104079. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gyorsmérleg

lödnek fel, hogy a mutatóteaigelynek térbeli elmozdulás nélküli elforgatását teszik lehetővé. A találmány további megoldási alakja 5 szerint a szerkezet két, magában véve ismert in ódon elforgatható szegmensekkel működtetett hajlékony vonóeleimből és egyetlen gördülő pályából áll, mely vagy lengő, vagy hosszirányú moizjgást végez. 10 A csatolt rajz a találmány öt példaképpeni megoldási alakját, vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábra az egyik megoldási alak vázlatos elölnézete. A 15 2. ábrán egy másik, módosított szerkezeti megoldási alaknak, a 3. ábrán pedig egy harmadik megoldási alaknak egy része látható. A 4. ábra egy negyedik megoldási alak-20 nak vázlatos elölnézete. Az 5. ábrán egy ötödik megoldási alak látható. A 6. ábra részletrajz. Az 1. ábra szerinti megöl dáisi alaknál 25 az (1) tányér az (5) villában ágyazott (4) emelő (2) és (3) éleire támaszkodik (mely éleket egyszerűség kedvéért csupán kis körökkel jeleztük). A (4) emelő a (fi) vonórúd, útján a (7) .villáiban ágyazott, 30 kétkarú (8, 9) emelőnek rövidebb (8) karjával van összekötve, míg a hosszabb (9) kar az (1) tányér, a (4) emelő és az utóbbival összekötött karvendsizert kiegyensúlyozó, beállítható (10) tárasúlyt hordja. A 35 (4) emelő külső vége a (11) vonórúd és a (12) él útján a (13) karral van összekötve, mely a (14) karokkal éis az íva'laikúan meghajlított (25) élekkel vagy gördülő pályákkal, valamint a (15) billenó'sútlyai 40 együtt a (16) élen lengő, merev egészet alkot. A (1.5) súllyal összefüggő (14) karóik egyike a (17) körszegmenst hordja, melynek felső végén a (18) szalag egyik vége van megerősítve, míg e szalag másik vége 45 a (20) mutaitótengelyen alkalmazott (21, 22) hengerek közül a kisebb átmérőjű (.2.1) hengerre van feltekercselve és végén rögzítve. A nagyobb átmérőjű (22) hengerein a (23) szalag van megerősítve, melynek 50 másik vége a fent említett (9) karra felszerelt (24) szegmenssel van összekötve. A (20) tengely, mint a 6. ábrából látható Fa (14) karokon megerősített] (25) gördülő pályáikon vagy éleken nyugszik. 55 A 2. ábra szerinti megoldási alak, az előbbihez hasonló szerkezetű ugyan, de lényeges eltérés van abban, hogy a másik (14) karon is van egy (26) szegmens, az utóbbin pedig egy harmadik (27) szalag s végül a (22) hengeren egy negyedik, 60 leiedé vezető (23') szalag van. megerősítve, mely az 1. ábra szerinti (9) kar (tel nem tüntetett) toldatához van kötve. A 3. ábra szerinti megoldási alaknál a (15) billenősúly a (20) tengely középpont- 65 ján. átmenő vízszintes síkban vagy e sik alatt van ágyazva, ahol is a (18) szalagon függő, a (23) szalagtól befolyásolt (20) miuitiatótiengely a (17) szegmenshez fekszik, mely azonkívül, hogy a (1.8) szalagot 70 hordja és vezeti, gördülő pályaként van alakítva és a (21) hengert vezeti. A 4. és 6. ábra szerinti megoldási alakok nagyobb eltérést mutatnak a tekintetben, hogy a mérlegtányér és az ezzel kb- 75 tött résziek kiegyensúlyozását nem közvetlenül a (4) emelőről, hanoin a (11, 12, 18, 14, (í, 8) részekből álló rudazat közvetítésével, a (15) bililenősúiy , 1 (,» forgáspontján át a (10) tárasúly segélyével foga- so natosítjuk. • További lényeges különbség az, hogy (úgy a 4., mint az 5. álrra szerinti megoldási alaknál) a (20) mutatótengelyt megtámasztó (25) gördülő pálya a (6) vonórúdra van feiliszierelve. Míg a 4. 85 ábra, szerint a (18) szalagot, az előbbi megoldási alakhoz hasonlóan a (14) karon lévő (17) szegmens segélyével mozgatjuk, addig az 5. ábra szerint miaga a (25) gördülő pálya pótolja a (18) szalagot nioz- 90 gató (17) szegmenst is, amivel a (18) szalag mozgatásához külön szegmenst megtakarítunk. E megoldási alakokon kívül természetesen egyéb megoldások is lehetségesek. 95 A mérlegelés folyamata már most a következő: Az (1) tányérra ható teher alatt a (15) billenősúly (1. ábra) a (4) emelő és a (11) vonórúd közvetítésével, az (a) nyil irányá- 100 ban kileng, még pedig mindaddig, míg karjának vízszintes vetülete annyira nem növekszik, hogy a billenősúly okozta nyomaték a teher folytán a (13) karon létesülő nyomatékkal egyenlővé nem válik. A (15) 105 bi'llenősúllyal egyenlő mértékben leng ki a (10) tárasúly. A (15) billenősúly kilengésekor a (17) szegmens magával húzza a (18) szalagot és így a (20) tengelyt emelni iparkodik. Minthogy azonban ugyanakkor 110 a (24) szegmens a (23) szalagot megfelelő mértékben utána engedi, a tengely nem emelkedik, hanem az alatta elmozgó (25) éleken, mint gördülő pályákon gördül. Az élpályák és a szalagok e mozgása a ten- 115 gelyhez viszonyítva kény szermozgású és e részek között esaík tiszta gördülő mozgás mehet végbe. A mérlegelési folyamat a