103631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtömböknek öntésére röpítő öntéssel

_ 2 — el, kapcsolatban a centrifugális erő foly­tán bekövetkező, ahhoz csatlakozó tömörí­téssel. Ekkor a folyékony fémmel kevert, a tömb minőségét befolyásoló, fajlagosan 5 könnyű, nem-fémes és gázalakú alkat­részek kiválnak, illetve, eltávolítás céljá­ból, könnyen hozzáférhető helyre továb­bíttatinak. Emiellett a folyékony fémnek eme, fajlagosan könnyebb, nem-fémes és 10 gázalakú tisztátlanságai, a centrifugális erő folytán, belül válnak ki, úgy hogy a gázoknak alkalmuk van arra, hogy el­távozzanak, míg a többi tisztátlanságok, a folyékony fémárammal, lassan, fölfelé, 15 az úgynevezett holtfejbe továbbíttatnak. Az eljárás foganatosításánál célszerűen úgy járunk el, hogy a folyékony fémet a mindenekelőtt lassú forgásba hozott ko­killába, folytonos áramban, beöntjük és 20 azután a forgási sebességet, fokozatosan, egyenletesen vagy csaknem egyenletesen, olyan maximális értékig növeljük, mely, mint említettük, a fémtömb méreteihez és a fém fajtájához igazodik. Ennél a műve-25 létnél a folyékony fémben a forgás foly­tán létrejött paraboloid csúcsa, az anyag beöimlésének megfelelő mértékben, emel­kedik, úgy hogy a fémtömb, alulról fel­felé, fokozatosan fejlődik ki tömör fém-80 tömbbé. Az öntés további folyamán végül a paraboloid csúcsa teljesen kiemelkedik a megmunkálásra szánt tömbrészből és, mint fent említettük, az úgynevezett holt­fejbe kerül, úgy hogy ezzel valamennyi 35 tisztátlanság a további feldolgozásra érté­kesítendő tömbrészen kívül foglal helyet. A mellékelt rajzon a jelen eljárás foga­natosításához használható kokilla egyik foganatosítási példájában van bemutatva. 40 Az (a) kokillának (b) fedele van, mely központi, esőalakú (c) nyúlvánnyal ellá­tott. Mint a rajzon pontozott vonalakkal jelzett (c) nyúlvány alkalmazásával elér­jük, hogy paraboloidnak a tisztátlanságo-45 kat tartalmazó része fokozatosan ebbe a nyúlványba emelkedhetik fel. Eközben, mint a rajzon látható, a parabolikus üreg­nek fokozatos kisebbedése következik be. Mint a rajzon látható, a (c) nyúlvány 50 üregének keresztmetszete felfelé kissé szű­külhet. Ezzel ez a nyúlvány különbözik a röpítő öntésnél egyébként használt, is­mert nyúlványoktól, melyeknek ürege fel­felé kibővül. Ilyen, felfelé való kibővülés-55 nél a fém, abban a pillanatban, amidőn kb. már belépett a nyúlványba, kiröpül belőle. Ezt a (c) nyúlványnak felfelé szű­kítésével 'elkerüljük ós ezzel, mint a raj­zon pontozott vonalakkal felezve van, el­értük annak lehetőségét, hogy a tisztát- 60 lanságokat tartalmazó paraboloidrész fo­kozatosan jut be a (c) nyúlványba. Ekkor, mint említettük, a nyúlványnak felfelé való szűkítése folytán, a parabolikus üreg­nek fokozatos csökkenése következik be. 65 Szükség esetén folytonos is lehet az át­menet £L ÍXcL gy kofcillaátmérőből a kis nyúlványátmérőre. A (c) nyúlványt itt, ellentétben az ismert öntőformáknál szokásos nyúlva- 70 nyokkal, célszerűen ugyanabból a fémből készítjük, melyből a kokillát. Lehet azon­ban ezt a nyúlványt itt is, mint jelenleg szokásos, szigetelő, tűzálló anyagból is elő­állítani. 75 Üreges fémtömbök öntésénél az eljárás némileg módosul. Megkísérelték már üreges tömböknek, röpítő öntéssel, oly módon való előállítá­sát, hogy a fémet függélyes, forgó kokil- 80 lába öntötték be, a kokillát azután víz­szintes helyzetbe hozták és tovább forgat­ták. Ez az eljárás azonban, túlságosan bo­nyolult és így nehéz és drága üzeme, vala­mint a nagy berendezési költségek miatt, 85 a gyakorlatban nem válhatott be. Ezzel az eljárással továbbá nem volt lehetséges, acélból vagy folyasztott vasból, üreges tömböknek oly módon való előállítása, hogy ezek további feldolgozásra alkalma- 90 sak lettek volna. Továbbá ajánlották már üreges testek­nek és üreges tömböknek függélyes, forgó kokillákban való öntését is. Bár itt az öntőberendezés egyszerűbb, mégis az is- 95 mert javaslatokkal nem sikerült gyakor­latilag használható gyártmányokat elő­állítani. Nem ismerték ugyanis fel eddig, hogy öntés közben bizonyos feltételeket kell tel- 100 je.síteni, hogy olyan jó gyártmányt lehes­sen kapni, mely a további feldolgozásnál sem mutat semmi fogyatékosságot. Egy további javaslat szerint a folyé­kony fémet függélyes, forgó kokillába ön- 105 tötték be és úgy jártak el, hogy, tömör tömbök előállítása céljából, a kokillát lassú, míg, üreges tömbök előállítása cél­jából, gyors forgásba hozták. Mindkét esetben tehát öntés közben változatlanul no hagyott forgási sebességgel dolgoztak. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ha öntés közben változatlanul ha­gyott forgási sebességgel dolgozunk, jó üreges tömböt nem lehet kapni, mert ez a 115 forgási sebesség vagy túl gyors az öntés kezdetéhez, valgy túl lassú az öntés utolsó részéhez. A kokillába a beöntő tölcséren

Next

/
Oldalképek
Tartalom