104289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és vágatelrendezés széntartalmú tüzelőanyagoknak a lelőhelyükön való ki- és elgázosítására

— 328 — szer vágatai a másik vágatrendszer vágatai közé nyúlnak. Ha a különböző rendszerekhez tartozó vágatok egymáshoz, oly közel fekszenek, 5 hogy az egyik rendszerhez tartozó vágatokban" folyó elgázosítás melege átterjed a másik rendszerhez tartozó, az előbbivel szomszédos vagy párhuzamos vágatokra, úgy ezen meleggel az utóbbi vágatrend-10 szerekben kigázosítást végezhetünk és ezen utóbbi rendszereken át leszívhatjuk az előbbi rendszer falainak a hőhatás folytán keletkező repedéseiben fejlődő és ezeken át a szomszédos kigázosító vágató tokba szivárgó desztillációtermékeket. A kigázosítás. támogatására az elgázosítóvágatokban keletkező magas hőmérsékletű gáztermékek egy részét a kigázosító vágatokon vezethetjük keresztül. 20 Az elgázosítást tápláló levegő a levegő bevezetésére való csatornákon keresztül nyomással hajtható be és ezen túlnyomás hatására áramlik keresztül a fejlődő gázokkal együtt az égő vágatokon, hogy 25 ezekből a vágatok kivezetési pontjain fúrt csatornákon át jussanak a gázok a fogyasztási helyhez. A levegővel együtt a generátorgáz vagy vízgáz előállítására esetleg szükséges víz- vagy vízgőzmeny-30 nyiséget is bevezethetjük az elgázosítóvágatokba. A kigázosító-vágatokban a gázáramlást célszerűen ezek kivezető csatornáin alkalmazott szívással idézzük elő. 35 A mellékelt rajzban a találmány néhány példaképpeni megoldási alakja van vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra sugaras vágatrendszer alaprajza. A 40 2. ábra pedig az 1. ábra tört (2—2) vonala szerinti függőleges metszet. Amint ezen ábrákból látható, az (a) akna függőlegesen van lefúrva az (m) nieddőrétegen és (s) tiizelőanyagréíegen 45 keresztül, ezen utóbbi réteg aljáig. A (b) vágatok az (a) aknából kiindulólag sugarasan vannak hajtva vízszintes irányban, lehetőleg közel az (s) szénréteg feküjéliez. A vágatokat (c) meddő kőzettel Ia-50 zán kitöltjük. Az egyes (b) vágatok végén (d) csatornákat fúrunk le, amelyek felső nyílása elzárható vagy (e) csőcsatlakozással látható el. Az elgázosítás a következőképen történik: 55 Az összes (b) vágatokhoz tartozó (d) fúrásoknak a föld felszínén lévő torkolatait elzárjuk, kivéve azon (b) vágatokéit, amelyekben az elgázosítást végezni kívánjuk. Ezen utóbbi vágatok (d) fúrásainak torkolataihoz (e) gázvezető csöveket kap- 60 csolunk tömítően. Az (a) akna felső torkolatához (í) ventillátor vagy kompreszszor van kapcsolva. Az elgázosítandó (b) vágatoknak az (a) akna felőli végén a szenet tetszőleges módon, pl. könnyen gyul- 65 ladó segédtüzelőanyag, mint nyersolaj alkalmazásával avagy távolból elektromos árammal meggyujtjuk, aztán pedig az (f) ventilátorral befúvott levegő által tartjuk fenn az égést. Az égéstermékek vé- 70 g-ig vonulnak a (b) vágaton és a vágat végén lévő (d) csatornán és (e) csövön át távoznak. Az égés fokozatosan halad az akna hosszán végig, miközben az akna elején képződő széndioxid az izzásban 75 lévő akna falai mentén szénoxiddá redukálódik. A vágatok falait alkotó szén elgázosítása folytán a vágatok keresztmetszete fokozatosan bővül, a falak megrepedeznek és az elgázosító felület növek- 80 szik. A vágatok beszakadása nem zárja el a vágat gázáteresztő keresztmetszetét, mert ezt a vágatok kitöltésére használt (e) meddőkőzet meggátolja úgy, hogy a vágatok gázáteresztő képessége állandóan 85 biztosítva van. Ha az ily módon elgázosítás alatt tartott vágatok annyira kiégtek, hogy a szomszédos, üzemen kívüli vágatokig terjedő szénrétegnek mintegy fele elfogyasztatott, úgy a szomszédos vágatot 90 helyezzük az előbbihez hasonló módon üzembe. Az egyes (b) vágatok között függőleges (g) csatornákat fúrhatunk le az (s) szénréteg í'eküjéig, mely csatornákon keresz- 95 tül a mindenkor üzemben tartott vágalt szomszédságában lévő, a hőhatás folytán megrepedezett szénrétegekben keletkező kigázosítási termékeket leszívathatjuk. Az 1. ábrában feltüntetett vágatrend- 101 szer egyenes vonalú, sugaras elrendezésű vágatokból áll. A 3. ábrában feltüntetett sugaras vágatelrendezés szerint a központi aknából kiinduló (b) fővágatok egy részének (bl) ioj mellékágai vannak. A (d) kivezető fúrásokat úgy a (bl) mellékágak kiágazási helyén, mint a fővágatok és mellékágak végein alkalmazhatjuk. A 4. ábra párhuzamos egyenes vonalú 111 vágatokból álló rendszert tüntet fel alaprajzban, amely szerint az (a) központi aknából egy vagy töibb (b) fővágat van kihajtva, melyekből egymással párhuzamos (bl) mellékvágatok vannak kivezetve 11; és ezek végén fúrjuk le a (d) gázkivezető csatornákat. Amint ez pl. a 4. ábrában látható, több