak ellentálló anyagból készült csöves (15) retortákba, melyek a (17) égőkkel vagy (18) elektromos ellenállásokkal fűtött (16) kemencében vannak. A 60 retorták a redukció alkalmával keletkező gázok, mint CO, CO2 és eseltleg HCi kibocsátására, nyílásokkal vannak ellátva. Ezek a gázok a dob körül nem oxidáló légkört képeznek s a dobon végbemenő 65 bomlásból eredő gázokkal és gőzökkel együttesen távoznak a (10) csövön keresztül. (Az ezen gázokból és gőzökből regenerált savat újból felhasználhatjuk a pörkölt nyersanyag kilugzására, vagy a redu- 70 kált masszából a vasnak kioldására.) A re tortacsövek száma a dob hosszától s a táplált lug mennyiségétől függ s úgy választandó meg, hogy a retortákban az anyag lehetőleg tökéletesen redukálódjék, 75 A retorták hőmérséke kb. 1000—1100°. A retortákban lévő anyag természete meggátolja az anyagnak a retortafalhoz való csapókkal szabályozható (19) kürtőn át csapókkal szabályozható (19) kürtőn át, 80 távoznak. A távozó gázok melegét is hasz* nosíthatiuk az üzeimben. Az oxidok és esetleges szén keverékét a dugattyúk lassacskán keresztülszorítják a (15) retortákon, miközben a keverék vas- 85 oxidtartalma vassá redukálódik s azután a retorták végére erősített (21) szelencékbe nyomul. Ezen szelencék (22) oldható vezetékekkel vannak ellátva, melyeken át oxidálást gátló gázt vagy szén- 90 hidrogént vezethetünk a szelencékbe akkor. amikor a szelencéket tartalmukkal együtt a retortáktól oldva a lugzótartályba visszük át. E közben a szelence nyitott végét fedéllel vagy más módon el- 95 zárjuk. A retorták végéhez csatlakozó (23) csövön ugyancsak oxidálást gátló gázt vezethetünk a retorta végébe akkor, amikor a szelencét a retortáról levesszük. Üzem közben ez a (23) cső a retortában 100 klefetlkeiző gázok elvezetéséire is sízolgálhait. Kétségtelen, hogy a retorták vagy esetleg ezeknek hűtőszerkezetekkel felszerelt folytatásai közvetlenül is nyílhatnának a (24) savlugzó-tartályba, hacsak gondosko- 105 dunk arról, hogy a retortákba levegő vagy vízgőz, ne juthasson, nehogy ott oxidáló hatást fejtsen ki. Ilyen kiképzés esetén az anyagot a retorták és a (24) savtartály közötti útján pl. a (25) hűtőköpeny révén 110 hűtjük; a hűtőköpenyen való keresztülhaladás után a massza a hűtőköpenyhez csatlakozó függélyes vezetékrészen át jut a (27) csapóhoz, melyen át időszakosan bocsáthatunk adagokat a (27) és (28) csa- 115 pók közötti térbe, majd pedig ebből a (28)