103526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszálú műselyem előállítására cellulóz-észterek és éterekből

Megjelent 1931. évi november lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103526. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás finomszálú műselyem előállítására cellulóz-eszterek és -éterekből. Dr. Eichengrün Artúr vegyész Berlin-Charlottenbargr. A bejelentés napja 1929. évi február hó 5-ike. Angolországi elsőbbsége 1928. évi február hó 8-ika. Ismeretes, hogy a kereskedelmi műselyemfajták, mint a viszkózselyem, rézselyem, nitroselyem, acetátselyem, éterselyem stb. egymástól nemcsak különböző 5 előállítási módjuk és különböző sajátságaik, hanem a fonalak finomsága és azok viszonyos szilárdsága tekintetében is eltérnek. Mennél finomabb és egyben mennél szilárdabb valamely selyem s mennél 10 jobban megközelíti ezen sajátságok tekintetében a természetes selymet, annál nagyobb az értéke, illetve az ára. Innen van az, hogy az igen finomszálú rézselymet sokkal jobban megfizetik, mint a viszkóz-15 selymet, holott kémiai szempontból mindkettő — mint regenerált cellulóz — azonos. A rézselyemszálak nagy finomságukat annak köszönik, hogy fonás közben a 20 nyujtófonóeljárás mechanikailag kinyújtja a szálakat. A legújabb selyem, az acetátselyem, alacsony titerű szálainak előállítására már különböző módokat próbáltak meg. Így 25 pl. a szokásos 0'09 mm fúvókák helyett lényegesen kisebb nyílásúakat használtak, egészen 0'05 mm-ig, változtatták a nyomást, amellyel az oldatot a fuvókákból kifecskendezték, változtatták továbbá a 30 fonóoldatoknak vagy az alkalmazott acetilcellulóznak töménységét vagy viszkozitását, a fonókamrák hőmérsékletét stb. Megkísérelték már a selyem sajátságainak különböző oldószerekkel való befolyá-35 solását, így pl. aceton helyett metilacetátnak, etilformiátnak vagy más, alacsony forrpontú oldószer alkalmazását is anélkül, hogy valamelyes előnyt értek volna el. Így pl. az angol 243.350. szabadalom acetonban oldható acetilcellulóz számára 40 új oldószert ajánl, mely metilenkloridból és oly kis mennyiségű alkoholból vagy más oldószerből áll, hogy a keverék még éghetlen marad. A nevezett szabadalom szerint az ilyen keverékkel készült acetil- 45 cellulózoldatokból fonalakat, mesterséges szőrt, szalagokat, csíkokat stb. lehet előállítani anélkül, hogy a gyártás bármely szakaszában robbanás vagy tűz veszélye állhatna be. 50 Megállapítottuk már most, hogy ez az oldási módszer meglepően egyszerű módot nyújt az acetátselyem szálfinomságának szabályozására és részben vagy teljesen feleslegessé teszi a bevezetésben említett 55 azonos célú egyéb rendszabályokat. Megállapítottam azt is, hogy ez a módszer általánosságban érvényes és nem korlátozódik metilkloridnak oldószerekkel vagy nemoldószerekkel képezett keverékeire, 60 hanem kiterjed egyrészt hidegoldószereknek, másrészt melegoldószereknek vagy nemoldószerek oldó elegyeinek és nemoldószereknek legkülönbözőbb elegyeireis. Megállapítottam továbbá, hogy az ilyen 65 elegyekkel nemcsak az acetonoldható acetilcellulózt, hanem más cellulózacetátokat, valamint más cellulózesztereket, pl. cellulózbutirátokat, továbbá cellulózétereket, különösen a cellulóznak vízben old- 70 hatlan metiléterjét és etiléterjét, továbbá aromás cellulózétereket is tetszés szerint dolgozhatunk fel finomfonalú selymekké. Amíg ugyanis az egységes oldószerek a forró fonókamrákban egységesen párolog- 75 nak is el s a fonalak egyenletesen vesztik el oldószertartalmukat, addig a találmány szerint a cellulózszármazékok oldására