102843. lajstromszámú szabadalom • Záróregiszter állító művekhez
- 3 -jobbra való elmozdulásált ugyanis most a (18) csúszó tag é;s (25) fogával a (3) tolókára fekvő (24) csúszótag lehetetlenné teszi. 5 A 8—11. ábrákban feltüntetett szerkezetnél ugyanezt az eredményt érjük el, azonban a találmány értelinében itt az (1, 2, 3) emeltyűket forgatható (4, 5, 6) tengelyek helyettesítik, melyek forgásuk köz-10 ben ugyanazt a funkciót végzik, mint amelyet az (1, 2, 3) toiókák eltolásuk alkalmával végeztek. Ezekben és a következő ábrákban a tengelyeken elrendezett és a tengelyekkel együtt forgó darabokat 15 a tengely átmérő síkjába fektetve tüntettük fel, míg a valóságiban ezek a síkra merőlegesen állanak. Ha pl. a 8. ábra szerinti kivitelnél a (41) emeltyűt balra átfektetjük, akkor a 20 Í4) tengely forgása által a (42)' tárcsa is a nyíl irányában fordul el. E forgás következtében a (14) fog a, (13) hasítékból kiemelkedik, úgy hogy a (15) zárótag jobbra tolódik és (16) foga az (5) tengem 25 lyen elrendezett (52) tárcsa (17) hasítékába fog be, vagyis a folyamát ugyanaz, mint a 4. ábrabeli szerkezetnél. A 4. ábra béli (18) tolókának megfelel a 8. ábráiban. az (53) csúszótag. Ez. a, csúsizóitiag 30 azonban nem tolódik el minden alkalommal, hanem pl. az (51) emeltyűnek H 8. ábráiban, feltüntetett helyzete mellett neun működik épp úgy, mint a 4. ábrabeli szerkezeitnél a (18) csúszótag jobbfelé való 35 elmozgiatása hatástalan volt. Má'sok ellenben a viszonyok a 10. ábrabeli szerkezetnői. Itt az (51) emeltyűnek átfektetett helyzetében az (53) csúszótag 90 fokkal elíor-40 dul és a (24) zárótagoit jobbra tolja, úgy hogy a (25) fog a (34) tárcsa (32) hasítékába kapcsolódik. A folyamjait ugyanaz, mint volt a, 6. ábrában. Épp így a 9. ábrában feltüntetett helyzeit is megfelel az 45 5. ábrában feltüntetett helyzetei ok és a (11) ábrában feltüntetett helyzet a 7. ábráiban feltüntetett helyzeitnek. Ebből világosi, hogy a tengelyek forgatásával ugyanazt az eredményt érjük el, mint a toló-50 kák elmozdításával. A szerkezetet azáltal tökéletesíthetjük, ha a fogakat elhagyjuk, illetőleg azok helyett más szerveket alkalmazunk, miért a fogaknak a liasítékokból való kitolása 55 eöak a zárótagok egyidejű eltolása mellett lehetséges ós emiatt aranylag nagy erőhatást kíván, A nagy erők viszont az egyes szerkezeti alkatrészek gyors kopását okozzák. A fogakat azáltal kerülhetnők el, hogyha a fogak helyett a tengelye- 60 ken elrendezett tárcsákat, amelyekben a fogak részére hasítékok voltak kiképezve, körtől eltérő kerülettel, pl. eliptikus alakban képezzük ki, úgy hogy a csúszóitaig eltolása lényegileg azáltal történik, hogy 65 az elipsis kisebb átmérőjének helyébe a tárcsa elfordításakor nagyobb átmérő kerül. Emellett azonban a görbének azt a hegéit, atoeilynól zárt helyzet, létesül, mint sík részt kellene kiképezni. Célszerű tehát, 70 h! a, a találmány értelmében a tengely ekein lévő tárcsákat körkereszitmeitszeitben képezzük ki, azonban a fogrések helyén sík1 felületeket iktatunk be, mely sík felületek a záró'tagok megfelelő sík felületeivel 75 dolgoznak együtt. Ekkor valamely zárótag eltolása azáltal jön létre, hogy a tárcsa éle a zá.rótag sík felületén, csúszik. Ily módon a súrlódást lényegesein csökkentjük és ezáltal csökkentjük a részek 80 kopását is. Ha ugyanis a 12. ábrában feltüntetett kivitelnél a (41) emeltyűt balra fordítjuk és ezáltal a (4) tengely forgatása közben a (42) tárcsát a nyíl irányában elfor- 85 dítjuk, akkor a (15) zárótag, mely előbb (43) lerézselt felületével a (42) tárcsa sík felületére feküdt fel, jobbra eltolódik ugyanolyan módon, mint előbb a 4. és 8. ábra szerinti kivitelnél a (14) fog kiszorí- 90 tásakor a csúszótag, illetőleg az (59) tárcsa is eltolódik, de másként, mint a 8. ábrabeli kivitelnél, amennyiben ezen eltolásnál az (5) tengely keresztmetszete az (59) csúszótag ferdén álló (54) hasítékának 95 belső részében mozog. Ezeket a mozgásokat később a 45—60. ábrák kapcsán még részletesebben fogjuk ismertetni. , Ehelyütt csakis a találmánynak az eddig ismert rendszerekkel való elvi összefüggé- 100 sét kívánjuk magyarázni. Az eltolás utáni állapotot a 13. ábra mutatja. Eközben az (59) tárcsa (55) sík felülete ráfeküdt a (24) zárótagra, anélkül azonban, hogy ezáltal a zárótag elto- 105 lódnék. A (61) emeltyű eközben szabadon mozgatható (lásd 5. és 9. ábrákat is). Ha azonban az (51) emeltyűt jobbra kifektetjük, akkor a (24) darab jobbra tolódik, úgy hogy ez a zárótag és a (34) tárcsa no sík felületeikkel egymáson feküsznek és a (61) emeltyű zárva van. Ebben a helyzetben a (15) zárótag az (58) tárcsa egyik sík felülete előtt fekszik, úgy hogy az (51) emeltyű is zárva van, ép úgy, mint a 115 (5. és 10. ábrákban. Hasonló módon analóg
