103662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagykeménységű és nagyszilárdságú anyag előállítására cementből és homokból

— 8 — Az előadottakból az a következtetés vonható le, hogy a vasklorür felhasználása folytán fellépő reakciók és kapcsolatok okozzák a keverék megkötésének 5 nagy gyorsaságát és a keménységnek és szilárdságnak nagy mértékű növekedését. Az eljárás első szakaszának befejezte után az anyagot folyós kénbe merítjük. Ekkor a cementben levő vasszilikát a 10 kénnel reagálva, vasszulfidot eredményez. Ez a reakció két fokozatban következik be. Először is a kén kapcsolódik a mésszel, amely a cement megkötése közben, a víznek a trikalciumszilikátra való 15 hatása folytán áll elő és kalciumszulfid keletkezik. Azután a kalciumszulfid a vasszilikátra hat, a CaS+FeSi03=CaSi0.'.+FeS reakcióegyenlet szerint. 20 A kalciumszulfid még növeli az anyagnak a eljárás első részében elért szilárdságát, amennyiben a kalciumszulfid eltömi az anyag pórusait és megakadályozza a kén behatolását. 25 Ekkor a vasszilikát kezd hatni, amely a kalciumszulfiddal vasszulfidot és kalciumszilikátot alkot, miáltal a kalciumszulfid az anyag pórusaiból eltűnik és a kén szabadon behatolhat az anyag bel-30 sejébe. A kén jelenléte folytán fellépő reakciók végül is annyira megnövelik az anyag keménységét ós szilárdságát, hogy eléri a természetes gránitét. 35 Mint már említettük, az anyagnak a foiyós kénbe való bemerítése azután történik. hogy az anyagoit formáztuk, majd növekvő hőfokokon az (1, 2, 3) és (4) kamrákban kiszárítottuk, amely kam-40 rák mindegyikében körülbelül egy óráig tartjuk az anyagot. A tapasztalat azt mutatta, hogy az anyag az (1) kamrában nedvességének 'átlag 60%-át, a (2) kamrában 25%-át a (3) 45 kamrában 10%-át és a (4) kamrában 5%-át veszti el. Így tehát teljesen kiszárítva és cca 100° C hőmérsékleten kerül az anyag az (5) kamrába, ahol a kénfürdőbe merül. A leírt eljárás részletei bizonyos hatá-50 rok között változhatnak a felhasznált cement és homok minősége továbbá az elérendő keménység és szilárdság szerint, amit az anyag rendeltetése szab meg. Szabadalmi igények: 55 1. Eljárás nagy keménységű és szilárd ságú, cementből és homokból, mint alapanyagból álló anyag előállítására, amit az jellemez, hogy a cement és a homok keverékét vasklorür vizes ol- 60 datával nedvesítjük és gyúrjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás kiviteli alakja, aminek jellemzője, hogy a már formált anyagot különböző hőfokú több kamrában szárítjuk ki, úgy 65 hogy a kiszárítás a legalacsonyabb hőfokú kamrában kezdődik és fokozatosan folytatódik a legmelegebb kamráig, amíg csak az anyag teljesen ki nem száradt. 70 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás kiviteli alakja, amire jellemző, hogy az utolsó kamrából kikerülő anyagot folyós kénből álló fürdőbe mártjuk. 4. Berendezés az 1—3. igényben védett 75 eljáráshoz, aminek a szárító legutolsó kamrájának alsó részét képező, folyós kénből álló fürdőt tartalmazó medence a jellemzője, továbbá az, hogy e fürdő hőfokát csőkötegekben vagy 80 csőkígyókban keringő nagynyomású gőz tartja fenn. 5. A 4. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, amit egy több kamrás szárító jellemez, amelynek az 85 egyes kamrái különböző hőfokúak. 6. A 4. és 5. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, amit az jellemez, hogy az egyes kamrákban szükséges hőmérsékletet áramló meleg le- 90 vegővel létesítjük, úgy hogy a meleg levegő először a kénfürdőt tartalmazó kamrát megelőző kamrába áramlik be, majd az ezt megelőző kamrákon áthaladva, végül a szárító első ka,m- 95 rájába jut. 7. A 4—6. igényekben védett berendezés foganatosítási alakja, aminek az a jellemzője, hogy az egymástól független egyes kamrákat egymástól szoro- 100 san záródó ajtók választják el. 8. A 4—7. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, amire az a jellemző, hogy az egész szárítón a szárítandó anyag befogadására való kosa- 105 rait hordó egyetlen sínszál vonul végig. 1 rajzlap melléklettel. Palla; nyomda, Budapest.