102999. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet egyenetlen hajtóerejű forgómozgásnak egyenletes erejű mozgássá való átalakítására

— 2 — állapotban, ami nemcsak az illető alka­lommal jelent nagyobb munkateljesít­ményt, hanem higiénikus szempontból is fontos. 5 A csatolt rajz a találmány példakép­pen! megoldási alakjait vázlatosan tün­teti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti elrendezés egyik esetének munkadiagrammját szem-10 lélteti. A 2. ábra a találmány szerinti szerkezet­nek kerékpárnál alkalmazott egyik meg­oldási alakját oldalnézetben szemlél­teti. A 15 3., 4. és 5. abrak egy másik megoldási alakra vonatkozó munkadiagrammok. A 6. ábra egy további megoldási alaknak kisebbiéptékű v;' zlata. Az 1. ábrán az (o, x) abscissza-tengely 20 a hajtókar, j>1. pedálkar fordulat-részeire, az (o, y) ordinatatengely pedig a változó kerületi erőkre (forgatónyomatékokra) vonatkozik. Kerékpároknál a lábnak aránylag legkisebb forgatónyomatéka a 25 pedálkarnak a 2. ábrán látható függélyes helyzetében mutatkozik. Tegyük fel, hogy ekkor az 1. ábrán a kerületi erő az (0, A) köznek felel meg. Negyedfordulattal ez­után, amikor is a pedál a 2. ábrán ponto-30 zottan feltüntetett vízszintes helyzetben van, a láb az aránylag legnagyobb (L) erőt fejti ki, mely a liajtókeréken a (P) kerületi erőnek, az 1. ábrán pedig' a (B) csúcspontnak felel meg. A következő ne-35 gyedfordulat végén, amikor is a pedálkar az alsó függélyes helyzetet foglalja el, a munkadiagramm görbéje az 1. ábrán az (A2) pontot éri el. Általában az eddigi ke­rékpárhajtásnál a munkadiagramm az 1. 40 ábrán látható (0, A, B, A2, B5, A4) stb. vonal szerint alakul, tehát meglehetősen nagy lökéseket mutat, ami egyenlőtlen és fárasztó működéssel jár. A. 2. ábra. szerint a kerékpár (1) vázá-45 nalc alsó csúcspontjához ágyazott (2) ten­gelyre, melyen a (3) pedál a (4) forgattyú vagy pedálkar révén van felszerelve, az eddigi lánckerék helyett (5) fogaskereket ékelünk fel, mely az (1) vázon ágyazott 50 (6) fogaskerékkel kapcsolódik, még pedig az (1) váz kiegésziitő részén ágyazott (5a) közbenső fogaskerék közvetítésével, avég­ből, hogy az alább leírandó hajtószerkezet a kerékpár hátsó keréktengelyét az előre-55 haladásnak megfelelő irányban hajtsa. Lehet azonban ugyanazon célból az (5a) közbenső fogaskerék mellőzésével az (5, 6) kerekeket lánckerekek alakjában alkal­mazni ós egymással lánc révén hajtási kapcsolatba hozni. 60 A jelen példában a (6) fogaskerék vagy lánckerék egyik, (7)-tel jelölt küllője forgattyú gyanánt szerepel, mellyel a (8) csatiárúd van csuklósan összekötve. A (8) csatlórúd másik vége a (10) forg.aty- 65 tyúval van csuklósan összekötve, mely az (1) vázon ágyazott (9) lánckerék egyik küllőjét alkotja, A (9) lánckerék már most a szokásos módon a (11) lánc révén a ke­rékpár hátsó keréktengelyére felékelt kis 70 (12) lánckereket hajtja. Pl feltüntetett helyzetben a (4) pedálkar függélyes, az ismert módon szabadon be­álló (3) pedál pedig a láb helyzetének megfelelően a feltüntetett, kissé ferde 75 helyzetet foglalja el. E helyzetben az előrenyomuló láb az aránylag legkisebb forgatónyomatékot fejti ki, mely a láb­nak jobb irányban való lefelé nyomulása közben fokozatosan nő és kb. a pedálnak 80 szakadozottan feltüntetett (3') vízszintes helyzetében maximumát éri el. Midőn a (4) pedálkar az előbb említett függélyes helyzetet foglalja el, a (8) csatlórúd a (7, 10) forgattyúkarokra merőlegesen áll és 85 így a (7) forgattyúkartól átvett nyomaté­kot teljes mértékben viszi át a (10) for­gattyúlcarra. Ettől kezdve a (7, 8, 10) pa­r a 1 e 11 o g r amni fok o z a t o san la po sabbr a nyomódik és a pedál (3') helyzetében az 90 (5, 5, 6a) kerekek által a- (7) forgattyfi­karra átvitt maximális (P) kerületi erő­nek, illetve a megfelelő nyomatéknak csak egy részét és pedig minimális kom­ponensét adja át a (9) keréknek. Az átté- 95 teli viszonyokat akként választjuk meg, hogy ez a minimális komponens a láb ál­tal [a (4) pedálkar felső függélyes hely­zetében! kifejtett legkisebb nyomatéknak Jeleljen meg. A két figyelembe vett hely- 100 zet között a (10) kar nyomatéka az 1- áb­rán látható (AB1) vonalnak felel meg, majd a negyedfordulat végéig, amikor is a pedál (3') helyzetbe jut, a (Bl, Al) vo­nal szerint változik. Elméletileg hason- 105 lóan alakul a (10) kar munkadiaigrammja a többi negyedfordulatban is, úgy hogy a (10) kar munkadiagramm ja elméletileg az 3. ábrán látható (O, A, Bl, Al, B2, A2, B3, A3, B4) stb. vonalnak megfelelő le- no folyású. Az eddigi kerékpárhajtásnak megfelelő, fent említett munkadaagramni­ból a sraffozott területeket az egyes pil­lanatokban elveszítjük, viszont a meg­maradó görbe szerinti munka, egyenletes- 115 ségi foka, noha ebben az alakjában még nem ideális, a kisebb amplitúdó-különb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom