103662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagykeménységű és nagyszilárdságú anyag előállítására cementből és homokból

— 239 -utóbbiak nem egyformán magasak, hogy a sínszálnak egy kis lejtése legyen, még pedig az (5) kamra felé. A négy első kamra fűtését az 1. ábrán 5 látható berendezés végzi keringő meleg levegővel. A levegőt a (14) ventilátor, melyet egy, a rajzon fel nem tüntetett elektromotor hajt, kívülről szívja és a (15) radiatorba nyomja, melyben nagy-10 nyomású (6—8 atm.) gőz cirkulál, A nagy hőfokú levegő először is a (4) kamra felső részébe jut, még pedig a (16) gyűjtőből kiinduló és (17)-nél az oldallálak felső részén a (4) kamrába torkoló 15 csöveken keresztül. A meleg levegő megtölti a (4) kamrát, majd az oldalfalak alsó részén elhelyezett (18) nyílásokon keresztül egy másik csővezeték-csoportba jut, amely (19)-nél a megelőző (3) kam-20 rába oldalfalainak alsó részén torkollik. A meleg levegő most a (3) kamrát tölti meg, majd a (21) gyűjtőbe vezető (20) csövekbe jut. A (21) gyűjtőből egy másik csőrendszer a (2) kamra felső részébe ve-25 zet, ahonnan a meleg levegő a (2) kamra alsó részébe, majd innen az (1) kamra alsó részébe jut. Az (1) kamra felső részéből a meleg levegő (24)-nél távozik és a (25) végső gyűjtőbe kerül, ahonnan a 30 rajzon fel nem tüntetett csővezeték célszerűen a (15) radiátorba vezeti. Az előadottakból kitűnik, hogy a meleg levegőnek a (4) kamrából az (1) kamrába való áramlása közben a hőmérsék-35 let a (3) kamrában a legnagyobb és az (1) kamra felé csökken, miáltal az anyag fokozatos kiszárítása lehetségessé válik. Az anyag először is az (1) kamrába kerül, majd egymás után a (2, 3, 4) kam-40 rákba, végül az utolsó (5) kamrában levő kénfürdőbe jut. Megjegyzendő, hogy a (11) sínszálat a (12) tartókon kívül még a (7) falakra erősített tartók is hordják, miáltal lelietsé-45 gessé válik a (11) sínszálnak az (5) kamrán áthaladó részének hosszában való megosztása. Az 1. ábrán két ilyen (26) megosztás látható, minek folytán különálló (27) részt kapunk. Ezt a (28) köte-50 lekre vagy láncokra függesztjük, amelyeket a (29) terelőcsigán átvezetve a (311 motor által hajtott és a szárító elején elhelyezett (39) dobra tekercselünk. A (6) medencében levő kénnek a meg-55 ömlesztését és a fürdő kellő hőfokon való tartását a medence oldalfalain elhelyezett csőkötegek, vagy csőkígyók végzik, amelyekben külön kazánban fejlesztett, vagy a (15) radiátorból csapolt gőz áramlik. Ezek a csőkötegek a rajzon nem 60 láthatók. A keveréknek vasklorür oldattal történő gyúrása, az így keletkezett pép alakítása, majd az anyag megkötése és természetes száradása után az anyagot (32) 65 'Kosárba rakjuk, amelynek méretei akként vannak megállapítva, hogy könnyen legyen a kamrákba bevezethető, ott elhelyezhető és onnan kihúzható. A kosarat horgokkal látjuk el, amelyek 70 segítségével a (11) sínszálra függeszthető és azon pl. kötéllel vontatható. A 3. ábrán a (33) anyagok a (11) sínszálon függő és az (1) kamrában rögzített (32) kosárban foglalnak helyet. A 4. áh- 75 i án a kosár a (11) sín különválasztott és leeresztett (27) részén függ. A (27) rész annyira van leeresztve, hogy a kosár a benne elhelyezett anyaggal együtt teljesen elmerül a (6) medencében levő kén- 80 fürdőbe. Az alábbiakban azokat a kémiai reakciókat ismertetjük, amelyek a cemeiit'homok keveréknek vasklorürrel való előzetes nedvesítéséből és gyúrásából, to- 85 vábbá a kénfürdőnek a keverék megkötése, alakítása és kiszárítása utáni alkalmazásából következnek. A megkötés első idejében, vagyis a keverék gyúrása és megkötése után, a vas 90 kloriir a cement kalciumszilikátjára hat és egyrészt a keveréknek nagy szilárdságot adó vasszilikát, másrészt a keveréket megkötő kalciumklorid keletkezését okozza. 95 A következőkben pedig azt fejtjük ki, hogy a megkötés periódusa alatt a trikal'úum- és bikalcium-szilikátor felbomlása folytán monokalciumszilikát keletkezik, amely nagy hidraulikus értéket 100 képvisel. Ehhez hozzátehetjük, hogy mint minden kémiai folyamatnál, úgy itt is a bomlás egyensúlyi helyzet elérésére törekszik, minek folytán a bikalcium- és 105 trikaleiumsók teljes felbomlása áll elő: Monokalciumszilikát bikalcium- és trikalciumszilikát. A vasklorür közvetlenül reagál a keiletkezett monokalciumszili.káttal. Ennek no következtében az utóbbinak kiküszöbölése folytán, ez az egyensúly máshol áll elő, úgy hogy az említett magasabb termékek tovább bomlanak. A cement megkeményedése közben ke- 115 ietkező vasszilikát erősebbé és homogénebbé teszi a keletkezett kristályokat, valamint az amorf anyagokat és a homokot.