103306. lajstromszámú szabadalom • Kézügyességi játék

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103306. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Kézügyességi játék. Kepes Ferenc m. kir. államrendőrségi detektív Budapest. A bejelentés napja 1930. évi október hó 18-ika. A találmány kézügyességi játék, mely­nél az a feladat, hogy valamely forogva haladó testet, pl. tengelyes tárcsát vagy korongot alkalmas szervekkel való befolyá-5 solás révén különbözőképpen felállítható akadályokon, pl. gátak hasítékain vagy résein át, azok feldöntése nélkül valamely kijelölt célba vezéreljünk. Ennek megfele­lően a találmány lényegében előnyösen 10 téglaalakú táblából, ennek egymással szembenfekvő két szélén lévő homlokfalak­ból, ezeknek furataiban forgatható és ten­gelyirányban szabadon elmozgatható, hen­geres két rúdból, ez utóbbiakra támasz-15 kodva gördülő, szabad tengelyen megerősí­tett tárcsából, továbbá a táblán tetszés sze­rint elhelyezhető, a tárcsát átbocsátó hasí­tékos akadályfalákból vagy gátakból, vé­gül az egyik homlokfalban eltolhatóan 20 ágyazott, célpontokat adó rudacskák­ból áll. A találmányt alkotó kézügyességi játék példaképpeni kiviteli alakja a mellékelt rajzon távlati ábrázolásban van feltün-25 tetve. E kiviteli példa szerint a téglaalakú (a) tábla két keskenyebb szélén (b, bl) hom­lokfalak vannak megerősítve, melyeknek (c) furataiban a hengeres (d) rudak kézzel 30 szabadon forgathatók és tengelyirányban elmozgathatok. A (c) furatok úgy vannak elhelyezve, hogy a (d) rudak egymással párhuzamosak legyenek. A (d) rudakra a harántirányban elhelye-85 zett, szabad (e) tengely támaszkodik, mely­nek közepén (f) tárcsa van megerősítve. E két rész előnyösen fémből készül, hogy le­hetőleg súlyos legyen. Az egyik (b) homlokfalban furatok van-40 nak, melyekben a hengeres (g) rudacskák tengelyirányban elmozoghatnak. E (g) ru­dacskák mindkét végén, valamint a (d) rudak egyik végén a furatokból való ki­esést meggátló, köralakú (h) lemezek van­nak megerősítve. 45 Az (a) táblán célszerűen háromoldalú hasábalakú (i, k) gátakat vagy akadályo­kat helyezünk el, melyekben (m) hasítékok vannak. E hasítékok arra valók, hogy raj­tuk az (f) tárcsa, midőn tengelye a (d) ru- 50 dákon gördül, keresztülhaladhasson. Ha tehát az (i, k) gátak, miként a rajzon lát­ható, ferdén vannak elhelyezve az (a) táb­lán, akkor a forogva haladó (f) tárcsa sík­ját úgy kell beállítanunk, hogy az az (m) 55 hasítékba essék, vagyis a tárcsa ne üt­közzék az (i vagy k) gátba és így ezt ne döntse el. A forogva haladó (f) tárcsa síkjának ily módon való változtatására már most az 60 egymással párhuzamos két (d) rudat hasz­náljuk fel. Ha ugyanis e két rudat ke­zünkkel egyirányban forgatjuk, akkor az (f) tárcsát önmagával párhuzamosan moz­gatjuk el, azaz harántirányban toljuk 65 el, ha viszont a két (d) rudat (c) furatokban tengelyirányban egymáshoz képest eltoljuk, akkor a (d) rudakon nyugvó (e) tengelynek e rudakkal való metszési szögét változtatjuk meg", azaz 70 az (f) tárcsa síkját különböző ferde helyzetbe hozzuk. A (d) rudaknak e két­féle mozgatásával a forogva haladó (f) tár­csát az (a) táblán felállított (i, k) gátak vagy akadályok (m) hasítékain keresztül- 75 vezethetjük, anélkül, hogy a gátakat a tárcsával érin.tenők vagy feldöntenők. A játék folyása pl. a következő lehet: Tegyük fel, hogy a két (i, k) gátat a raj­zon feltüntetett helyzetben állítottuk az 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom