103085. lajstromszámú szabadalom • Arató-cséplőgép

reszlülhalolnak. a (21) vaslemez segélyével az alsó (22) asztalhoz vezettetnek. Az első szalmahúzóról a második szalmahúzóra való átmenetet a (21) leválasz-5 tók biztosítják, melyek ugyanúgy vannak kiképezve, mint az elcíőszerkezetre szerelt (25) leválasztok. A rajzon ezen szalmahúzó végnélküli szalagból áll. mely nagyszámú hajlékony 10 (37) ujjat hord, melyek bőrszíjra vannak szegecselve és együttesen acélból való barelle-et (burkolatot) alkotnak. A centrifugális erő az egyes ujjakat sugárirányban rendezi el. Azonban ugyanolyan jól allcal-15 mazhatók láncok is. melyek harántirányban elrendezett rudakat hordanak, mely rudak a célnak megfelelő ujjakkal vannak ellátva, vagy az ujjak ugyanúgy lehetnek kiképezve, mint az előzőkben említett (37) 20 ujjak. ' 4. Alul a (22) asztal, mely az első (7) asztalra merőleges, a gép hátsórésze l'elé összegyűjti mindazt, ami az ellencséplőn, a második rácson, a lyuggatott lemezen, 25 valamint a (9) és (10) hengerek között keresztül haladt és pedig olymódon, hogy semmi mag ne menjen veszendőbe. Ezen asztal hátsó részénél elevátor van eLrendezve, mely mindazt, amit a (22) asz-30 tal és a (16) és (17) végnélküli csavarok szolgáltatnak, a zsákoló vagy a tisztító felé továbbítja. Ez az elevátor, melyet részben a 3. ábra ábrázol, két keskeny (26) és (27) szalag-35 ból áll, melyek megfelelően elrendezett hengerek által vezetve, pályájuk függőleges, emelkedő részében, egymáshoz simulnak. Ezen hengerek közül kettő, pl. a (28) és (29) hengerek, feszítésre szolgálnak. A 40 (28) henger rugókra van szerelve. Az alsó (29) hengernél megragadott anyagok, bárminő jellegűek vagy méretűek azok, a két szalag közé kerülnek, a magasba emeltetnek és egy végnélküli csavarra önttetnek, 45 amely az ilymódon továbbított anyagól a gép végén alkalmazott taligába vezeti. A 4. ábra oly változatot mutat, melynél egyetlen szalag továbbítja az anyagot a (30) végnélküli csavarra. 50 Ezek a szalagok különféleképpen rendezhetők el, azonban az elvük ugyanaz marad. a magok, a polyva és a rövid szálak (törek) keverékének két egyirányban haladó szalag közötti fölfelé való vezetése. 55 A tengelyeket, melyek az általuk hordott szervekkel azonos számmal vannak jelölve, a gép mellső részén, a cséplő tengelyére ékelt kis fogaskerék hajtja, az 5. ábrán látható láncok segélyével. A' (36) tengely azon csatlórudat hordja, mely a vágópen- 60 gét működteti. A (9) és (10) hengereket a (17) végnélküli csavarra ékelt fogaskeréken áthaladó lánc működteli. mint ez a 6. ábrán látható. A (22) asztalt és az elevátorokat a rajzon 65 fel nem tüntetett mozgató szerv vezérli. A cséplőszerkezet ugyanaz, mint a kötözőknél használatos cséplőszerkezet. Ezen cséplőszerkezetet láncok és fogaskerekek vezérlik, mely fogaskerekek közül az egyik 70 a hátsó hordozókerekek egyikére van ékelve. A vágás magasságának szabályozása és a vágószerszám működésbe helyezése (7. ábra; egy kerék és a (31) csavar segélyé- 75 vei lörténik, mely csavar az (1) vázra erősített (32) tokban (kengyelben) forog. A gép egész súlyát a (32) tok, a (33) rögzítőcsavaranya és a (31) csavar, — melyek kövei kezesképpen állandóan húzásnak van- 80 nak alávetve. — a (31) csavarra viszi át, mely a (35) függélyes csapon, a talaj fölött meghatározott magasságban van rögzítve. A kerék forgatása tehát a váz előrészónck magasságát, kövei kezesképpen a 85 vágópengének a talajtól mért távolságát változtatja. Az ellencséplő mozgó részének szabályozását a 8. és 9. ábrák tüntetik fel. A mozgókeret két (38) nyúlványt hord, melyek a 90 (40) lapos rúdban kiképezett két (39) csaplyukba (hasítékha, kulisszába) hatolnak. A (10) rudak a váz hosszirányában rögzített abroncsokban csúszhatnak. A gép mellső részéről kerék által működtetett csa- 95 var eszközli a (10) rúd előre- vag\^ hátrafelé mozgását. Ez az elmozdulás, a (39) csaplyukak (kulisszák) ferdesége következtében, nagy pontossággal közelíti vagy távolítja az ellencséplőt a cséplőhöz. 100 Végül még egy sajátosságot kell megemlíteni. mely a jelenlegi cséplőgépeknél nem volt meg, nevezetesen az ellencséplő előtti rész csonkakúpalakú kiképezését. Az aratásra kerülő termények természete és 105 az előforduló füvek mennyisége szerint a traverzek kinyúlásai. az acéldrótok fölött, csökkennek, abban a mértékben, ahogy közeledünk a vég felé, olymódon, hogy változó hosszúságon, a traverzek felső szélei 110 kúpfelüielen vannak elrendezve, míg az acéldrótok elrendezése hengeralak marad. Más esetben a traverzek maguk meg vannak hajlítva és a rács a hajlításnak megfelelő részben szintén kúpos. Ezen kúpos 115 rész kontúrja a bejárati oldalon le van la-