102843. lajstromszámú szabadalom • Záróregiszter állító művekhez

— 2 — 51—60. ábrák ugyanezt, de bárom emel­tyű esetére mutatják. A 61—62. ábrák alaprajzban és metszetben négyemeltyűs záróregiszter szerkezeti al-5 katrészeit és azok kiképzését tüntetik fel. A 4—60. ábrákban a találmány egysze­rűbb magyarázata végett a mindenkor el­reteszelt emeltyű gomibajait fekete pont a 1 altjában á brá zo 11 u k. 10 Az 1—3. ábrában (4) számmal jelöltük egy váltó átállító karját. A karhoz csat­lakoznak a (100) és (101) emeltyűk, me­lyeik a (102) ékalakú testtel a tengelynek a '!. ábrában feltüntetett irányban való 15 el forgatásakor a két (103) és (104) záróta­gfckat egymástól távolítani igyekeznek. Ha a (104) retesz helytálló (3. ábra), ak­kor a. (103) zárótag a nyíl irányában for­dul el. Ha viszont a (103) záródarab helyi-20 álló (2. ábra), akkor a (104) zárótag toló­dik el a nyíl irányában jobb felé. Más­részt a két zárótag egymás felé nem moz­dulhat el, lia a (102) őkalaíkú test a két zárótag köz-ött áll (2. ábra). A zárótagok, 25 mint azt a 2. ábrában példaként feltün­tettük, a (105) fogakkal lehetnek ellátva, amelyekkel a (4) tengely (106) kimetszé­sei be kapaszkodnak. Az la., 2a. és 3a. ábráik egy másik kivi-30 telt tüntetnek fel. amelynél a tengelyen (1.07) excenter van elrendezve, mely ex­center a (108) zárótaggal dolgozik együtt. Ez a zárótag az la. ábrában feltüntetett; esetben a (109) és (110) zárőtagok közé 35 van fektetve és ezeket egymáshoz köze­ledni nem engedi. Ha eközben a (109) zá­rótagot egy másik emeltyűvel a nyíl irá­nyában elmozgatjuk, akkor a záró tag ezt a mozgást átviszi a (110) z/árótagra, mi-40 közben a (108) zárótagot a (107) excenter vezeti. Az eltolás utáni helyezetei a 2a ábra mutatja. Hasonló módon az eltolás jobbról balra is lehetséges. A zárótagok közötti merev 45 kötés azáltal oldódik, hogy a (11.1) emel­tyűt balra átfektetjük. Ezáltal mind­két (.109) és (110) zárótag szabadon elmoz­gatható helyzetbe kerül. '.Feltéve, hogy a két zárótag egyike, pl. 50 a (109), úgy amint azt a 3a. ábrán feltün­tettük, el nem mozgatható, akkor a (110) zárótag balfelé való eltolása által a (108) zárótagot felhúzzuk és ezzel egyidejűleg a (111) emeltyűt balfelé kilendített helyze-55 tében. rögzítjük. A 8—11. ábrák a találmány lényegét tökéletesített formában mutatják be és pe­dig, ellentétben az ismerttel, tolókás rend­szerrel, melyet a 4—7. ábrákban tüntet­tünk fel. 60 A 4. ábra szerinti kivitelnél a (2) és (3) íölókák váltók állítására valók, az (1) tolóka pedig egy forgallmi út beállítására. A tolók ákat, t'igy jmint a tengely eket, a 8—11. ábrákban egyszerűség kedvéért 65 törve rajzoltak. A tolókák a. váltókat vagy jelzőket vagy mechnikusan, rudazat­tal, vagy villamosan állítják. Netm képezi a találmány tárgyát az a szerkezet, mely a tengelyek és a váltók, jelzők, stb. kö- 7C •zöt.t vían elrendezve és az előbbiek moz­gását az utóbbiakra átvisizi, hanem a ta­lálmány kizárólag a tengelyek, illetőleg emeltyűk kölcsönös zárószerkezetére vo­natkozik. Ka pl. a 4. ábra szerinti kivi- 75 telnél a (11) emeltyűt a nyíl irányában átfektetjük, úgy a (12) hevederről az (1) tolókáf a tolókákra rajzolt nyíl irányában lefelé eltolja. Ennek következtében a, (13) hasít,ék a. (15) zárótag (14) fogát kitolja, 80 úgy hogy ez a zárótag a nyíl irányában jobbra tolódik és (16) fogával a (2) to­lóka (17) hasítékába fog;. Ezáltal a (2) i o 1 ó kát el n i o z d u 1 á ,sá ba n n te g aka d á 1 v o zt uk, vagyis a (2) tolóka el van reteszelve; az- 85 által, hogy a (15) zárótagot jobbra moz­gattuk cl, a (2) tolókában játszó (18) csú­szóíag jobb felé mozdult el. Ezt a helyze­tet az 5. ábra mutatja. Ha, a 4. ábrabei i szerkezeinél a (11) 90 emeltyű helyett a (21) emeltyűt fektetnők át a föléje rajzolt nyíl érteimében, úgy a <22) csappal, amely a (23) kulissza hasi­tékában mozog, a (2) tolókát a. berajzolt nyíl irányában felfelé tolja. Ez az, eltoi- gg iás csak akkor lehetséges, lila, a (16) fog éte a (17) hasítek egymással nem kapcso­lódnak. A (2) tolóka felfelé való eltolása által a (18) csúszótag is felfelé mozdul el. Ha, már most a, (11) emeltyűt, jobbfelé át- 10 fektetjük, amint azt a 6. ábra mutatja, úgy ez a (14) fogat a hiasítékból ismét ki­szorítja és a (16) fog a, (2) tolóka, (19) ha­sítékába fog. A (15) zárótag egyúttal jobb­felé eltolta a (18) csúszótagot és ezzel 10 együtt a (24) zárótagot, úgy hogy ez a zárótag (25) foga a (3) tolóka (32)! hasí­tékába fog. Ennek következtében úgy a (21), mint a (22) emeiltyű is el van rete­szelve, vagyis, azok helyzetükből el nean 11 mozdulhatnak. Ha már most a (11) emel­tyűt alaphelyzetébe ismét visszavezetjük, Ilikkor a (21) és (31) váltókarok akár a,z egyik, akár a másik helyzetbe állíthatók (lásd 4. és 7. ábra), azonban az emeltyű 11 ebben a helyzetben a (11) emeltyű elmoz­dítását lehetetlenné teszi. A (15) zárótag

Next

/
Oldalképek
Tartalom