104017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, különösen mozdonyok szekunder-levegő-hozzávezetésű szénportüzelés üzeméhez

Megjelent 1933. évi február lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104011. SZÁM. — V/c. OSZTÁLY. Berendezés, különösen mozdonyok szekunder-levegő-hozzávezetésű szénportüzelés­üzeméhez. St uíí Kohlenstaubfeuerung- Patentverwertung' G. m. b. H. cég' Kassel, mint Richárd lioosen kasseli lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 9-ike A találmány eljárás és berendezés, kü­lönösen mozdonyok szekunder-levegő­hozzávezetésű szénportüzelés üzeméhez. Szekunder levegőjű szénportüzelések 5 üzeme magában véve már ismeretes. A szekunder levegőnek szokásos hozzáveze­tésénél azonban különböző hátrányok me­rültek fel. Egyrészt gyakran az elégési térben általában elegendő vákuum da-10 cára nem volt. lehetséges elegendő meny­nyiségű szekunder levegőt beszívni. Más­részt az elégési tér falain és annak bur­kolatain gyakran sérülések keletkeznek. Az első hátrány oka abban volt, hogy a 15 lángvezetés módja következtében a gázok éppen a szekunder levegőnek az elégési térbe való belépési helyén torlódtak és ekkor itt nem volt elegendő vákuum. A második hátrány azon alapult, hogy az 20 áramlási viszonyokat nem eléggé tekin­tetbe vevő lángvezetés folytán a forró el­égési gázok a falakat érték. A találmány szerint a körülményeken azáltal segíthetünk, hogy a szekunder 25 levegőt a lángokhoz, ezeknek az elégési téren keresztül való útjuk közben, a láng mindenkori irányával körülbelül párhu­zamosan adjuk hozzá. Ezáltal nemcsak az elégési gázok torlódását kerüljük el, 80 hanem a szekunder levegő hozzáadásának módjával megakadályozzuk azt is, hogy a forró gázok az elégési tér falait közvet­lenül érjék. Egyúttal az aránylag hideg szekunder levegő révén a falak leginkább 85 veszélyeztetett részeinek hűtését is elér­jük. A következőkben az említett célra szükséges berendezéseket különböző kü­lönösen célszerű foganatosítani alakoknál adjuk meg. A rajz ábrái a találmányt példaképpen 40 tüntetik fel, ahol is az 1. ábra egy tűzszekrény hosszmet­szete, a 2. ábra metszet az 1. ábra 2—2 vonala szerint, baloldalról nézve, a 45 3. ábra módosított szerkezetű tűzszek­rény egy részének az 1. ábrán láthatóhoz hasonló hosszmetszete, a 4. ábra metszet a 3. ábra 4—4 vonala szerint, ugyancsak baloldalról nézve. 50 A (c) mozdonykazán (b) tűzszekrény é­nek alsó, a hamuláda helyetti (a) részé­ben, a (d) lángzó vagy lángzók fölött, az (e) ernyő van, amelynek a szekunder le­vegő számára (g) kiömlési nyílásokkal el- 55 látott (f) légcsatornájia van. A szokásos (h) főtűzernyő alatt a rövid (i) segédtűz­ernyő van. A (h) és (i) ernyők között megmaradó (k) tér egy másik szekunder-1 evegő-h ozzávezetés torkolata, amely a (b) 60 tűzszekrény előtt lévő és (m) zárócsapó­val ellátott (1) csatornából áll. A (k) teret hz (n) közbenső tagok részekre osztják (2. ábra). A 3. ábra szerinti foganatosítás! alak- 65 nál a (h) és (i) ernyők közötti tér a (p) felső és a (q) alsó részre oszlik, mimellett a (p) felső rész a tűzszekrény egész szé­lességére megosztás nélkül kiterjed, míg a (q) alsó tér. — az 1. ábra szerinti (k) 70 térnek megfelelően — ugyancsak (11) kö­benső tagok révén meg van osztva. Fon­tos még a (k) és (ci) nyílásoknak fúvó kitt szerű kiképzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom