103685. lajstromszámú szabadalom • Motor elektromágneses úton működtetett hangszórókhoz
lényegesen nulla fölött van, ugyanabból az okból, amelyből kifolyólag az armatúra másik végénél a fluxus értéke lényegesen nulla felett van, amikor a (17) 5 armaturarúd a 12. ábrában szaggatott vonallal rajzolt helyzetét eléri. Az aszimmetrikus (a) és (b) görbék öszszegezésénél (14. ábra) kitűnik, hogy az armatúrának szélső bal helyzetéből jobb-10 ra való elmozgásánál és középhelyzete felé való közeledésénél a fluxus az armatúra jobboldali végével szomszédos pólusok között gyorsabban nő, mint ahogy az armatúra baloldali végével szomszédos 15 pólusoknál csökken, úgy hogy az (a) és (b) görbék metszési pontja lényegesen az átlag-fluxust szemléi tető (i) vonal fölé esik. Miután az armatúra, jobbra való mozgása közben elhagyta a középhelyze-20 tét, a fluxus az armatúra jobboldali végénél a pólusok között lassabban nő, mint ahogy az armatúra baloldali végénél lévő pólusok között csökken. Hogy az egyensúlyi állapot beálljon és hogy bár-25 mely irányú visszaállító-erőt kiküszöböljünk, a fluxusnak az armatúra egyik végén lévő pólusok között nagyjában ugyanolyan miértiékben kell növekednie, 111. csökkennie, mint amilyen mértékben az 30 armatúra másik végén lévő pólusok közt csökken, i 11. nő. Más szóval, szükséges, hogy az armatúra két végén fellépő fluxusok összege mindenkor nagyjában azonos, állandó érték legyen. Ez nem követ-35 kezik be a fent ismertettekhez hasonló viszonyoknál, amikor is az (a) és (b) görbék összegezése a 15. ábrán szemléltetett (a+b) görbét adja. Ez a görbe azt mutatja, hogy az armatúra: középiheiyzeté-40 ben a teljes fluxus nagyobb, mint az armatúra középhelyzetében a teljes fluxus nagyobb, mint az armatúra többi helyzetében. Miután az armatúra azt a helyzetet igyekszik elfoglalni, melyben a leg-45 nagyobb fluxus halad át rajta, nyilvánvaló, hogy az .armatúra mindig a 9. ábrában szemléltetett középhelyzetbe igyekszik visszatérni, ha ebből a helyzetből valamilyen irányban kimozdítjuk. Al-50 landó értékű, teljes fluxusnál az (a+b) görbe (15. ábra) egyenes vonal; más szavakkal ebben az esetben a fluxus az armatúra egyik végén lévő pólusok között ugyanolyan arányban nő, 111. csökken, 55 mint amilyen arányban csökken, ill. nő az armatúra, a másik végeinél lévő pólusok között; ekkor az armatúra, bármely helyzetbe is hoznók, ebben a helyzetben megmaradni törekszik és központosító erő nem lép fel. Ennek az állapotnak el- 60 érésére, az armatúra effektív hosszát úgy rövidítjük meg, hogy végei a pólusokhoz képest befelé eső helyzetet foglaljanak el. Az armatúra megrövidítésének kellő nagyságái és a motorra való hatását a 65 továbbiakban ismertetjük; egyelőre tegyük fel, hogy a 16. ábrán szemléltetett (17', 18') armatúra mágneses merevségének nullára való csökkentéséhez szükséges mértékben van megrövidítve. A 17—22. 70 ábrák a 10—15. ábráknak felelnek meg és a megrövidített (17', 18') armatúrával kapcsolatban mulatják a fluxus változásait. Az armatúra útja ugyanaz, mint a 10—15. .s ábrában. Az armatúra abból a helyzetből 75 indul el, melyben a (17') armaturarúd külső felülete az CN1.) és (Sl) pólusok (17; ábra) külső élével összeesik és ama helyzetbe mozog, melyben a (18') armaturarúd külső felülete az (AT 2) és S2) pólusok kiils;> 80 élével összeesik (18. ábra). A (17') armaturarúd jobbra való mozgásának kezdő helyzetében, a fluxus értéke legnagyobb, a mini azt n 19. ábrán az (a') görbe (gl7') ponija mutatja. Ha azonban a (1.7') ar- 85 maturarúd löketének végéhez ér, azaz a 19. ábrán szaggatott vonallal jelzett helyzetbe kerül, az elmozgás nagysága (>•'—yJ ), az előbbi (x—y) helyett. A (17') armaturarúd jobboldali helyzetében a 90 fluxus értékét a görbe (hl7') pontja jelzi. Miután az (a') görbe .hosszabb, mint a 12. ábra szerinti (a) görbe, a (hl7) pont a görbének mélyebben fekvő részére esik, mint a 12. ábrán e. (hl7) pont. Az armatúra ma- 95 sik végénél a pólusok közti íbixus változásai tekintetében a (hl8') pont (20. ábra) a (1/) görbén mélyebben fekvő részre esik, mint a (hl8) pont a 13. ábra szerinti (b) görbén. Ha már most az (a') és b') görbe- 100 ket szuperponáljuk (21.. ábra), azt találjuk, hogy teljesen részarányosak és metszési pontjuk az átlag-fluxusnak megfelelő (i) vonalra esik. Ez annak a következménye, hogy a (hl7) 105 és (hl8) pontoknak a. görbék (12., 13. ábra) mentén való siilyedése folytán, azok a 19. és 20. ábra szerinti (hl7) és (hlS') helyzetbe kerülnek. Ezáltal két, nagyjában részarányos sinusgörbe-részt kapunk. A sinus-görbének eme része a pozitív hullám taraj középpontjától a következő ne gatív hullámtaraj középpontjáig terjed. "Két ilyen ellentétes fázisú sinus-görberész összegezési görbéje a teljesen részaranyos (a'": "b') görbét adja, mely nagyjában egyenes vonal (22. ábra). Az armatúra gyík végéné! a pólusok közt a fluxus
