102966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabona tisztítására, hántására és feltárására

— 5 — külső héjaknak lazítását és a magvakról való részleges leválását érjük el. Néhány (15, legfeljebb 20) percig tartó kezelés után a -héjak (lazítását lényegében 5 véve befejeztük úgy, hogy most már a hé­jak egy részének a magmasszától való el­választásához foghatunk. Ez az elválasz­tás levegőnek a (14) szitafenék alatti térbe a (12) fúvógéppel való befúvása ré-10 vén történik. A befúvást célszerűen akkor végezzük, ha már a nedvesítő vizet előbb leeresztettük és hideig vízzel helyettesítet­tük, amelyet az (1) tartályba alulról be­nyúló, az 1. ábrán '(c)-vel jelölt csövön át 15 vezethetünk. Az II) tartályban felszálló és a .gabonának az ezt körülvevő vízben való erőteljes feibuzogását előidéző levegő a magvakról levált héjakat a felületre vi­szi és a tartály széle fölé sodorja úgy, 20 hogy azok a tartály szólét körülvevő (16) csatornába jutnak, amelyből a (1T) kifo­lyón át eltávoznak. E műveletet ezután a fenntebb leírt, a (B) csigában OS SL (C) szárítóban végzett kezelés követi. 25 Miután ekként a héjak egy részét (kö­rülbelül a felét) leválasztottuk, a tartály­ban visszamaradt masszát, amely a hán­tott magvakból, valamint az .ezektől még teljesen el nem választott héjakból áll, az 30 öblítő víz leeresztése után tovább kezel­jük ós pedig úgy, hogy a masszát esetleg az i(E) centrifugában (1. ábra) végzett ke­zelés után az i(F) szárítóba vezetjük, ahol is a magvakat a maradék héjak egyidejű-35 leg történő leválasztása mellett megszá­rítjuk. A szárítás célszerűen meleg leve­gővel történik. A szárító levegőnek, ame­lyet egy fúvógéppel hajtunk a szárítódo­bon keresztül, kb. 85° hőmérsékletűnek 40 kell lenni. A leírt hántolókészülék helyett más ké­szüléket is használhatunk, amely lehetővé teszi, hogy a szemnek legkülső, csaknem teljesen cellulózból álló héját vagy hüve-45 lyét úgy a mag, mint a héj lehető kímé­lése mellett a magról leválasszuk. A leírt berendezés többi készülékeit is más olya­nokkal helyettesíthetjük, amelyeknek ugyanolyan vagy hasonló hatásuk van. 50 A leírt hántolókószülék a megadott hatá­sokat illetőleg különösen jól bevált. A magvaknak a külső héjuktól lehetőleg maradéktalan megszabadítására fontos a hántott szemeknek egy szárítóban vég-55 zendő fentebb leírt kezelése is, amelynél a száradó vagy már megszáradt magva­kat erős légáram hatásának vetjük alá. A szárítás révén az (A) készülékben még le nem vált héjak, amelyek a nedvesség folytán a magvakhoz vannak tapadva, 60 ezektől elválnak és e héjakat a szárító levegőáram a magvaktól végleg elvá­lasztja, Ily módon a magvakat úgyszól­ván maradéktalanul megszabadíthatjuk a héjuktól és ezáltal egyrészt a magvakból 65 kapott liszt tisztaságát növeljük ós a liszt színét javítjuk, másrészt a leválasztott héjak mennyiségét is nagyobbítjuk. Ezeket a héjakat nagy tisztaságuk foly­tán — ugyanis 97% tiszta cellulózt tartal- 70 maznak — előnyösen a sejtanyagiparban, különösen pedig celluloid, valamint mű­selyem és hasonló előállítására nyers­anyagként lehet alkalmazni. Itt tehát rendkívül nagy jelentőségű nyersanyag- 75 forrást kapunk, ami annál fontosabb, mert a cellulóziparban eddigelé csaknem kizárólag használt fa, mindinkább keve­sebb lesz, úgy, hogy már belátható időn belül e nyersanyagforrás kiapadásával 80 számolnak. A megszárított héjakat igen előnyösen párnaanyagkónt lehet felhasz­nálni. A héjak erre való alkalmassága az új eljárásnál homorú alakjukat lényegé­ben véve megtartó héjak nagy rugalmas- 85 ságán alapszik. Az új eljárással kapott liszt jobb sütő­képessége már említve volt. A liszt és az ebből készült sütemény azonban jobb ízé­vel és szagával is kitűnik, ami eltekintve 90 a külső magrétegeikben levő értékesebb alkatrészek nagyobb tartalmától, vélemé­nyem szerint a hántolást megelőző meg­nedvesítésre és az ezt követő, magasabb hőmérsékleten végzett szárításra veze- 95 tendő vissza. Az új eljárás legfőbb előnye a rendkí­vüli rövid kezelési időtartamban van. Ez az idő a gabonának a nedvesen hántoló edénybe való betöltésétől számítva a szál- 100 lításra, illetve raktározásra készen hán­tolt gabonának a szárítóból való kiömlé­séig alig % órát tesz ki. Ezt az időt főleg a nedvesen hántoló művelet egész rövid ideiig tartó nedvesítés utáni megszakítása 105 és a héjak leválasztásának teljessé tételé­vel egyidejűleg végbemenő szárítás ha­tározza meg. Ezzel együtt jár a gaboná­nak különben szokásos nagymérvű beáz­tatása folytán fellépő hátrányok elkerü- 110 lése, amelyek egyrészt a kapott liszt sütő­képességének hátrányos befolyásolásában, másrészt pedig abban állnak, hogy a be­áztatott magvak újbóli megszárítása nagymérvű szárítómunkát igényel és 115 hogy bizonyos könnyen oldható tápsók a magvakból kilúgoztatnak. 102966

Next

/
Oldalképek
Tartalom