103989. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légjárművek és mozgó célok sebességének és menetirányának meghatározására
— 3 -úgy mint a logarléc a logaritmikus szorzás eredményét. Ezen műszer, amint az a 4. és 5. ábrán látható, az (1) vízszintes alaplemez furatában a függőleges (X) 5 tengely körül forgathatóan ágyazott (2) távcsőtokból áll, melynek (2a) vízszintes síkban fekvő köralakú beosztása van, mely az «.v a2 vízszintes szögek leolvasására való. Az a1 ; szögek a becél-0 zott segédcélhoz tartoznak és az (1) alaplemezen levő (la) mutatónál olvashatók le. A (2) távcsőtokba a (3, 3') csöves és tömör csapból álló vízszintes csappár körül forgathatóan ágyazott (4) belépési 5 reflektor van beépítve, mely az alulról ferdén belépő és egymással párhuzamos sugarakból álló sugárnyalábot az (5) pentaprizmába vetíti, mely a sugarakat függőlegesen fölfelé irányítja, mire azok 0 a (6) tárgylencsén átjutva, annak (B) gyújtósíkjában egyesülnek és a cél kópét létesítik. Hogy a tárgylencse tengelyét pontosan a függőleges irányban tarthassuk, a gyujtósíkban az egyidejűleg 5 gyűjtőlencseként is működő (7) fókuszlibellát rendezzük el, melynek buborékát a cél képével egyidejűleg láthatjuk a tárgylencsével konfokális (8) szemlencsén át. A (4) belépési reflektor foglalata a ) (9) homlokfogazású szegmenssel mereven függ össze, mely a maga részéről egy második, a (3, 3') csapokkal párhuzamos (10) tengely körül forgathatóan ágyazott (11) fogasszegmenssel kapcsolódik, mely-1 nek osztókörsugara félakkora, mint a (9) szegmenssé. A (11) szegmens a (12) görbe tárcsával mereven függ össze, mely magában véve ismert módon két nagyon vékony és egymás mellett fekvő ) (13. 14) acélszalag segítségével egy további, (15) görbe tárcsával olykép van összekapcsolva, hogy a szalagok ezen második tárcsát is átfogják és pedig kerületük egy része mentén, ellentétes értelem-i ben, mint a (12) tárcsát. A (15) görbetárcsa, melynek elfordulási szöge a vele kapcsolt (12) tárcsa elfordulásai logaritmus szögtangensének felel ineg, a (16) tengelyre van ékelve, mely a távcső torcl jában a (10) tengellyel párhuzamosan van ágyazva és a ráerősített (17) fogantyúkerékkel elfordító. Az elfordítást a (17) tárcsára erősített (18) mutató szemlélteti. A (16) tengelyen a (19) beosztásos i tárcsa lazán van ágyazva, melynek kerülete homlokfogazású. Ezen fogaskoszorú a kisméretű (20) hajtófogaskerékkel kapcsolódik, mely a távcső tokjában a (16) tengellyel párhuzamosan ágyazott és a (21) fogantyúkerékkel ellátott (22) 60 tengelyre van ékelve. Ezen optikai műszer olykép kezelendő, hogy a (21) fogantyúkerék forgatásával a légjárműnek a segédcél fölötti ismert magasságát a tokon megerősített (23) 65 magassági mutató segítségével a (19) beosztásos tárcsa logaritmikus körskáláján beállítjuk és ezután a központi (17) recézett kerék forgatásával a szemlencsében megjelenő segédcélt élesen a (7) fókusz- 70 libella buborékjára állítjuk, mire azután az (Ft, Z) kezdeti és (Fa, Z) befejező vízszintes sgédcéltávolságok a logaritmikus beosztáson a (17) fogantyúval mereven összekötött (18) mutatónál leolvashatók. 75 A segédcéltávolságok a 100 másodperces mérési idő elején és végén mérendők. Egyidejűleg a mérési idő elején és végén levő kx illetőleg a2 vízszintes szögeket is megkapjuk, melyeket a becélzott (Z) 80 segédcél a repülőgép tengelyével határoz meg; ezen szögeket a (2a) vízszintes szögskálán az (la) mutatónál olvashatjuk le, mire azután a 3. ábra szerinti kettős háromszög-feloldóra átviendő négy elem 85 birtokunkba jut. A 3—5. ábrákon feltüntetett műszerek a torpedók elősietési szögének meghatározására is alkalmasak, melyeket légjártnűről a légjármű és torpedó sebességé- 90 nek ismert nagysága esetén, egyenes vonalban egyenletes sebességgel haladó hajóra akarunk lebocsátani. Ezen célból mindenekelőtt a hajó sebességét és <7 haladási irányát kell meg- 95 állapítani. A hajó a mérés ideje alatt a ZI, ZS =• u. T. utat futja be. A 2. ábrán szemléltetett mértani alapelvekkel már most a 4. és 5. ábrán látható irányzékműszerek segítségével a mérési idő 100 (előnyösen 100 másodperc) elején és végén úgy az (Fi, ZL) és (Fs, Z2 ) vízszintes céltávolságokat mint a cél as és aL oldalszögeit az előírásos módon meghatározhatjuk. 105 Mindenekelőtt az említett négy elemet a kettős háromszög-feloldóra olykép visszük át, hogy a repülés irányában fekvő (24) vonalzóhoz képest a (26) vonalzót a (25) beosztásos tárcsán az a1 ^Q szög alatt beállítjuk és rögzítjük, majd a (27) tolóka jelét az (Fi, ZI) vízszintes céltávolságra állítjuk; ezután a (29) vonalzót az a2 —aj szögnek megfelelően a (28) beosztásos tárcsán rögzítjük, míg (33) tolókája jelét az (Fa, Z) vízszintes céltávolságra állítjuk. Hogy ha már most a (34) vonalzót ezen utóbbi tolóka-jelhez
