104079. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gyorsmérleg

— 3 — többi megoldási alaknál lényegében véve ueyanaz. A mutató tengelyén lévő (21) és (22) hengerek, mint fentebb már röviden jelez> lük, különböző átmérőjűek és mintegy differenciális csigát alkotnak, minek folytán u mutató tengely forgása közben le- és felgöngyölődő szalaghosszak is különbözők. Ezért a szalagokat mozgató szegmensekének, azonos kilengési szögnél, a (21) és (22) hengerek átmérőjének megfelelően különböző hosszúságú (14) és (9) karjuk van. Ezzel az egyes megoldási alakoknál meggátoljuk azt, hogy a tengely önsúlyá-1 nál fogva sülyedjen, mert a tengelynek egy bizonyos foknyi elfordulásakor a (21) hengerről rövidebb szalaghossz göngyölődik le, mint amekkorát az elforgás közben a (22) henger felgöngyöl. Három (18, 27, 23) szalag alkalmazásánál (2. ábra) a harmadik (23) szalag irányának, illetve négy (18, 27, 23, 23') szalag alkalmazásánál a (23) és (23') szalagok közötti szög felezővonalának a (18) és (27) szalagoík közötti szög felezővonalával kell egybeesnie. Az 1. ábra szerinti megoldási alaknál mindkét előbbi elrendezés alkalmazható, sőt a (21) és (22) hengerek egyenlő átmérővel is készíthetők. Valamennyi leírt megoldásnál a mutatótengely központos helyzetét különböző irányokban ható, kiegyensúlyozott húzó-, illetve nyomóerőkkel, három, illetve négy szerv segélyével, még pedig akár két szalag és egy gördülőpálya, akár pedig három, illetve négy (18, 27, 23, 23') szalag segélyével biztosítjuk, mely szervek a mérleggel összekötve kényszermozgásnak és úgy vannak .szerkesztve, hogy a mutatótengelyt forgása közben is központos helyzetében tartják. A tengely hosszirányú eltolódását a 6. ábrán látható módon a (25) élpályák és a tengely (28) vállrészei gátolják meg. Kivételt képez a 2. ábra szerinti megoldási alak, melynél ezt a szerepet három, illetve négy irányban futó ágyazó-és hajtó-szalagok veszik át. Legalább három mechanikai szerv alkalmazása azért szükséges, mert kevesebb szerv a teugely központos helvzetét nem biztosítja, pl. a mérleg pontatlan felállítása, vagy a tehernek erélyesebb rádobása stb. alkalmával. Fenti három, vagy több mechanikai tényező mellett mint kisegítő tényező a nehézséei erő is szerepelhet. Különböző mértéküsyi előírások miatt ?gy teljesen önműködő körforgó mutatós gyorsmérleg számlapja kb. '>5 cm.-es átmérőt igényelne a mutatónak egyszeri íörülfordulása mellett, ami pl. egy asztali mérlegnél a megszokott méreteket fúl- 60 haladná; ezért célszerű megoldást igér a mutató kettő, vagy többszöri körülfordulása, mely esetben a számlap csak felényi, vagy még kisebb lesz. Tekintettel arra, hogy a tengelyen a szalagok nem csava- 65 rodhatnak egymásra, mert ez a mérleg érzékenységét befolyásolná, a szalagokat egymás mellé csavarhatjuk, ha ezzel a mérlegelést befolyásoló káros feszülések nem lépnek fel. Ily megoldást mutat a 6. 70 ábra. A (18) szalagok a (17) szegmensekről a (21) hengerekre, valamint a (23) szalagok a (22) hengerre, a tengely A—1> hossztengelyéhez viszonyítva egy meghatározott állandó ferde szög alatt futnak fel, illetve 75 le és azokon csavarmenetalakban helyezkednek el, úgyhogy káros feszülések nem állhatnak elő. A mutató többszöri körülfordulásánál azonban szükséges, hogy a további körül- 80 fordulások alkalmával mutatott súly is, minden kétséget kizáróan leolvasható legyen, ami azonban egy mutatóval máinem érhető el tökéletesen, még altkor sem, ha egymás fölé több skálát helyezünk el a 85 számlapon. Pontos leolvasás úgy érhető el, hogy valamely, körben vagy hosszirányban működő szerkezeti részen, mint pl. a (14, 9, 4) emelőkarokon, a (6, 11) stb. vonórudakon vagy a (18, 23) stb. szalago- 90 kon egy második mutatót alkalmazunk. Ilyen mutatók egy megfelelő beosztás előtt mozognak (vagy fordítva) vagy a mozgó szerkezeti részre kis táblát erősítünk, mely tábla a burkolaton lévő nyílás előtt mozog, 95 amikor is megfelelő, előbukkanó számjegy, vagy más jel mutatja a mutató többszöri körülfordulását. Szabadalmi igények: 1. önműködő gyorsmérleg, melynél a bil- 100 lenőemelő kitérését szalagok vagy görbületi vezetékek viszik át a mutató tengelyére és az utóbbit gördülő súrlódással ágyazzuk és forgatjuk, jellemezve több mint két, a forgó mutatótengely 105 központos helyzetét és tiszta gördülő mozgását biztosító, a mérlegemelő rendszer révén végig kényszermozgásúan, legalább három egymástól különböző irányban mozgó ágyazó- és hajtószerv- no vei (18, 23, 23' 27) hajlékony szalagokkal vagy (25) gördülő pályákkal, vagy mindkettővel, vagy ezek csoportjaival, melyek a mutatótengelyén kiegyenlített vonó- vagy reakcióerőkkel hatva 115 e tengelyt térbeli elmozdulás nélkül forgatják, ahol is továbbá a mntatóten-