103803. lajstromszámú szabadalom • Összeütközésnél működésbe jövő fék és vészfék motoros járművekhez

"Megjelent 1031. évi december hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI jg||f||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1038G3. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Összeütközésnél működésbe jövő fék és vészfék motoros járművekhez. Dr. Fazekas Lipót üg-yvéd Kalocsa. A bejelentés napja 1930. évi október 30 ika. A találmány olyan fékre vonatkozik, mely a motoros jármű ütközőjének tárgyba vagy emberbe előre meghatáro­zott mértéken túlmenő erővel való ütközé-5 sénél működésbe lép és a járművet a ve­zető akaratától függetlenül lefékezi. A fék akként van szerkesztve, hogy a fék oldása csak hosszabb ideig (pl. egy fél­óráig) tartó munkával lehetséges és a 10 járművön ezen ténykedés ellenőrizhető. A fék ezenkívül a járműben ülők által is a vészfékek módjára működésbe hozható. A fékkel oly berendezések is kapcsolatba hozhatók, amelyek a motort üzemképte-15 lenné teszik és amelyek látható és hall­ható jelzőkészülékeket hoznak működésbe. A csatolt rajzon a találmány szerint szerkesztett fék egy példaképem kiviteli alakja vázlatosan van feltüntetve. Az 20 1. ábra a féket működtető rugószerkezet metszete. A 2. ábra az 1. ábra II—II. vonala sze­rinti keresztmetszet jobb oldalról te­kintve. A 25 3. ábra az ütköző és kocsiváz egy részé­nek alaprajza. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV. vonala sze­rinti függélyes metszet. Az (1) ütköző a (2) kocsivázon két, az 30 ütközővel összeerősített (3) rúd által van vezetve. A kocsivázon megerősített (4) to­kokban (5) rugók vannak elrendezve, amelyek a (3) rudak (6) peremére támasz­kodva, az ütközőt állandóan kifelé nyom-35 ják. A kocsivázon mindkét (4) tokkal szemben egy-egy második, (7) tok van megerősítve (3. ós 4. ábra), melyben a (8) csap körül lengethető (9) kilincs foglal helyet. A (9) kilincs (10) vége a (3) rúd (11) 40 vájatához támaszkodik, míg (12) vége egy, a (13) csap körül forgatható (14) emeltyű elé fekszik; utóbbinak a (7) tokból ki­nyúló vége a (15) húzóelem, pl. drótzsinór egyik végével van összekötve. Mint a 3. ábrából látható, a (15) húzó- 45 elem másik vége a másik (7) tok (14) emel­tyűjével van összekötve és a húzóelem egy (16) csigán van átfektetve. A fentiekből könnyen érthető, hogy ha az (1) ütköző valaminek nekiütközik és 50 így az (5) rugók ellenében a kocsiváz felé szoríttatik, akkor a (11) vájat ékszerű l'erde bütyökfelülete a (9) kilincset kilen­geti, miáltal annak (12) vége a (14) emel­tyűt felszabadítja, úgy hogy az kilenghet 55 és így a (15) húzó elem meglazul. A (15) húzóelem meglazulása által az 1. ábrán feltüntetett rugószerkezet olyként jut működésbe, hogy a jármű féke meghúza­tik. E célból a (16) csiga a (17) kengyel 60 útján egy a kocsivázon megerősített (18) tok (19) csapja körül lengethető szög­emeltyűvel van összekötve, melyet a kocsivázzal összekötött (33) húzórugó ak­ként igyekszik elforgatni (az 1. ábrán 65 balra), hogy a (15) húzóelem megfeszül­jön. Az említett szögemeltyű egyik karja két (20, 21) részből áll, melyek egymással (22) csukló útján vannak összekötve. A szögemeltyű másik (23) karja (24) csukló 70 útján egy (25) rögzítőkilinccsel van össze­kötve, mely a (18) tok (26) fejének (27) furatán keresztül nyúlik. A (18) tokban egy (28) rúd van vezetve, melyet egy erős (29) rugó vesz körül; utóbbi egyrészt a 75 (26) tokfejhez, másrészt a (28) rúdon be­állítható (30) vezetőtárcsához támasz­kodik. A (28) rúdnak a (18) tokból kiálló (31) vége a jármű fékrudazatával akként van összekötve, hogy a (28) rúdnak 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom