103940. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezés feszültségkülönbség mérésére

Megjelent 1932. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI J|lg||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103940. SZÁM. — Vll/f. os: TÁLY. Elektromos berendezés feszültségkülönbségek mérésére. N. Y. Philips* Gloeilampenfabrieken Einühoven. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 21-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi augusztus hó 3-ika Moulin potenciálkülönbségek • mérésére oly berendezést szerkesztett, mely három­elektródás cső alkalmazásán alapul. A mé­rendő feszültséget a háromelektródás cső 5 rácsa és katódája közé kapcsoljuk. Ezen feszültség mértékéül az anódáramkörbe bekapcsolt árammérőn az anódáramot ol­vassuk le. Emellett esetleg alkalmas nagy­ságú rácsbatteria segélyével gondosko-10 dunk arról, hogy a teljes rácsfeszültség oly értékű legyen, hogy a cső , a karak­terisztika nem lineáris részében dolgozzék. Ha pl. a háromelektródás cső anódáramát grafikailag a rácsfeszültség függvénye-15 képpen visszük fel, az anódárammérő ská­láját úgy rendezhetjük be, hogy a mé­rendő feszültséget ezen a skálán közvetle­nül leolvashatjuk. A találmány feszültségkülönbségek mé-20 résére való oly elektromos berendezésre vonatkozik, melynél a mérendő feszültsé­get elektromos kisütőcső rácsa és kató­dája közé kapcsoljuk. A találmány az ilyen berendezés javítását célozza. 25 A szóbanforgó elektromos berendezést a találmány értelmében az jellemzi, hogy az elektromos kisütőcső rács- és anódfeszült­ségét potenciómeternek kapcsolt oly ellen­állásokból vesszük, melyek nagysága úgy 30 aránylik egymáshoz, hogy viszonyuk egyenlő a kisütőcső ei'ősítési faktorának értékével. Ennek folytán az anódáram a berendezés használatánál a mérendő, a rácsra kapcsolandó feszültséggel közel 35 lineárisan változik. Ezt a találmány értel­mében azáltal érhetjük el, hogy azon ellenállások nagyságát, melyekből a rács­feszültséget és az anódfeszültséget vesz­szük, akként választjuk, hogy az ellen­állások értékei a kisütőcső erősítési té- 40 nyezőjének megfelelően álljanak egymás­sal arányban. Ezenkívül az egyik vagy mindkét ellenállással párhuzamosan egy vagy több kondenzátor lehet kapcsolva. A találmányt a rajzon szemléltetett fo- 45 ganatosítási példa kapcsán fogjuk részle­tesebben elmagyarázni. Az 1. ábra a találmány foganatosítási alak­ját mutatja. A 2. ábra a háromelektródás csővel bíró 50 ismert Volt-mérő skáláját ós a találmány szerinti Volt-mérő skáláját mutatja. Az 1. ábrán látható háromelektródás cső rácsa és katódája közé kapcsoljuk a mé­rendő (es ) feszültséget. A rács- és anód- 55 feszültséget potenciómeter gyanánt kap­csolt ellenállásból vsszük. A katóda a po­tenciómeter elcsúsztatható kontaktusával van összekötve, mely a rajz szerint oly helyzetű, hogy az (rl) ellenállás az anód- 60 körben, az (r2) ellenállás pedig a rácskör­ben van. Az anódkörbe ezenkívül az anód­áram mérésére galvanométer van bekap­csolva. Az ellenállások nagyságát úgy vá­lasztjuk meg, hogy ha a kisütőcső erősí- 65 tési faktora g, akkor rl = g. x2.. Az imént leírt, berendezés az ismert háromelektródacsöves Volt-mérőkkel szem­ben számos előnyt nyújt. Mindenekelőtt utalunk a lineáris skálára, melyet a 2. áb- 70 rán (1) számmal jelöltünk, míg a (2) skála az ismert háromelektródacsöves Volt­mérőhöz tartozik. A találmány szerinti be­rendezés további előnye, hogy kis feszült­ségek leolvasása pontosabban végezhető, 75 mint az ismert háromelektródás csövet tartalmazó Volt-mérőknél. Kitűnt ezenkívül, hogy az anódáram V

Next

/
Oldalképek
Tartalom