103862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könnyű olajok előállítására nehéz ásványi olajok és gázalakú szénhidrogének átalakítása révén
_ 4 — nyomást kétszer oly nagyra fokozzuk, mint amilyen a berendezés egységed ben uralkodik; ezt a nyomást az eljárás folyamán alkalmazott olajok és gázokkal 5 végzett kísérletek út ján, már előzőleg megállapítjuk. Ezután az (Ai) csapot, mely tűalaikú belép és szabályozót alkot és a sűrített gázoknak a (TJI) szabályozó berendezésekbe való áramlásáiniaik szabályozására 10 szolgál, kinyitjuk; az áramot két (Ci, Ci') vezetékbe vezetjük, melyek közül az, első a (Di) tartályba nyílik,. A (Ci, Ci') vezetékekben fellépő áramsebesiséget tűalafcú csapok segélyével) szabályozzuk. A (Ci') 15 vezeték csapja, és a, kilépést; szabályozó (A') tűalákú csap zárva Vannak. A gázt a (C') vezetéken, át, lassan, a tartályban levő forró olajba búborékölf,aljuk mindaddig, míg az összes egységekben a szük-20 séges nyomás mellett egyensiilyi helyzetet el nem értünk. Amidőn ezen egyensúlyt elértük, a (Bi) bevezető berendezés bevezető csapjait és az (Ai) kivezető berendezés csapját las-25 san nyitjuk és a (ei, es, eO szabályozó berendezések nyílásait megfelelően beállítjuk. A zárt (Di) tartályban levő olaj a berendezés magasságával arányos tekeriiletszámú (Ii) egyesítő csöveken át emel-30 kedik. A zárt (Di, Ds) tartályokban levő forró olajban az átbuborékoltatott aránylag hideg gázbuborékok a nagymérvű hőmérsékletemelkedés folytán gyorsan kiterjed-35 nek és az olajtöniegben nagyszámú exploziók következnek be, melyek amellett, hogy a tömeg összekeveredésének fizikai hatása alatt a gáz abszorbeálását idézik elő, .az olaj és gáz molekuláris bomlását is 40 elősegítik. Az atomok, melyek kizárólag mechanikus behatás alatt különböző csoportokra oszlanak, új szerkezeti felépítéssel újra egyesülnek és az új összetételek keletkezése a reakciót bizonyos mértékben 45 gyorsítja, minthogy a kezdetben végbemenő reakció által megzavart egyensúly az egész reakciónak a kívánt irányban való előrehaladása folyamán újból helyreállam! törekszik. 50 A zárt (D) tartályban előidézett reakció terméke részben az olajban marad és azt dúsítja, részben pedig olajat magával ragadva, gázalakú keverék alakjában a (15) vezetéken át távozik és az (I) egyesítő 55 kígyóesövön áramlik át, ahol a változott hőmérsékleti feltételek más kémiai reakciót vagy az alacsonyabb forrpontú termék részleges leesapatását. továbbá az olaj lecsapódáisát is előidézik, amit a nagy érintkezési felület és a tekervényes út is 60 elősegít. A kondenzátum a zárt (D) tartályba kerül vissza, míg a kondenzálatlan termékek, könnyű olajjal keverve, az (L) tisztító berendezésen, haladnak át, melyet túlhevített gőz segélyével aránylag ma- 65 gas hőmérsékletre hevítünk és mely a gáz és olaj között való reakció fellépését íiutokatalízis folytán előidéző porózus (13) cliafragmákat tartalmaz. Ismeretes, hogy több poralakú anyag, mint pl. a 70 kovaföld, grafit, faszén, katalizátorként hatnak, amennyiben felületükön a gázokat lecsapatják. A kondenzált gáz vagy gázalakú keverék felületi rétege a katalizátor felületéhez szorosan hozzátapad, 75 mely ily módon sokkal koncentráltabb bevonattal van fedve (Faraday-féle elmélet), úgy hogy a kondenzáló lesttel érintkezésbe jutó gázmolekulák itt bensőbb érintkezésben vannak és a katalizáló felületen 80 a reakeó sebessége nagyobb. Világos, hogy a katalizátor gyorsító hatása annál nagyobb, minél finomabban oszlik el a katalizátor. A porózus (13) diafragma számára 1égszokásósabb anyag sodrony hálóban 85 zárt, finoman elosztott szén, mely pl. más anyagokkal, mint pl. liorzsakővel, kovafölddel stb. lehet keverve. Egyes esetekben a. tárcsák agyagtörmelékkel (tégla, porcellán), homokkal vagy hasonlóval ke- 90 vert faszénmasszából készülhetnek. Az (L) tisztító berendezésből jövő gázáram az (M) abszorbeáló készülékbe lép, amelyben katalizátorként ható faszénporból álló további diafragmák és vasforgács- 95 rétegek vannak váltakozva elhelyezve, mimellett a hőmérsékletet hőmérők segélyével ellenőrizzük és r nyomást a (es) tűalakú csapok segélyével szabályozzuk. Az abszorbeáló készülékből jövő gáz- íoo áramot az egyesítő toronyba vezetjük;, amelybe a (10') szájcsövön át fuvatjúk, majd expandáló kamrába jut, ahol térítőberendezésbe ütközik és a kondenzált anyagot leadja, amely a (9') csövön át- 105 esik, míg a gázok a következő (12) kamrába jutnak, ahol annak falai mentén a Cl3) vezetékbe áramlanak. Az ebből való kilépési nyílásnál van a (17) szájcső, mely a gáz és igen forró, finoman elosztott olaj no keverékét hatásosan porlasztja el; a keverék a gázárammal keveredik és az erősen fűtött (25) egyesítő kamrában, annak falai mentén áramolva, felszáll. Ismeretes, hogy folyékony tömegben, foglalt mo- 115 lekulák minden irányban való vonzásnak vannak alávetve, míg a folyadék határoló felületén levők csak befelé vonzatnak és