103763. lajstromszámú szabadalom • Traktorkerék-kapaszkodó

karima a kerékkoszorún vagy keréktalp széléhez fekszik fel. 9. A kapaszkodó az érintkezési vonalon megközelítőleg késszerű éllel van ki-5 képezve, ahol is ez az él a kerékkoszorú vagy keréktalp szélére derékszög alatt vagy rézsútosan áll, A találmány alapelve a traktorkerék kapaszkodójának oly módon való kikép-10 zése, hogy ha a kapaszkodó működő állásában van, akkor a kerékkoszorúnak vagy keréktalpnak toldata legyen, azaz a kapaszkodónak a talajjal érintkező éldarabja a kerék függőleges külső szélén 15 kívül legyen, amely elrendezés a kerékkoszorú vagy keréktalp normális szélességét növeli, ami traktorkerékkapaszkodónál különösen kívánatos és ami lehetővé teszi, hogy a traktort bármilyen vidéken a 20 homokos talajtól a különösen ragadós, nehéz, agyagos talajig használhassuk. A találmány szerinti kapaszkodót egy alaprész és egy szárnyrész jellemzi, ahol is az említett szárnyak egy nyomó oldala 25 és a talajt eltérítő oldala van, amely a keréktalp külső széle felé hajlik, az alaprésznek pedig sarka és egy oly kivágása van, amely a kapaszkodót a keréken oldhatóan megerősítő csavar fejének befogadására és megtartására szolgál. A találmány lényege, hogy a kapaszkodónak a talajjal való érintkezési vonalát az alaprésszel, alkalmas görbe felületű darab révén kötjük össze, ahol isakapasz-35 kodónak a normálisan mellső oldala, amelyet a talajt eltérítő oldalnak nevezünk, homorú és domború felületekből áll, amelyek akként kapcsolódnak, hogy az egyik a másikba megy át. A kapaszkodó-40 nak érintkezési vonalát a kapaszkodó alaprészével lejtős vagy lényegében véve egyenes vonalú felületek is összeköthetik. A találmány egy további lényeges jellemzője, hogy a kapaszkodó alaprészét a 45 talajt eltérítő vagy normálisan mellső oldalán folytonos, azaz megszakítás nélküli felületűre képezzük ki, amikor is ez a darab megközelítőleg folytatását alkotja a mellső oldal görbe felületű részének. 5C A találmány másik lényeges jellemzője, hogy a kapaszkodónak hátsó vagy nyomóoldalát oly homorúsággal képezzük ki. amelynek legnagyobb mélysége az említett oldal hosszának középpontjánál van. 55 Megjegyzendő, hogy eddigelé ismert kapaszkodók homokba normálisan oly mértékben hatolnak be, hogy a traktor csak kevéssé vagy egyáltalában nem halad előre, különösen akkor, ha terhelve van, ami a megtett úton nagy tüzelő- 60 anyagfogyasztással jár, továbbá, hogy a hátrafelé való csúszás és a kerekeknek a maguk alatt vájt üregbe való besülyedése oly mértékű, hogy a traktor lényegében véve mozdulatlan marad. 65 A találmány értelmében szerkesztett kapaszkodók használata révén elért előnyt, lia azok, illetve a kerék homokon jár, az a körülmény létesíti, hogy a, kapaszkodókkal felszerelt keréknek a homokon való 70 gördülésénél megtett útja a kerék ugyanazon fordulatszáma mellett nagyobb, mintha a keréken ilyen kapaszkodók nincsenek, amit a kapaszkodók különleges alakja tesz lehetővé azáltal, hogy nem- 75 csak a megtett távolságban jelent nyereséget, hanem a homokot oly módon nyomja össze, hogy a kapaszkodó maga mögött a legnagyobb ellenállásra talál, aminek folytán a traktor előre mozdul el, 80 valahányszor egy kapaszkodó a talajjal érintkezésbe jut és abba behatol, amikor is úgy működik, amint az alább le van írva. Ugyanígy van akkor is, ha a traktor agyagos talajon halad, de még azzal a 85 különbséggel, hogy míg a közönséges ismert kapaszkodók ilyen esetben hatástalanokká válnak, minthogy a közönséges kapaszkodók közvetlenül a keréktalpra vannak szerelve és az anyag ezek között 90 és a kerékkoszorún köröskörül felhalmozódik, úgy hogy végül a kapaszkodók hatásos éleit egészen, elborítja, és a kerék teljes egészében hatástalanná válik, addig a találmány szerint szerkesztett kapasz- 95 kodók esetén, ahol a kapaszkodók hatásos darabja a kerékkoszorú szélén kívül van, az agyag lerakodása nem következhetik be, minthogy itt a kapaszkodók között oly térköz van, amelyen az agyag keresztül- 100 hatolhat. A találmány oly módon van kiképezve, hogy annak használatánál a következő lényeges működési módokat érjük el: a) A kapaszkodónak a talajjal való 105 érintkezési vonalától a talajba való legnagyobbmérvű behatolása, illetve az egyensúlyi pontjáig a kapaszkodó a talajba való behatolással szemben a lehető legkisebb súrlódási ellenállást fejti ki. 110 b) Az érintkezési vonaltól a talajba való legnagyobbmérvű behatolás pontjáig az egész kerék a kerületi elfordulásán kívül még előre csúszik, ami a kapaszkodó mögött a talaj tömörítését vagy össze- 115 nyomását idézi elő, amellyel szemben a kapaszkodó oly módon hat, hogy a kerék által megtett vonalas távolságot növeli.