103846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félkoksz előállítására nem összesülő, bitumenes tüzelőanyagokból (lignitből)
— 2 — hogy annak a lélkoksznak, amelyhői e gyenge minőségű briketteket előállítják, nincsenek meg .a szükséges fizikai és kémiai tulajdonságai. 5 2. Azok a desztillációskazán ok, amelyeket a -lignitfélkoksz előállítására rendszerint felhasználnak, nem alkalmasak azon különleges lignitfélkoksz előállítására, amely jó brikettek gyártásához sztik-10 séges. Ugyanezen meggondolások és kísérletek alapján egyidejűleg felismertem, hogy lehetséges a lignitet olyan félkoksszá átalakítani, amely brikettek és tojásbriket-15 tok gyártására előnyösen felhasználható és amelyek segítségével zárt formákban 7'A% kátránnyal keverve és 225 kg/cm2 nyomáson a jó szénbrikettek tulajdonságaival rendelkező jó brikettek állíthatók 20 elő, .azaz: 1. Az ilyenfajta lignitfélkokszból előállított briketteknek nagy kohéziójuk van. 2. E brikettek a víz hatására nem vál-25 tóznak. Ha e brikettekei hosszú ideig, pl. 300— 400 órán át folytatólagosan vízbe merítjük, súlyuk 10%-ának megfelelő vízmenynyisőget nyelnek el és a vízben nemcsak, 30 hogy nem esnek szét, hanem kohéziójuk sem csökken. Ha ezeket a briketteket a vizből kivesszük, azok az általuk elnyelt víz elpárolgása folytán eredeti súlyukat gyorsan visszanyerik. Ezek a brikettek az 35 összes légköri hatásoknak határtalan ideig és változás nélkül ellenállnak. 3. E brikettek lokomotívkazánokban vagy más kazánokban szétesés, sőt hasadás nélkül égnek el. 40 A következőkben „lignitfélkokszból készült jó briketteknek" az ipari használatra alkalmas briketteket és tojásbriketteket és „különleges lignitlélkoksznak" azon jó . lignitfélkokszot nevezzük, amellyel az 45 említett jó briketteket előállítjuk. Ennek a különleges liguitfélkoksznak olyan különleges sajátságai vannak, amelyeket csak bizonyos határozott feltételek mellett gyártott lignitfélkoksznál találha-50 tunk és amelyeket a többi lignitfélkokszok nem mutatnak. A végzett kutatások és kísérletek folyamán felismertem, hogy lignitfélkokszból előállított, a fentemlített tulajdonságú jó brikettek előállításánál 55 fontos, hogy az előállításukra felhasznált lignitfélkoksznak a következő sajátságai legyenek: A) A félkokszdaraboknak tisztáknak és fényeseknek kell lenniök, azaz nem szabad a desztilláció folyamán amorf-grafitszén- <»0 réteggel bevonódniok, amely- réteg a kátrány kötőképességét erősen rontja ós ennélfogva a brikettek kohézióját csökkenti. B) Minden félkokszdarabnak a kiindu- 65 lási anyagban jelenlevő nehéz szénhidrogénektől mentesnek kell lennie. A lignitfélkokszban jelenlevő nehéz szénhidrogének u. i. azt mutatják, hogy ez a félkoksz olyan lignitrészecskéket tartal- 70 maz, amelyeknek kémiai természete >a ílesztillációnál nem alakult át teljesen és ha az ilyen félkokszból briketteket állítunk elő, akkor a következőket tapasztalhatjuk: '5 1. Ha a briketteket vízbe merítjük, azok olyan vízmennyiségeket nyelnek el, amely súlyuknak 25%-át eléri, sőt annál nagyobb is lehet. 2. A brikettek által elnyelt víz olyan 80 kémiai hatást idéz elő, amelynek következtében azok teljesen szétesnek. 3. Lokomotívkazánokban vagy más kazánokban lévő tűz hatására a brikettek szétesnek. 85 Eddigelé nem ismerték fel annak okát, hogy miért ad a lignitfélkoksz az agglomeráció után még az esetben is rossz bri- 11 ketteket, ha abban csak igen kis mennyiségű nehéz szénhidrogén van jelen. Az a 90 felismerés, hogy ez a körülmény a nehéz szénhidrogének jelenlétének következményi1 , számos kutatás és kísérlet eredmén ye. A különböző desztillációskemencékben 95 eddigelé előállított liguitfélkoksznak nem voltak az A) és B) alatt jelzett fontos sajátságai és ez volt az oka annak, hogy ez a lignitfélkoksz agglomerálás után csak rossz briketteket adott. 100 Ellenben a találmány szerint előállított különleges lignitfélkoksznak legnagyobb mértékben meg vannak az A) és B) alatt jelzett sajátságai és ennélfogva jó briketteket szolgáltat. 105 Az az eljárás, amelynek segítségével ezen különleges lignitfélkokszot állítjuk elő és amely a találmánynak egyik y. tárgya, alacsony hőfokú és ezt követő magas hőfokú desztillációból áll. A desztillá- 110 laudó hideg lignitet először lassan és fokozatosan kell melegíteni olyan módon, hogy abból ,az olajnak lehető legnagyobb részét a lehető legkisebb hőfokon kiűzzük. A desztillációs hőfokot ezután egészen a ma- 115 gas hőfokú desztillációnak megfelelő hőmérséklet eléréséig folytatólagosan emelni kell, még pedig azon nehézségek miatt,