104268. lajstromszámú szabadalom • Harang-gáztartály, csúszótömítéssel és eljárás annak felállításához

— 2 — zaton nyílásokat hagyunk és az (f) vezetőcsövet is felíil-alul nyitva hagyjuk, úgy hogy ez a fenék alatti teret önműködően erősen szellőzteti. Ez a kiadós szellőztetés 5 lehetővé teszi azt is, hogy a zárófenék alatti teret egészen vagy részben elzárhassuk és tetszőleges célokra felhasználhassuk, csak a környező falon maradjanak elegendő számban nyílások, hogy az (f) cső 10 huzamot létesítő kéményhatása érvényesülhessen. Az említett harmadik főelőny is kitűnik, ha az 1. ábrát a 2. ábrával összehasonlítjuk, mely utóbbi ismert szerkezetű tárcsás 15 gáztartályt ábrázol. Ennél a zárótárcsát (h)-val jelölt görgők vezetik. A tárcsa megbillenését ellensúlyozó nyomatéknak itt csak aránylag kicsiny (i) karja van, amiből aránylag nagy görgőnyomások adód-20 nak. A keletkező nyomásoknak megfelelően kell mind a tárcsa szerkezetét, mind a foglalóköpeny falvastagságát méreteznünk. Ezzel szemben a találmánynál a záróharangot egyrészt a harang alsó pe-25 remén alkalmazott és a (b) állványzaton futó (m.) görgők, másrészt a felső tömítés közelében alkalmazott (g) görgők vezetik. A harang megbillenését ellensúlyozó nyomatéknak tehát itt (k) a karja, amely, 30 mint szembetűnik, többszöröse annak a kárnak, amely a régi szerkezetű tárcsa vezetéséhez rendelkezésre áll. Következéskép megfelelően kisebbek lesznek a vezetőgörgők felfekvési helyein keletkező nyo-35 mások is. Az új elrendezés kedvezőbb erőhatása még a következő körülményre is visszavezetendő. A régi szerkezetű tartályköpeny méretezésénél a szélnyomás számí-40 tásához abból a föltevésből kell kiindulnunk, hogy a tárcsa legmélyebb helyzetében van, mivel ekkor legkedvezőtlenebbek a viszonyok. Ha ugyanis a zárótárcsa legmagasabb helyzetében van, akkor úgyszólván az egész köpeny a belső gáznyomás hatása alatt áll, amely azt sugárirányban. merevíti. Ha ellenben a zárótárcsa legmélyebb helyzetében van, akkor ez a merevítés elesik. Minthogy azonban a 50 tartálynak a szélnyomással szemben a tárcsa mindenféle helyzeténél kell helyt állnia, ezért a számításhoz a tárcsa legmélyebb helyzetét kell alapul vennünk. Tehát a belső gáznyomás merevítő hatását 55 semmiképen nem használhatjuk ki. A találmánynál ezek a viszonyok sokkalta kedvezőbbek. Itt ugyanis a harang felső része, minthogy az a fenék fölött van, mindig belső gáznyomás hatása alatt áll. Ezenfölül ugyancsak merevítőleg hat a szaba- 60 don függő köpeny önsúlya és az esetleg alkalmazott (1) súlyterhelés, amely a harang alsó peremére függeszthető s ezáltal a tartály belső gáznyomása tetszőlegesen növelhető. A belső gáznyomás .merevítő 65 hatása ennélfogva a számításnál és a harang méretezésénél teljesen kihasználható. A köpeny ama részeit, amelyek a harang lesülyesztésénél az (a) fenéklap alá kerülnek, a belső gáznyomás már nem mere- 70 víti, de ezek kellő támasztást találnak a (b) tartóállványzaton, amely e célra az 5. ábra szerint, esetleg beállítható, (x) csúsztatópofákkal szerelhető fel. E viszonyoknál fogva a számítás a köpenyszerkezet- 75 nél, beleértve a lemezeket is, lényegesen kisebb súlyokat eredményez, mint a régi elrendezéseknél. A (b) tartóállvány felső része a merev (a) fenéklapot hordja, amely az összes 80 szélerőket egyenletesen elosztja a (b) tartóálvány egyes támaszaira és mezőire, minélfogva a tartóállvány a lehető legkisebb méreteket igényli. A harangnak az (a) fenék alá lesiilyedt része, belső felülő- 85 tén az időjárás befolyása ellen védett. Ugyancsak nem kell attól tartanunk, hogy ezen a befelé nyúló belső falon víz. csapódjék le, vagy fagynál jég képződjék, minthogy az (a) fenéklap alatti tér állán- 90 dóan közvetlenül közlekedik a küllevegővel. A 3. ábrán a találmány egyszerűsbített alakját látjuk, amelynél az (f) vezetőcső hiányzik. Hogy ennek dacára a harangot megbillenés ellen kellően biztosítsuk, a 95 harangköpenyt lefelé meghosszabbítjuk, ill. vezető nyúlványokkal látjuk el, úgyhogy a vezeté~kek számára, a harang ábrázolt legmagasabb helyzete mellett is, még" (kl) hosszának megfelelő nyomatéki- 100 kar áll rendelkezésre. Emellett nem kell a (kl) köpenyrészt szükségképen teljes felülettel kiképeznünk, amint azt az ábra jobb oldala feltünteti, hanem ezt az alsó köpenyrészt, amint az ábra bal oldalán 105 látható, (k2) vezetőszerkezettel helyettesíthetjük, amely alul az alsó (ml) vezetőgörgőket hordja. Az (f) vezetőcső, miként a 4. ábrán látható, a talajig vezethető, amikor az a i'e- H0 néklap középtámját képezheti. Ebben az esetben ezt a csövet — ha egyben huzamot akarunk vele létesíteni — megfelelő helyen (n) nyílásokkal kell ellátnunk. Az 5. ábrán egy további kiképzést látunk, amelynél az (f) vezetőcsőnek az (a) fenéklap. alatti része kiszélesbűl és nem saját alapozásán, hanem a külső tartóállványzat