103846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félkoksz előállítására nem összesülő, bitumenes tüzelőanyagokból (lignitből)
— 8 — amelyekkel az olaj utolsó nyomainak kiűzésénél találkozunk. A kísérletek folyamán felhasznált lignitnél az alacsony hőfokú desztillációból 5 származó olajgőzök képződése 300 G°-nál kezdődött és 400 CV-500. Cc -ig majdnem teljesen befejeződött, azonban a nehéz szénhidrogének utolsó nyomainak kiűzése céljából szükséges volt, hogy a re torta 10 belsejében lévő félkokszot kb. 800 G°-ig hevítsük, ami azt jelenti, hogy a kemence alsó részének füstcsatornáiban áramló forró gázok 1000 (• -1100 Ca hőmérsékletűek. Természetesen a szükséges hőmér-15 sékletek a felhasznált lignit minősége szerint változnak és a fentemlített hőmérsékletek csak példák gyanánt szerepelnek. Ezenkívül fontos az is, hogy a desztillálandó lignitdarabok a készülékben egyen!0 letesen melegedjenek. Végül az egész desztilláció folyamán elengedhetetlen követelmény az, hogy a lignit a desztillálást végző meleg gázokkal érintkezésbe egyáltalában ne kerül!5 jön, sőt amennyire lehetséges, a desztilláciön ál keletkező gázokkal és gőzökkel sem, annak megakadályozása céljából, hogy a félkokszdarabok amorf-grafitszén vékony rétegével ne vonódjanak be. 10 A végzett kutatások és kísérletek folyamán azt is felismertem, hogy a lignitfélkokszból való jó briketteknek, azaz az A) és, tí) alatt émlített tulajdonságokkal rendelkező lignitfelkokszból készült bri-5 ketteknek még olyan más előnyös tulajdonságuk is van, amelyet a szén és á jó szénbrikettek sokkal kisebb mértékben, mutatnak. Ez a további előnyös tulajdonság az, hőgy e "brikettek sokkal könnyeb-0 ben égethetők el, mint a szénbrikettek vagy maga a szén. Belgiumban és Nev-Zeelandban kazánokon és rendes vonatokat húzó mozdonyokon ipari méretekben végzett kísérle-5 tek kétségtelen módon beigazolták, hogy ugyanazon mozdony- vagy másfajta kazánban sokkal nagyobb mennyiségű lignitfélkokszból való jó briketteket lehetett elégetni, mint szenet vagy jó szénbrikette-D ket, A különbség 30—50%. A lignitfélkokszból való jó brikettek lényegesen nagyobb éghetőségének ugyanazon kazánban elérhető nagyobb gőzfejlődós a természetes eredménye ós ebből kö-5 vetkezik, hogy a lignitfélkokszból való jó briketteknek gőzmozdonyoknál vagy ha i ókazánok n ál való használata esetén tekintélyes energiatartalékkal rendelkezünk, ami igen fontos pl. az esetben, ha a vonatot hosszú emelkedésen kell vontatni 60 vagy a gőzhajónak sebességét kell növelni. A lignitfelkokszból való jó briketteknek ez a figyelemreméltó sajátsága azok használatánál kétségtelenül fontos tényezőt képez. E briketteknek ilyen nagymértékű 65 éghetősége eddigelé nem- volt ismeretes. Hasonlóképpen felismertem, hogy a Roll e-kemence a lignitnek a találmány szerinti desztillálására különösen alkalmas, minthogy annál a fentemlített saját- 70 ságokat mutató • lignitfél koksz élőállításánál szükséges, különleges feltételek pontosan betarthatók. A Holle-kemencéi, amelynek alacsony hőfokú desztilláció céljaira való alkalma- 75 zásá ismeretes, a szászországi lignitek desztülációjára találták fel, amely ligniteknek nagy olajtartalmuk és több mint 50% víztartalmuk van. Eddigelé az ilyen- < típusú kemencét kizárólag a szenes anya- 80 gokban lévő olajok és benzol kidesztillálására használták és a keletkezett kokszot többé-kevésbé másodrendű mellékterméknek tekintették. ' Már most felismertem, hogy a Rolle 85 kemence a lignitnek a kívánt típusú koksz, mint főtermék kinyerése céljából való desztillálására kiválóan alkalma.s; ez esetben a melléktermékeket á desztillá- 1 ciónál kapott olajok és benzol képezik. 90 ' Eszerint tehát a találmány egyik célja a Rolle-kemencének lignit desztillálására való felhasználása avégből, hogy a brikettek gyártásához szükséges különleges kokszot előállítsuk. " 95 A mellékelt rajz a jelen találmány foganatosítására alkalmas Rolle-kemencét függélyes metszetben mutatja. A kemencének központi, függélyes, heh- i? geres és tűzálló (a) retortája van, amely 100 nek felső (b) végén a tüzelőanyagot adagoljuk és alsó (c) végén a kokszot szakaszosan eltávolítjuk. A retorta belső tere csőalakú kamra, amelyet egymás fölé hegyezett ..kúpos (d) gyűrűk képeznek, ame- 105 lyek egymástól olyan távolságban vannak, hogy a desztillációs gázok a központi térbe áramolhatnak, amely térből azokat a szokásos (e) vezetékek útján szívjuk el. A lignit a hengeres, tűzálló 110 (a) fal és az egymás fölé helyezett (d) gyűrűk között lefelé csúszik. A retorta teteje majdnem teljesen hideg, annak hőmérséklete azonban lefelé fokozatosan növekedik és alsó részén igen magas. Ebből 115 következik, hogy a lignit, amely a retortába való adagolás pillanatában hideg, lefelé haladtában fokozatosan felhevül és
