104289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és vágatelrendezés széntartalmú tüzelőanyagoknak a lelőhelyükön való ki- és elgázosítására

— 329 — egymástól független, külön-külön (al, a2, a3) aknától kiinduló I, II, III vágatrendszert létesíthetünk oly módon, hogy az egyik rendszer vágatai a másik rendszer 5 vágatai közé nyalnak és ezekkel párhuzamosak. Az ilyen elrendezés műszaki hatása abban áll, hogy mialatt az egyik, pl. az I rendszer egyik oldalán elgázosítás folyik, addig a szomszédos, pl. II 10 rendszerben az elgázosítás átterjedő melege révén kigázosítás megy végbe. Az 5. ábra matatja, hogy a sugaras elrendezés görbe vonalak mentén haladó vágatokkal létesíthető, amely esetben az 15 egymással szomszédos (b, b) vágatok közötti távolság az (a) központi aknától való távolság növekedésével nem növekszik oly arányban, mint az 1. ábrabeli egyenes vonalú sugaras elrendezésnél, 20 hanem a szomszédos aknák egymással közel equidisitánsiak. Az ily görbevonalú vágatrendszerekkel tehát adott területet egyenletesebben lehet kiaknázni, mint az 1. ábrabélivel. 25 A 6. ábrában az (a) központi aknából kiinduló spirális alakú (b) vágat van kihajtva. Ezen elrendezést pl. úgy használhatjuk, hogy az elgázosítást tápláló levegőt az üzem megkezdésekor az (a) aknán 30 hajtjuk le és ezen (a) aknától kellő távolságban lefúrt (dl) csatornán keresztül távolítjuk el az elgázosítási termékeket. Ha az (a) ponttól a (dl) pontig terjedő vágatszakasznak az (a) ponthoz közelebb 35 fekvő részén az elgázosítás az eredményvonallal jelzett terjedelemben már megtörtént, akkor a (d2) csatornát fúrjuk le és a (dl) fúrólyuk lezárása után a gázokat a (d2) fúrólyukon vezetjük ki; később 40 az (a) aknát is lezárhatjuk és az elgázosítást tápláló újabb levegőt a (d3) aknán hajtjuk be. Az elgázosítás haladásának mérvében újabb fúrások lehajtásával haladunk tovább a spirális alakú (b) vágat 45 mentén. Azon idő alatt, amely alatt a (b) spirális vágat belső meneteiben elgázosítás folyik, a szomszédos külsőbb menetekbe lehajtott fúrásokon keresztül elszívhatjuk az elgázosítási meleg folytán ke-50 letkező desztillációs termékeket. Ugyanezen elv szerint, vagyis szakaszosan haladva, a vágat mentén ki- és elgázosíthatunk akkor is, ha a vágatrendszer hajtása egyenes vonalak irányában történik négy-55 szegletes hálózati vagy sugaras elrendezésben. Ha a szénréteg tekintélyes vastagságú, úgy a vágórendszereket a 7. ábrabeli függőleges metszetben látható módon, több szintben rendezhetjük el egymás fölött, 60 amidőn is célszerű a páratlan rendszámú emeletek vágatait a páros rendszámú emeletek vágataihoz viszonyítva, eltolva, illetve váltakozva elrendezni. Az elgázosítást a legmélyebb emeleten kezdjük, mi- 65 alatt a felette lévő emelet vágataiban kigázosítás folyik. Ha a felsőbb emeletben a kigázosítás befejeződött és az alatta levő emeletben az elgázosítás annyira haladt, hogy a felette lévő szénréteg besza- 70 kadással fenyeget, áttérhetünk az eddig kigázosított réteg elgázosítására, mialatt ismét az efölött lévő emeletben folyik a kigázosítás. Ha ily módon a legalsóbb vágatok elgá- 75 zosítását és eközben a felsőbb emeletek kigázosítását annyira hajtottuk, amennyire ezt a megmaradó szénrétegek szilárdsága beomlás veszedelme nélkül megengedi, úgy az elgázosítást a legfelsőbb emelettől 80 kiindulva fejezzük be és folytatjuk egymásután lefelé haladólag az egyes emeleteken keresztül. Több-emeletes vágatrendszerek alkalmazásánál az egyes emeletek részére 85 külön-külön (a) aknákat és (d) fúrásokat bájtunk le vagy amennyiben ugyanazon (a) aknák, illetve (d) fiirások haladnak a különböző emeletek vágatain keresztül, úgy megfelelő oldalnyílásokkal és elzá- 90 rókkal ellátott béléscsövek alkalmazása révén gondoskodhatunk arról, hogy az akna, illetve a (d) fúrások csupán a mindenkor kívánt vágattal szemben legyenek nyitva, a többi vágatnál pedig el legye- 95 nek zárva. Szabadalmi igények: 1. Eljárás széntartalmú tüzelőanyagoknak a lelőhelyükön való ki- és elgázosítására, melyet az jellemez, hogy a tüzelő- 100 anyagrétegben oly vágatokat hajtunk, melyek legalább két különböző pontjukon a föld felszínével közlekedő csatornákba torkolnak, ezen vágatokat pedig lazán, tűzálló kőzettel töltjük ki 105 és a vágatba torkoló egyik csatornán a meggyújtott szénréteghez levegőt vezetünk be, míg a vágat másik pontjából torkoló csatornán keresztül a vágatban keletkező gázokat és gőzöket 110 vezetjük el. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy a levegőbevezetéssel égésben tartott vágatban fejlődő gázokat az ezen vágat- 115 tal szomszédos és az előbbinek melege