102843. lajstromszámú szabadalom • Záróregiszter állító művekhez

helyzet a 15. ábrában feltüntetett helyzet és a 7. és 11. ábrában feltüntetett helyzet. A (41) emelyű zárva van, mert a (15) zárótag a (42) tárcsa sík felülete előtt íek-5 szik. A (41) emeltyű jobbra való elfordításának itt a (15) zárótag jobbra való eltolása volna az, eredménye; ez az eltolás azonban nem lehetséges, mert akkor az (59) tárcsának ugyancsak jobbra kellene 10 kitérnie, ami azonban nem lehetséges, mert ebben azt a (24) zárótag a (34) tárcsa rajzolt helyzetében megakadályozza. A (41) emeltyű csak akkor volna ismét mozgatható, ha vagy az (51) emel-15 tyűt, vagy a (61) emeltyűt átfektetnők. A 12—15. ábrákban feltüntetett szerkezetek működése tehát pontosan identikus a 4—7. ábrákban feltüntetett szerkezetek működésével, az új berendezésnél azonban 20 lényeges előnyöket érünk el, amelyeket alább még részletesen tárgyalunk. A találmány szerinti szerkezet működését a 18—23. ábrákban feltüntetett második példakénti kivitel kapcsán is meg-25 magyarázzuk, amely példakénti kivitelnél négy emeltyűt alkalmaztunk. Összehasonlítás céljából a 17. ábrában a 8—11. ábrákban feltüntetett kiviteli alakot is felrajzoltuk, míg a 16. ábra az ismert tolókás 80 rendszert mutatja. A 16. és 17. ábrák a, 18. ábrában feltüntetett berendezéssel való összehasonlításhoz elegendők, míg a zárótagok egyes helyzeteit a különböző emeltyűhelyzetek mellett a 19—.28. -áb-35 rákban csak a találmánynak a 18. ábrában feltüntetett szerkezete részére mutatjuk be. A 16. ábrának a 17. és 18. ábrákkal való összehasonlításából világosan kitűnik, hogy a találmánya ily állítómű-40 vek szerkesztéséből az egyszerűség lényeges előnyét nyújtja. A 16. ábra szerinti kivitelnél ugyanis a zárótagok a tolókák rúdján vannak és azokat részben elfedik. Ezáltal a rajz kevésbé áttekinthető. Alig 45 határozható meg, hogy hol van még egyáltalán hely a zárótag részére. Viszont a 17. és 18. ábrákban feltüntetett szerkezetnél. mélykéknél a zárótagok a tolókák rúdjain vannak elrendezve, profilban látha-50 tók. A 16. és 17. ábrák összehasonlításából kitűnik, hogy a (11), illetőleg (41) emeltyű átífektetésekor,; íbáffiielyik irányban történik is az, a (14) fog helyzetéből kiszorul 55 és ennek következtében a (15) zárótag jobbra tolódik. A zárótag (16) fogával (17) hasítékba fog és ezzel zárja a (21), illetőleg (51) emeltyűket. Szükséges, hogy a (21) emeltyűt úgy az egyik, mint a másik helyzetben is elreteszelhessük, amit 6C két (17) és (19) foghézag létesít, A 18. ábrában feltüntetett szerkezetnél minden egyes fognak a (15) zárótagon egy felület felel meg és minden egyes foghézagnak a (42), illetőleg (58) tárcsán egy- 6£ egy sík felület. Ennek megfelelően a 18. ábra szerinti kivitelnél az (58) tárcsán a (17) és (19) fogak helyett két (56) és (57) sík felület van. A 19. ábrában feltüntetett einoltyűhely- 7( zetnél az (56) felület az (51) emeltyűnek a (15) zárótaggal való elreteszelésére való, míg ugyanezt a feladatot a 20. ábra szerinti emeltyűállás mellett az (57) felület teljesíti. 7 i Amint ez a 16. és 17. ábrákból látható, ezenkívül a (21), illetőleg (51) emeltyű rajzolt helyzete mellett a (18), illetőleg (53) csúszódara'bot a (15) zárótag jobbra tolja és ezáltal a (24) zárótag a (6) teuge- 8( lyen elrendezett (3), illetőleg (34) tolókával kapcsolódik, úgy hogy a (31), illetőleg (61) emeltyűk is el vannak reteszelve. Ebben a helyzetben a (71) emeltyű még szabadon mozgatható, ellenben egyúttal el kell re- 8í teszelni a (71) emeltyűt, ha a (21) emeltyűt jobbra fektetjük. Ekkor a (2) tolóka a nyíl irányában felfelé tolódott, úgy hogy a (18) csúszótag, ha azt a (18) zárótag jobbra tolja, a (26) zárótagot jobbfelé ma- 9( gával viszi. Mivel ugyanazon (27) tolókarugón, amelyen a (26) zárótag is el van helyezve, még egy második (28) zárótag is van, melynek rendeltetése, hogy a (7) tolókával kapcsolódjék, egyúttal a (28) 9i zárótag is jobbra tolódik, vagyis más szóval a (21) emeltyűnek fel nem tüntetett jobboldali helyzetében a (11) emeltyű átfektetése által a (15) zárótag jobbra tolódik és ez a tag a (18) rész közvetítésével K úgy a (26), mint a (28) részeket jobbra tolja és ezáltal a (71) emeltyűt elreteszeli. Ugyanez az eset áll fenn a 17. ábrában feltüntetett szerkezetnél; ennél az (51) emeltyűnek jobbra való elfordítása esetén K a (29) csúszótag ugyanezt a helyzetet foglalná el, mint az (53) csúszótag a berajzolt állapotban. Ebben az esetben a (15) zárótag jobbra való eltolásakor az a (29) csúszótag útján a (26) tagot jobbra tolja i; és a (26) tag a (27) tolórúddal magával viszi a (28) tagot, amely (39) fogával elreteszeli a (82) tárcsát. A folyamat ugyanilyen, ha fogak helyett lerézselt sík felületeket alkalmazunk. 1: Hogy a 18. ábrabeli helyzet megfelel a