104268. lajstromszámú szabadalom • Harang-gáztartály, csúszótömítéssel és eljárás annak felállításához

— 3 — alapozásán nyugszik. Ennek az elrende­zésnek a 4. ábrabelivel szemben az az előnye, hogy a tartály sokkal kevésbé ér­zékeny talajsülyedósekkel szemben, mivel 5 a gázt elzáró (a) lap nem húzódhatik el. A találmány még számos további előnyt nyújt. A különleges összelrendezés lehe­tővé teszi, hogy az alapozást lényegesen csökkenthessük. Ugyanis az ismert elren 10 deizéseknél a gáznyomás közvetlenül a talajra hat. A találmány szerinti elrende­zésnél ezt a nyomást a magábanvéve is hordképes, magasan elrendezett (a) fenék­lap közvetítésével a tartóállvány viszi át 15 az alapozásra. A szélerők úgy hatnak, hogy a széloldalon az alapzatban emelő igénybevételek keletkeznek. Ezt a hatást a jelen elrendezésnél a gáznyomással rész­ben vagy teljesen kiküszöböljük, amit 20 régebbi elrendez és e Írnél nem lehetett el­érni. Ennélfogva az alapozás sokkal gyön­gébb lehet. Ha a tartály teljesen üres, akkor a (c) harang közvetlenül az (a; fenéklapra támaszkodik és ekkor a gáz-25 nyomás hatását helyettesíti. Ennek a fel­fekvésnek azonfelül az az előnye, hog> a harang köpenye szabadon függ és nem szenved kihajlási igénybevételt. A találmány további előnye abban nyil 30 vánul, hogy a gázcsatlakozó vezetékeket hozzáférhető helyen, a szabadban fek­tethetjük és nincs szükség különleges aknákra. Ez olyan követelmény, amely­nek teljesítésére a gyakorlatban súlyos 35 gáz, pl. nagyolvasztógáz esetén legna­gyobb mértékben szoktak törekedni. A találmány sokféle megoldási alakban valósítható meg. így pl. az (a) zárófenék csekély magasságban, vagy esetleg a föld-40 színén is rendezhető el, amikor a harang gyűrűalakú aknába sülyed. Másrészt az egész tartály ismert módon spirális tar­tályként képezhető ki. Ha azonban a ha­rang elforgását akarjuk megakadályozni, 45 ezt ismert eszközökkel érhetjük el. így pl. a 8. ábra szarint képezhetjük ki a köpeny függélyes szögecselési varratait; (r) és (rl) jelölik az össizekaposoíLandó lemezeket vízszintes metszetben. A belső és külső 50 oldalon egy-egy (s, sl) laposvasat fekte­tünk. A (p) szegecsek a belső oldalon sülyesztett fejűek, hogy a tömítés felé néző oldal sima, legyen. A belső ,(s) lapos­vas a harang elfordulását gátolja. A víz-55 szintes lemez-varratokat célszerűen he­gesztjük. Az 1. ábrabeli (1) betonterhelést egész­ben vagy résziben víz terheléssel helyette­síthetjük. Evégből a harangtetőt síkban vaigy tányérszerűen kiképezve peremmel 60 látjuk el (lásd 6. ábrán). Emellett a tetőt (o) rekeszfalakkal részekre oszthatjuk, hogy ezzel a víznek eigyoldalra való folyá­sát lehetőleig meggátoljuk. Az új tartály teleszkópos szerkezetű is 65 lelhet, amint ezt a 7. ábrán látjuk. Ezzel azt az előnyt érjük el, hogy a tartóáll­vány alacsonyabb lehet s ennélfogva az egész építmény magassága is csökken, amiből a tartóállványra ható szélerő csök- 70 kenteitt nyomatékkarja is adódik. Ezzel szemben azzal a hátránnyal is kell szá­molnunk, hogy csak az egyik tömítési hely [7. ábrán (d)] lesz helytálló, míg a többi tömítés [pl. (p) a 7. ábrán] helyét 75 változtatja. Hogy a harang túlemelésének elejét vegyük, megfelelő helyein, tehát vagy az (f) oszlopon, vagy ia i(b) állványzaton üt­közőket alkalmazunk, amelyek a harang 80 emelését határolják. Ezeket az ütközőket úgy rendezhetjük el, hoigy csak akkor jönnek működésbe, ha már egy kis hézag keletkezett a harang és az (a) fenéklap, vagy a harang és az (f) oszlop között, 85 úgy hogy a fölös gáz kiszabadulhat. Mint látható, a gáz ebben az esetben ártalmat­lanul a szabadba ömlik. Az ütközőiket azonban úgyis helyezhetjük el, hogy a gáz nem ömölhetik ki, hanem a tartály- 90 ba,n nyomásnövekedés áill be. Az emellett fellépő húzóerők a szerkezet belsejében egyenlítődnek ki. Hogy a megengedhető legnagyobb nyomás túllépését elkerüljük, ismert szerkezetű biztosítószelepeket al- 95 halmazba tünk. Természetesen a tartályt a szokásos mó­don még külön külső állványzattal is kö­rülvehetjiük. A tartály felállításánál célszerűen úgy 100 járunk el, hogy először elkészítjük a (b) tartóállványt a hozzáerősített (a) fenék­lappal. Erre ezen a fenékiapon összeállít­juk a hariangtetőt és ez utóbbihoz lefelé haladva hozzáépítjük a köpenylemezeket, 105 miközben a harangot a munka haladása arányában fokozatosan emeljük és a min­denkor szükséges helyzetben, alkalmas módon, pl. (w, wl) konzolokkal rögzítjük. Az emeléshez légnyomást vagy mechani- no kai eszközöket alkalmazhatunk. Emellett célszerűen az >(f) vezetőoszlopot felhúzó­árbócként használjuk fel. A 9. ábra meg­világítja ezt az eljárást: (a) a fenéklap, (b) a tartóállvány, (v) a tömítőszerkezet. ^5 (cl) a harangtető, amelyhez a felső (c2) lemezsort már megerősítettük. Az ábra azt a helyzetet ábrázolja, amelynél a kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom