103839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék forgótestes dynamikus kiegyensúlyozására

Megjelent 1932. évi január hó 2-án. MAGYAR ff I RÁ L YJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 103839. SZÁM. — VII/F. OSZTÁLY. Eljárás és készülék forgótestek dynamikus kiegyensúlyozására. Ferenczy Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 10-ike. Ismeretes, hogy forgó, különösen pedig gyorsan forgó testeket, pl. turbodynamók rotorait, gőzturbinák kerekeit, stb. nem elegendő statikusan kiegyensúlyozni, mert 5 ha a forgási tengely körül a forgó tömegek nincsenek úgy elosztva, hogy centrifugáinyomaték nem lép föl, akkor a forgó test tengelye rezgésnek indul, ami gyakran veszélyes. 10 Gyorsan forgó testet tehát forgása közben dynamikusan kell kiegyensúlyozni. Ez lényegileg úgy történik, hogy mérsékelt vagy teljes fordulatszámmal járatva az illető gépalkatrészt, megjelöljük rajta, 15 hogy tengelye merre hajlik ki, illetőleg — rezgőmozgásról lévén szó — hol rúg ki legerősebben, majd a gépet megállítva, a megjelölt helyből következtetünk arra, hogy az alkalmatlan túlsúly helye hol 20 van és vagy megfelelő nagyságú ellensúlyt alkalmazunk szemközt, vagy a túlsúlyt valami módon eltávolítjuk. A legnagyobb kihajlás helyének a megállapítására már nagyon sok eljárást csi-25 náltak és igen sok többé-kevésbbé bonyolult gépet szerkesztettek. A találmány oly eljárás és készülék, mellyel a legnagyobb kihajlás helyét mindenféle nehezebb gépezet, mesterkélt 30 csapágyazás stb. nélkül lehet megállapítani és mely egyaránt alkalmas akár egész kicsi gép, aká;? a legnagyobb méretű forgó géprész megfigyelésére. Az eljárás lényege a következő: a ki 85 nem egyensúlyozott tömeg centrifugális ereje a csapágyat a tengelynél fogva többek között pl. a vízszintesben ide-oda hajlítgatja. A gép tehát rezegve jár. Ezt kell a dynamikus egyensúlyozással megszüntetni. Meg kell tehát azon helyet ke- 40 resni, ahol a tengely a legerősebben hajlik ki. Előttünk van tehát egy forgásra szuperponált rezgőmozgás, melynek a maximumát kell megkeresnünk. A rezgés perio- 45 dusa egyenlő a fordulatszámmal, tehát minden fordulatnál van egy maximuma és egy minimuma. Ha egy forgó tárgyat egy synchron stroboskopon át nézünk, akkor állani lát- 50 szik; ha a tárgy azonfelül még rezeg is, akkor a rezgést nem észleljük, mert a kilendülést mindig ugyanabban a pillanatban látjuk meg. Ha azonban a stroboskopot nem synchronizáljuk, hanem egy 55 kicsit lassúbbra vagy gyorsabbra állítjuk be, mint a forgó testet, akkor ez utóbbi lassan forogni látszik és ha még rezeg is, akkor ugyanolyan lassan rezegni is látjuk. 60 A találmány lényege már most az, hogy az emberi szem egy jól megvilágított rés pihegésére rendkívül érzékeny. Ha tehát a forgótest egy pontosan megmunkált pereméhez közel egy a forgó testtől függetle- 65 nül helytállóan megerősített lapot helyezünk el úgy, hogy ezen lap éle és a megfigyelendő forgótest kerülete között keskeny rés képződjék, és ezt a rést egy olyan stroboskopon át figyeljük meg, mely a 70 forgótesthez képest egy kis slippel jár, akkor rendkívül élesen meg lehet figyelni a test rezgését. Ha ugyanakkor a forgótest peremén festékkel vagy krétával egy