102966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabona tisztítására, hántására és feltárására

padt víz egy része azokból eltávolítható. A magvakat azonban közvetlenül a centrifugához .c&atlakozó (F) szárítóba is vezethetjük, amely az előbb leírt (C) szá-5 rítódobhoz hasonlóan lehet kiképezve, azonban a jelentékenyein nagyobb menynyiségű szárítandó .anyagnak megfelelően lényegesen nagyobb méretű. Kisebb üzemekben úgy a magvak, mint a héjak 10 szárítása egyetlen szárítóban történhetik. Ez esetben a szárítóba először a héjakat, azután a magvakat vezetjük be. A magvak szárítására való levegőt a. (G) szívókészülékkel a szárítódobból sziv-15 juk .és pedig meglehetősen nagy sebességgel úgy, hogy az (A) hántolókészülékből kilépő magvakhoz tapadt maradék héjakat, amelyek az (F) dobban való szárításnál a magvaktól elválnak, a szívó lég-20 áram magával ragadja. Ezeket a héjakat a fentebb említett (k) csatormán keresztül a (C) szárítóból jövő héjakhoz keverjük és ezekkel együtt esetleg a bálsajtóba visszük. 25 Az (F) szárítóból az (1) vezetéken át kilépő megszárított magvakat vagy zsákokba önthetjük és a későbbi őrlésre elraktározhatjuk, illetve a malmokba szállíthatjuk, vagy pedig" közvetlenül meg-80 őrölhetjük. Az őrlés, mint fentebb említve volt, a szokásos kőjáratokkal és hengerszékekkel történhetik, de azzal a különbséggel, hogy az ismert módon berendezett malmoknál vagy egyes kőjáratokat és 35 hengerszékeiket iktatunk ki vagy pedig az őrlandő anyagot nem úgy, mint eddig szokásos volt, egymásután elrendezett hengerszókeken át, hanem egyidejűleg több, egymás mellett levő, tehát úgyszólván 40 párhuzamosan kapcsolt heng'erszéken vezetjük keresztül. A tulajdonképeni őrléssel egyidejűleg önként értetődően a szokásos módon szitálást is végzünk, amivel különböző lisztfajtákat, dercét, darát 45 stb.-t kapunk, korpát .azonban nem. Megjegyzendő, hogy a találmány szerint előkezelt őrlendő anyag már az első hengerszéken való áthaladása után finom lisztben 70% hozadékot ad. 50 Az (A) hántolókészülék kiképzése a 2—4. ábrákon látható. Az (1) tartályban két. függőleges tengelyek körül forgatható i(2, 2a) kavaró- és verőmű, valamint ugyancsak függőleges tengely körül for-55 gatható (3) kavarókarok vannak. A célszerűen osavarszárny,alakban kiképezett (3) karokat a (4) függőleges tengellyel az (5) kúpkerékhajtómű révén a (6) közlőműről forgatjuk. A (4) tengelyen ülő (7) fogaskerék ezenkívül két kisebb, (8, 8a) 60 fogaskereket hajt, amelyek a (2, 2,a) verőműveket hajtó (9, 9a) tengelyeken ülnek. Ezek a tengelyek egymással a (10) haránt darabbal vannak összekötve és pedig oly módon, hogy a (8, 8a) fogaskerekek a 65 (7) nagy fogaskeréken legördülnek és a (2, 2a) verőművek saját tengelyük körüli forgásukon kívül még a középső (4) tengely középvonala körül keringő mozgást végeznek. 70 A (2) és (2a) verőmű célszerűen egyenkin négy, rúdrácsokból képezett szárnyból áll. Az egyik verőmű rácsrúdjai a másikéihez képest célszerűen el vannak tolva úgy, hogy pl. a (2) verőmű rúdjai 75 függőlegesek, a (2a) verőmű rúdjai pedig vízszintesek. A (3) kavarókésziilék szárnyai célszerűen az .(1) tartály faláig nyúlnak. Az (1) tartálynak alul (14) lyukgatott 80 feneke van. E fenék alatt lévő térhez a 03) vezeték csatlakozik, amely a készülék (11) állványán felül elrendezett (12) fúvógéppel van összekötve. Az (1) tartálynak a felső végén külön (15) karimája van., 85 amely a tartály szélét bizonyos távolságban veszi körül úgy, hogy a tartály széle körül futó (16) csatornát képezi, amelynek (17) kifolyó vezetéke van. Ehhez csatlakozik a fentebb említett (d) vezeték (1. 90 ábra). A hántolandó gabonát az (1) tartályba helyezzük és a nedvesítő vizet vezetjük hozzá. Ezt a vizet célszerűen olyan melegen tartjuk, hogy a víz és gabona keve- 95 réke kb. 60—65° hőmérsékletű legyen. Ilyen hőmérséklet révén a külső héjnak a gabonaszemekről való leválását jelentékenyen gyorsítjuk. A víz hőmérsékletét azonban nem szabad tűlma.gasra válasz- 100 tani, mert különben a mag" anyaga kedvezőtlenül befolyásoltatnék. A hántoló folyamat megindításához elegendő annyi víz, amennyi a ka.varótartályban lévő gabona .masszát még e.l sem fedi. A ka- 105 varóműveket már a víz hozzáadásánál mozgásba hozhatjuk. Ezek működésével a gabonaszemek egymáson erősen súrlódnak. Ezenkívül főleg a (2, 2a) verőművek közvetlenül súrlódó hatást fejtenek ki a 110 szemekre. A verőművek, valamiint a (3) kavarószárnyak hatása alatt, amelyek a tartály fenekén leülepedő szemeket megint forgó mozgásba hozzák, a gabonának olyan erőteljes örvényelitetése jön 115 létre, aminek folytán egyrészt a szemek alapos tisztítását és az azokhoz, tapadt tisztátlanságok lesúrolását és másrészt a