103526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszálú műselyem előállítására cellulóz-észterek és éterekből

— 2 — használt olyan íolyadékelegyeknél, melyekben az egyik alkatrész az illető cellulózszármazéknak nemoldószere a párolgáskor előbb vagy utóbb beáll az az 5 állapot, amikor az elegyalkatrészek viszonya lényegesen megváltozik. Az oldószer túlnyomó mennyiségének elpárolgása után végül beáll az az állapot, amelyben a fonál az oldószerek és nemoldószerek 10 elegyéből még annyit ós olyan arányokban tartalmaz, hogy a fonal ezen állapotban nyújtható. A nemoldószer mennyiségének tetemesnek, vagyis nagyobbnak kell lennie annál a (kb. 2'5%) mennyiségnél, 15 amekkorát a kedvezőbb oldás elérésére gyakran szokás adagolni. Ezáltal módunkban van az eddig a száraz fonásnál nem használatos nyujtófonóeljárást cellulózacetátoldatokra és hasonló 20 oldatokra alkalmazni, amennyiben a képződő fonal felcsévélési sebességét úgy szabályozzuk, hogy eközben a fonal nyúljék, tehát finomabb denier-ű termék keletkezzék, mint amekkora az alkalmazott fu-25 vókaszájnak felelne meg. Ezt az egyszerű oldószerekből, pl. acetonból normálisan megdermedt fonálnál nem lehet elérni, ennél tehát nem lehet a felcsévéléskor egy bizonyos sebességet túllépni, míg a talál-30 mány szerinti nyujtvafonható fonalak lényegesen gyorsabban csévélhetők s eközben megfelelően nyű Iván, finomabbakká válnak. Az említett korábbi munkamódokkal 35 szemben tehát normális fúvókákkal olyan fonalakat gyárthatunk, melyeknek finomsága egyrészt az oldószer összetételétől és ennek a fonal nyujthatóságát befolyásoló, a fonókamrában végbemenő s az össze-40 tételtől függő elpárolgási módjától, másrészt a fonási sebességtől, vagyis a fonal felcsévélési sebességétől függ. A fonal finomságát tehát azáltal szabályozhatjuk, hogy vagy az oldószer összetételét, vagy a 45 fonási sebességét, vagy mindkettőt módosítjuk. Ellenben sem a. fuvókabőséget, sem a nyomást, sem a hőmérséket, vagy az oldatok viszkozitását vagy töménységét nem kell változtatnunk. 50 Metilenklorid és alkohol alkalmazásakor a keverési arányok jellegzetes példáját mutatja a következő táblázat, amelyhez meg kell jegyezni, hogy az alkalmazott magas nyomásokat a kísérleti berende-55 zésbe kapcsolt szűrőberendezés okozta. Különböző oldószerekkel, illetve oldószerelegyekkel képezett acetonoldható acetilcellulózoldatokkal azonos készülékben, lehetőleg azonos munkakörülmények mellett, 008 mm átmérőjű fuvókanyílásokkal 60 végzett fonási kísérletek. Az oldat acetilcellulóztartalma I. Oldószer: Aceton. 15°/, Nyomás atmoszférákban 32 Hőmérsék »C 50 Metersebesség percenként 50 Denier II. Oldóelegy: 85 s. r. metilenklorid 15 s. r. alkohol Nyomás Hőmérsék Metersebesség Denier III. Oldóelegy: 75 s. r. metilenklorid 25 s. r. alkohol Nyomás Hőmérsék Metersebesség Denier IV. Oldóelegy: 70 s. r. metilenklorid 30 s. r. alkohol Nyomás Hőmérsék Metersebesség Denier V. Oldóelegy: 65 s. r. metilenklorid 35 s. r. alkohol Nyomás Hőmérsék Metersebesség Denier 7-4 32 50 50 7*5 36 20% 35 45 65 64-2 5-2 70 66 45 64 6-0 71 48—54 40 95 73 80 2-6—2-8 3-8 30 70 85 39-41 113 113 1-6—1-9 3-3 90 25 80 45 45 160 156 1-2 2-9 95 Az előző táblázatból kitűnik, hogy az acetonos normális fonóoldat és egy 15% alkoholos metilenkloridoldat majdnem azonos titereket szolgáltatnak. De már 25% alkohol alkalmazásakor a fonal vas- 10 tagság a felére, 30% alkoholnál egyharmadra, 35% alkoholnál egyötödre sülyed le, ha 15%-os oldatot alkalmazunk. 20%-os oldatoknál a fonalvastagság kisebb mérvben csökken, de itt is eléri az eredetinek 10 felét. Láthatjuk ebből, hogy az oldószerős nemoldószerelegyek egyes komponenseinek viszonya döntő jelenségű. Az alkoholmennyiségnek a metilenkloridhoz képest való fokozásával a fonalvastagsá- 11