103834. lajstromszámú szabadalom • Karburálási eljárás és karburátor

— 3 -nyílása és a (c2) nyílás útján, másrészt a fenekén levő (s2) nyílás útján, a külső levegővel közlekedik. Az (s) karmantyú ezenkívül, az (s4) nyílás útján, az (r3) csa-5 torna (r7) végével közlekedik, melynek folytatását képezi az (s4) nyílás. A (t) keverő, mely körül a karburátor­ból jövő gázok felfelé haladnak, gombá­hoz vagy süveghez hasonló ós azt a kar-10 burátor (c) csöve tartja. A keverő falá­ban lehetőleg sok itl) lyuk van kiképezve, melyek a karburátor és a motor szívócsöve között létesítenek összeköttetést. A keverőt a hengeres (c) cső karimájá-15 ban kiképezett (t3) fészekbe helyezett, gyűrűalakú (t2) karima tartja, melyet a (cl) szívócső ellenkarimájának szorítása vagy maga a motor, amelyhez a karburá­tor közvetlenül is hozzá lehet szerelve, szi-20 lárdan rögzít fészkéhez. A karburátor a következőképpen mű­ködik: Megjegyzendő, hogy oly célból, hogy az (1) tolattyút a feltüntetett (I) helyzetbe 25 hozzuk, melyben az a szekunder levegőt bebocsájtó nyílásokat teljesen elzárja, a tolattyú (m) orsójára az (F') nyíl irányá­ban, előzetesen akkora húzóerőt kell ki­fejtenünk, hogy az a recézett (o) anyát 80 a (q) rugó hatása ellenében, mely rugó a (p) anyát a (h) híd (h2) felületéhez igyekszik szorítani (az (1) tolattyú (IV) helyzete, mely a tolattyú teljes löketének felel meg), a híd (hl) felületével hozza 85 érintkezésbe. Másképpen kifejezve, az (1) tolattyút a IV—I távolsággal kell elmoz­dítani. Világos, hogy ez alatt az elmozdulás alatt a (q) rugó erősen összenyomódott és 40 hogy az (1) tolattyút külön szerkezet nél­kül nem lehetne az (I) helyzetben meg­tartani. Ily szerkezet gyanánt használhat­juk a kormánykerékhez erősített gáz­emeltyűt. 45 Ha ebből a zárási helyzetből kiindulva, az (m) orsóra az (F) nyíl irányában nyo­mást vagy az (F') nyíl irányában húzást gyakorolunk, akkor nemcsak az (1) to­lattyú mozdul el jobbra, hanem az elgá-50 zosító, elosztó (i) cső is, mert a recézett (o) anya a (h) hidat eltolja. Ugyanekkor a benzint bebocsátó (el) szelep nyílik, minthogy a (h) híd a szelep (e3) rúdját is magával húzza. A kúpos (el) szelep 55 nyitómozgása igen korlátolt, miért is a szelep rövidesen az (e2) rugó fészkének nyílásánál levő szelepüléshez ütközik és azontúl mozdulatlan marad. Ebben a pil­lanatban kezdődik az (f) rugó szerepe, mely rugó megnyúlását arra használjuk 60 fel, hogy az ismertetett adagoló szerkeze­tet a zárómozgásra kényszerítsük, amiről az alábbiakban lesz szó. Az (1) tolattyú három főhelyzetet foglal­hat el, nevezetesen 65-1. Az 1. ábrában feltüntetett helyzetet, melyben a tolattyú jobboldali széle az (I) helyzetben van és mely a motor nyu­galmi állapotának felel meg. 2. A jobboldali szélső helyzetet vagyis 70' a teljes gyorsítás helyzetét, melyben a to­lattyú jobboldali széle a (III) helyzetben van és 3. A baloldali szélső helyzetet, mely a (CL) rugó kinyúlásának, valamint a (p) 75 anya és a (h) híd érintkezésének felel meg és melyben a tolattyú jobboldali széle a szakadozott vonallal jelölt (IV) helyzetet foglalja el. Ebben a helyzetben az (l) to­lattyú már nem zárja el az (s2, s5, s4) nyí- 80 lásokat, úgy hogy a levegő az (r) fuvó­kába áramlik, a benzinvezetéket azonban az (el) szelep zárva tartja. Ez a helyzet tehát a fékezésnek felel meg, amikor a motort csupán levegő táplálja. 85 Ezenkívül még eredményvonallal tün­tettük fel a motor lassításának vagy el­indításának megfelelő (II) helyzetet. A karburálás a következőképpen törté­nik: Ha az (1) tolattyú az (I) zárási hely- 90 zetben van és az (m) orsót (F')-nél meg­húzzuk vagy (F)-nél eltoljuk, úgy hogy az (1) tolattyú jobbra mozdul el és a mo­tornak (II) indítási helyzetébe kerül, ak­kor az (el) szelep nyílik és az (i) cső ad- 95 dig mozdul el jobbra, míg kisebb átmé­rőjű (i2) vége a (d2) vezeték végével szembe nem kerül. A benzin ekkor az (i2) csővéget körülvevő gyűrűalakú kamrába és innen, az (i6) nyílásokon át, az (i) cső 100 belsejébe hatol. Az (i) cső jobbrahaladása folytán továbbá a légbebocsájtó (i5) nyí­lások is részben szabaddá válnak, úgy hogy a légköri levegő is behatolhat az (i) csőbe. Végül még az (1) tolattyú baloldali 105 széle az (s5) lyukakat kis mértékben sza­baddá teszi, úgy hogy a külső levegő azokba behatolhat. A megindított motor a karburátorban depressziót idéz elő, mely azt eredmé- 110 nyezi, hogy az (i) csőbe levegő és benzin szívódik be, melyek ott, összekeveredve, a benzinben dús „primer karburáit keveré­ket" képezik (a karburálás első fázisa). Ez a keverék az (rl) kamrában, mely- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom