103330. lajstromszámú szabadalom • Kenőszivattyúhajtás
ben való megszűnése után, e visszanyomó rugónak feszítő ereje létesíti. A (8) segéddugattyú ilymódon a (9) hengerben pontosan a főgépben levő dugattyú moz-5 gásával egyezően jár ide-oda. A (13) rugó — amint látható — nem közvetlenül hat a (8) dugattyúra, hanem a közbeiktatott gördülő emelőpár révén, amennyiben a (16) csap a (6) emelőnek 10 megfelelő (19) felületére támaszkodik, amely emelőnek oly (18) gördülőfelülete van, amely a (14) bütyök (17) gördülőfelületén legördülhet. A (17, 18) gördülőfelületek különleges kiképzése a 2—4. áb-15 rákon látható, amelyek ezek kölcsönös állásait a (6) emelőnek különböző szögállásainál tüntetik fel. A tulajdonképeni gördülőpálya célszerűen ezen a (6) emelőn van, míg a második gördülőpályát a 20 (14) bütyök hordja, amely a (20) csapon forgathatóan van megerősítve. A (8) segéddugattyú számára való (13) visszauyomórugó a (14) bütyökre a (21) tárcsa közvetítésével hat, másik végével pedig 25 a tokba becsavarolt süvegre támaszkodik. A rugófeszültség ezáltal a (8) segéddugattyú és a (13) rugó között levő részeket egymással állandóan érintkezésben tartja. 30 A leírt berendezés működési módja a következő: Mihelyt az erőgép kiterjedő közegének nyomása növekedik, a (8) segéddugattyú munkalöketre kényszeríttetik, amiáltal a 35 (16) csap a (6) hajtóemelőt « szöggel elforgatja. Az (5) akasztókerék egy fogába kapaszkodó (7) kilincs e kereket és ilymódon a (2) hajtótengelyt is elforgatja. Ha a nyomás a (11) térben csökken, ak-40 kor úgy a (6) emelőt, mint a (8) dugattyút is a (13) rugó feszültsége megint eredeti állásába visszaviszi. A (8) dugattyú munkalöketének megkezdése előtt a (6) hajtóemelő és a (14) bütyök (18), illetve (17) 45 gördülőfelületei egymást abban a pontban érintik, amely a 2—4. ábrákon (a)-val van jelölve. Miközben a (8) dugattyú a munkalöketét végzi, a (18) gördülőfelület a (17) gördülőfelületen legördül, mimel-50 lett a gördülőfelületnek olyan alakja van, hogy a dugattyúlöket legnagyobb része közben a két gördülőfelület (a) érintkezési pontja csak igen kis darabba] tolódik el, míg a dugattyú löketének utolsó 55 részében aránylag nagv darabbal tolódik el. A 3. ábrán a két, (17) és (18), gördülőfelület helyzete abban az időpontban van feltüntetve, amelyben a (8) dugattyú munkalöketének legnagyobb részét meg- 6 tette. Emellett az említett két gördülőfelület közötti érintkezési pont csak az (а)-tól (a')-ig terjedő kis darabbal tolódott el. A (6) emelő eközben a szöggel fordult el. Azáltal, hogy a két, (a, a'), 6 pontnak egymástól való távolsága a (18) és (17) gördülőfelületek megfelelően megválasztott alakja folytán csak igen kicsiny, azt érjük el, hogy a (13) rugóra ható dugattyúnyomás emelőkarja gyakor- 7' latilag csaknem egyenlő marad. A (11) térben fellépő bizonyos mérvű nyomásnál a (8) dugattyú a szivattyúelleriállást és a (13) rugó nyomását le iogja győzni. Ez a nyomás annál kisebb lesz, mennél ki- 7; sebbre választottuk a (13) rugó feszültséget. Minthogy az erőközeg nagy nyomásánál a dugattyú lökéseinek felfogása céljából a rugó ütközőerejére — amint azt a következőkben kimutatjuk — a rugó erős- 8i ségének megválasztásánál nem kell tekintettel lenni, azért elegendő, hogy ha a (13) rugót úgy méretezzük, hogy a (8) dugattyúnak és a (6) emelőnek üres löketét biztosan elérjük. A rugóerő tehát azt 81 a legkisebb erőközegnyomást határozza meg, amely a 3. ábra szerinti gördülőemelőállásig terjedő dugattyúlöketet létesít. A dugattyúlöket további növekedésénél 9( a gördülő emelők a 4. ábrán látható állásba kerülnek. Ez az állás a (8) dugattyú alsó holtponti állásának felel meg. A (18) és (17) gördülőfelületek ekkor az (a") pontban érintkeznek, amelynek az előbbi 9Í (a') érintkezési ponttól való távolsága ' sokszorosa az utóbbi és a kezdeti (a) pont közötti távolságnak. Az érintkezési pontnak (a')-ból. (a")-ba való eltolódásánál a (б) emelő csak egy kis [3 íorgásszöget 1( írt le. Az (a') és (a") érintkezési pontok közötti nagy távolság által, az az emelőkar, amellyel a (8) dugattyúra ható nyomás a (13) rugó nyomását legyőzi, nagyon megrövidült, aminek folytán a (13) K rugó visszanyomó ereje nagy mértékben megnagyobbodott. Ezáltal azt érjük el, hogy még a (11) térben uralkodó aránylag nagy erőközegnyomásnál is a (8) dugattyii mozgása az alsó holtponti állás- H han lökésmentesen lesz lefékezve. A dugattyúlöket legnagyobb része közben, tehát mialatt a (6) emelő az oc szöggel forog el, a (8) dugattyú hajtóereje főleg a kenőszivattyú működtetésére használtatik ki H és csak egy igen csekély, a |3 szögnek megfelelő löketrész közben fog a (13) rugó ellennyomása — amely nyomást csak oly
